Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)

66

66.rész

Leültettek a lépcsőre, és félig meddig lerángatták rólam az overált, a tűzálló ruha egy részét is kigombolták. Watinks doki, pedig nagyon morcos arcot vágott.

- Kitalálom doki! Szarabbul vagyok, mint voltam. –mondtam gúnyosan.

- Csúnyán szörcsög a tüdeje, és a láza is felment! Azonnal le kell feküdnie, és pihennie kell!

Elővett egy jó nagy injekciós tűt, meg három fiolát, és sorban felszívta őket.

- Ugye nem gondolja komolyan? – kérdezte morcosan.

Se szó se beszéd, belevágta a karomba.

- Au. – morogtam.

Szép lassan adta be.

Ekkor lépett be az ajtón, Seb, David, Horner.

- Rosszul vagy? –rohant oda hozzám Seb.

A többiek döbbenten bámultak.

- Igen. Mert belém basztak egy tűt. - néztem rá villámló szemekkel a dokira.

- Ha nem akar azonnal a kórházba menni, rohammentővel súlyos tüdőgyulladással, akkor ezt a kis szúrás kibírja.

- Betegebb, mint volt? –kérdezte szinte sipítva Seb.

- Mégis mit vártak? Saját felelősségére írta alá a papírt. El sem kellett volna indulnia. Az utolsó körökben ki kellett volna állnia, ha ennyire rosszul volt! –veszekedett rám a doki, miközben kihúzta a tűt.

- A verseny végén azzal voltam elfoglalva, hogy győzzek, nem azzal, hogy beteg vagyok! - pattantam fel. – Nincs szükségem a kioktatására! Idióták!

Majd csörtetve elindultam felfelé a lépcsőn.

- Hová mész? –kérdezte Seb aggódva.

- Szerinted hova mennék? Átveszem a győzelmemért járó díjat! Megdolgoztam érte!

- Nem mehet fel a pódiumra! A mentő lent várja! – replikázott a doki.

- Akkor várhat még egy kicsit!

Azzal végig vágtattam a lépcsőn, és bementem a pódium mögötti kis szobába.

Pár pillanattal később jött Seb, David. Együtt mentünk ki a nézőkelé.

A tömeg hullámzott alattunk, és őrjöngött, szinte mindenki a nevemet kiabálta, aztán jött a himnusz. Végig mondtam a szöveget, és kicsit el is pityeredtem. Nem minden nap nyeri meg egy nő a Forma 1-es Ausztrál Nagydíjat. Én voltam az első nő, és először nyertem ebben a kategóriában.

Akkor és ott megfogadtam, hogy nem utoljára.

Igen, vissza fogok jönni még ide, és méghozzá versenyképes csapatnál, és elismert pilótaként.

Átadták a kupákat, és jött a pezsgőzés. Rendesen körbe locsoltam Sebet, meg a tömeget is magunk alatt. Ahogy éppen ledobtam a szerelőknek az üveget, megláttam Kimi, ahogy Jennyvel a karján a Red Bullosok között áll.

A maradék életkedvem is elment. Örültem, hogy ledobtam már a pezsgőt, mert tuti Kimiék felé hajítottam volna. Meg kellett kapaszkodnom a korlátban, hogy ne szédüljek le.

Seb átkarolt és elrángatott a kijárat felé, közben integetve és mosolyogva, mint aki jó pofizik egy haverjával.

- Jól vagy?