65.rész
Hogy hogyan teljesítettem a felvezető kört? Sehogy.
Komplett idiótát csináltam magamból, úgy vezettem, mint egy friss jogsis liba. Nem tudtam elindulni, és majdnem lefullasztottam a motort, idegességemben minden kanyarban kockásra fékeztem a gumit, kétszer pedig ki is csúsztam a kavicságy szélére. Ha ezek után nem nézett kezdőnek egy versenyző sem, akkor azt csodának lehet minősíteni.
Remegtem, mint a nyárfa levél, és reszketett a kezem, akár egy hetven éves matuzsálemnek.
A kör végre pedig, kész idegroncs lettem, felhúztam magam a saját hibáimon is. A rajt előtt próbáltam mélyeket lélegezni, hogy kicsit összeszedjem magam. Hallgattam, ahogy kopog az eső a sisakomon. Még a felvezető előtt szemetelni kezdett, és mostanra már úgy esett, mintha dézsából öntötték volna.
Annyit elértem vele, hogy stabilan fogtam a kormányt, és kicsit összeszedtem magam.
Legszívesebben kiszálltam volna az autóból, és szétvertem volna Kimi, és Jenny a képét.
Alig vártam a zöld jelzést, minden áron meg akartam nyerni a versenyt, hogy aztán a képükbe röhöghessek, és a nyilatkozatoknál mindenkinek beszólhassak.
Úgy utáltam, már mindenkit ebben a brancsban, hogy hányi tudtam volna tőlük.
Felnéztem a lámpákra, piros,piros, piros, piros. Pár másodperc, aztán elaludt mind.
Gázt adtam, és azonnal jobbra húzódtam, és zártam a szöget Seb előtt. Azért néztem a visszapillantót is, David nagyon körbe akart autózni, ezért a kanyar közepén már gázt is adtam, és balra húztam a kormányt kiszorítva őt, a fűre.
A kör végre kicsit le is tudtam szakítani őket, aztán pedig, ami a csövön kifér.
Egyre jobban dühbe jöttem, a kezdeti fájdalom, és sértettség, elszállt. Próbáltam kikapcsolni az agyam, de csak zakatolt tovább, és tovább. Képek villantak be, Kimi, Kimi az autóban injekciós tűvel a karjában, Kimi a kórházban, ahogy engem tolnak a műtőbe, Kimi és Jenny csókolózik.
Egyszer csak feltűnt, hogy villog a rádió gomb.
Benyomtam.
- Hogy állunk?
- Vettel huszonöt, David harmincra másodpercre van mögötted. És lassítanod kellene...
- Lassítani? Nem is megyek....
Ránéztem a kormányon az időeredményre, basszus. Majdnem megfutottam az időmérőn elér időt.
- Értem....Egyéb?
- A nagy sárga kapcsolót, kettesbe, a zöld kicsit négyesbe tekerd.
- Pillanat.
Tekergettem, ahogy mondták. Várjunk! Ez az üzemanyag, levegő keverék módosítás. Csak nem túl sok volt a fogyasztás? Jujjujuj!
- Srácok gond lehet azzal, amivel gondolom, hogy gond lehet?
- Ezzel a beállítással menj, amíg nem szólunk, hogy változtass.
- Rendben.
Mentem, néhány lassabb kört, aztán néhány gyorsabbat, és a visszapillantóban feltűnt Seb.
Benyomtam a rádiót.
- Fiúk!
- Tudjuk, látjuk! Dolgozunk rajta!
YOU ARE READING
Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)
FanfictionEgy jó régi történetem amit még a saját blogomon jelentettem meg AngeGhost néven:) Itt:https://angeghost.blogspot.com/2010/06/fast-and-furious_25.html Most végre felkerül teljesen a wattpadra is :) Korábban az első 43 részt feltette valaki csak azt...