Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)

15

15. rész

Az este további része remekül telt, letáncoltuk a lábunkat. Alig engedtünk magunknak pár percnyi szünetet. Némelyik számnál annyira belelendültünk, hogy egymás táborához mentünk át, hogy valakit felrángassunk a parkettre. Brunonak az elején nagyobb szerencséje volt, mint nekem, de végül Sebastiannak hála megtört a jég. Olyan jól ment, hogy három táncot végig roptunk, aztán már Fernando, Niko (Rossberg), Vitalij, Jaime, Kobajasi, sőt még Schumi is felkért. Ami pedig, mindennel felért, hogy maga Jean Todt is, megkért egy rövid etapra. A buli végére szinte mindenki a párjával, vagy anélkül ropta, hovatartozástól függetlenül.

Úgyhogy mire beszálltunk Brunoval a kocsiba, hajnal három felé járt az idő.

- Leszakad a lábam! – nyögött fel.

- Hát még az enyém! Próbálnád magas sarkúban.

- Kösz nem vagy transzvesztita.

- Gyorsan vigyél haza, jó?

- Arra gondoltam, hogy vagy nálad alszom, vagy nálam alszol?

- Mi? – nem értettem mit mond, hulla voltam.

- Hulla vagyok, ülve elalszom, nem bírok kétszer átvezetni a városon.

- Jó, akkor, hol szálltál meg?

- A Conradban.

- Tyűű, de sok pénzed van.

- Na?

- Éhes vagyok, és hulla, a hotelben meg van szobaszerviz.

- Akkor eldőlt.

Agyilag zoknik voltunk mindketten. Úgyhogy az úton valami rock zenét hallgattunk, hogy ne aludjunk el, addig jutottam, hogy Chris Cornell volt. Alig telt el fél óra és már át is léptük Bruno szobájának az ajtaját.

Ritka impozáns volt a berendezés. Krém színű falak, kellemes tölgyfa bútorok, a jellegzetes fehér és piros csíkos kényelmes fotelek, hozzáillő kanapéval, halványlila önmagában mintás nehéz drapp függönyök.

Az ajtóval szemben ablak, egy nem túl nagy erkéllyel, szép kilátással a városra. Bal oldalt a falnál egy bárszekrény, egy hifivel, dvd lejátszóval, fölötte a falba épített plazma tv. Mellette képek a falon. Fehér vastag szőnyeggel a tv előtt, és egy csinos kis dohányzóasztallal, rajta fehér friss oleanderrel. Valamivel beljebb hat személyes étkező asztal. Szintén tölgyből, bordó bársony betétekkel. Az asztalon piros orchidea. Innen nyílt jobbra a háló, oda is benéztem. Szintén krémszínű falakkal. Nagy széles puhának látszó ággyal, vele szemben a falon másik plazma tv, alatta kis tölgy komóddal rajta ezüst tálcán szintén díszes vizeskancsóval, két kristály pohárral.

Az ágy bal oldaláról nyílt a fürdő jobb oldalán volt egy széles kis bordó pamlagszerűség, nagy széles ablak, kicsi erkéllyel, széles kávészínű nehéz függönyökkel. A kis komód és az ablak közt picike dohányzó asztallal, rajta egy diszkrét kis fehér rózsacsokor.

A fürdőben krémszínű csempe alul sötétebb, felül pár árnyalattal világosabb. A bejárattal szemben nagy tükör, ezüst színű kerettel, alatta meggyszínű fürdőszoba szekrénnyel fehér kerámia kézmosóval, rajta mindenféle szépítőszer és fehér törölközök. Ettől jobbra egy közepes méretű masszázs sarokkád, előtte az ajtó jobb oldalán masszázs tusoló kabin.

- Nem semmi.

- Ugye? Nekem is bejön.

- Mit kérsz enni?

- Te, nem tudom. Menj el tusolni, én addig választok, aztán csere.

Bólintott, kezembe nyomta az étlapot, ledobta zakóját az egyik fotelbe, én meg lehuppantam a kanapéra. Elkezdtem válogatni, végül egy meleg szendvics, sült krumpli, ketchup, kóla, sajtburger mellet döntöttem. Találtam az asztalon jegyzettömböt, és felfirkáltam arra.