Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)

44

44.rész

Vártam a zuhanást, de e helyett, két erős kar szorított magához.

Kinyitottam a szemem, a felsőtestem már bőven kint volt az ablakon, valaki azonban erősen tartott a csípőmnél fogva, de így is nem sok hiányzott, hogy átlendüljünk a párkányon, le a mélybe.

- Ne csináld kérlek....- suttogta nehézkesen Kimi.

Kapálózni kezdtem, minden maradék erőmmel.

- Engedj el... Én ezt már nem bírom elviselni...- könyörögtem.

- Ha ugrasz, akkor ugrok én is! – mondta határozottan.

- Kimi..... kérlek.....

- Nem! Én kérlek.....Bármit megteszek, csak ne csinálj hülyeséget! Kérlek!

- Akkor szeress engem! – mondtam sírva.

Már nem volt erőm kapálózni. Kimi pedig, behúzott az ablakon.

Leültünk a földre, és hátulról átkarolt, és magához húzott, az orvosok, pedig injekciókat adtak be, és szúrtak egy új vénát. Nem fogtam fel miről is beszélnek, vagy miket mondanak nekünk. Csak egy dolog járt a fejemben.

- Ne hagyj itt....- könyörögtem.

- Nem megyek én sehova! Maradok! – mondta határozottan.

Még szorosabban ölelt. Én meg bőgtem.

Nem tudom meddig ültünk ott, de Kimi lassan elengedett, és felállt.

- Hova mész? – kérdeztem kétségbeesve.

- Sehova. – mondta kedvesen, felkapott, és ágyba dugott. – Csak még valami bajod lesz azon a hideg kövön.

- Búj mellém....

Nem szólt semmit, csak odaült az ágy szélére, én arrébb csúsztam, ő meg odafeküdt.

A mellkasára hajtottam a fejem, és belefúrtam az arcom, hallgattam a szívverését. Erősen határozottan dobogott. Megnyugtató volt. Szorosan átölelt.

- Olyan fáradt vagyok...- mondtam kábán.

Már így is félig aludtam.

- Akkor aludj egyet... Rád fér...

- De csak ha te is....

Megsimogatta a karom.

- Jó...

- Itt leszel ha felébredek?

- Nem megyek én sehova! Ezek után pláne nem! Maradok! Maradok, amíg akarod! – mondta kicsit morcosan.

- Akkor maradj örökre....

- Rendben....- suttogta.

Pillanatok alatt elaludtam. Hosszan és mélyen álomtalanul pihentem, mert mikor valami zajra felébredtem, nem voltam teljesen fitt.

Mintha a tv ment volna a háttérben, valami beszélgetés.

Kinyitottam a szemem, a fejem egy párnán feküdt.

Hol van Kimi????

Azonnal körbenéztem, az ajtóban állt, nekem háttal, és a fiúkkal sutyorgott.

- Így bízzuk rá te barom???- csattant fel Heikki.

- Legközelebb mi lesz, mire bejövünk már a hullaházban lesz??? – veszekedett Kimire Seb.