Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
HOZTAM NEKTEK EGY IS HÚSVÉTI TÖRTÉNETET... JÓ OLVASÁST! :)
Harry egy eltévedt átok miatt nyuszivá változik...
Nyuszi hopp!
– Ezt nem hiszem el! – rázta a fejét kétségbeesve Ron. – Piton ezért ki fog nyírni!
– Ron, ne reagáld túl – nézett a vörös hajúra Hermione. – Ez csak átmeneti, vissza fog változni előbb-utóbb – mondta a lány, majd ránézett a karjaiban lévő aranyos nyúlra, pontosabban Harry Potterre. – Amúgy meg mondtam már neked, hogy sose használd a pálcád, csak ha órán vagy, esetleg még ha meg kell védened magad.
– De Malfoy kezdte. Én csak nyúllá akartam változtatni pár órára, amiért kötekedett.
– És látod, mi lett az eredménye. Malfoy pajzsáról lepattanva eltalálta Harryt.
– Nem akartam, hogy ez legyen!
– Akkor várjunk pár órát, hátha elmúlik az átok hatása magától, és ha nem, akkor levisszük a gyengélkedőre.
– Jó, de Pitonnak egy szót se!
Harry ekkor megunta, hogy a feje felett beszélgetnek, kiugrott a lány kezei közül. Míg barátai itt veszekednek, addig ő megkeresi az apját. Perselus Piton az egyik legjobb és legerősebb varázsló, akit ismert, biztos tud megoldást. Csak reménykedett abban, hogy felismeri majd, mert ha nem, akkor órákig bolyonghat Tapsi Hapsiként a Roxfort folyosóin.
– Harry, ne! Gyere vissza! – szaladt Hermione az elugráló nyuszi-Harry után, de az fürgébb volt.
Perselus épp kedvenc bájitaltan szaklapját olvasta, mikor kotorászást hallott az ajtó felől. Először figyelmen kívül hagyta, de nem maradt abba a hang, így az ajtóhoz ment. Azt hitte, csak a képzelete játszik vele, mikor a nyitott ajtóban, pontosabban a küszöbön, egy fekete szőrű, zöld szemű nyulat talált.
– Hát te meg hogy kerültél ide? Remélem, nem Harry tett le ide vicc gyanánt – mondta, majd felemelte az állatot, amely meglepő módon nem is ellenkezett az idegen érintés ellen. Az ölébe vette és megsimogatta a szelíd nyuszit.
Jobban megnézve a nyúlat, észrevett a nyakában egy medált. Pontosabban azt, amit Harrynek adott még Voldemort elpusztulása előtt, hogy veszély esetén jelezzen neki.
– Ez hogy került rád? – tette fel a kérdést, de választ nem várt rá. – Ha ez rajtad van, akkor... Nem, Harry biztos nem rakhatta rád, azt éreztem volna, ha leveszi, de akkor... Harry? – nézett kérdőn a nyuszira, mire az lelapította a füleit, és félénken pislogott a férfira. – Mi történt veled? Mindegy, úgysem tudsz válaszolni. Várj a nappaliban, mindjárt keresek egy bájitalt, ami segít visszaváltozni – tette le nyuszi-Harryt a padlóra, majd a laborjába sietett.
Harry boldogan ugrált apja lakosztályában fel-alá. Tudta, hogy a férfi segít majd neki, és nem kell órákig nyúlnak lennie.
– Tessék, ezt meg kell innod – tett le elé egy tálat a padlóra a bájitalmester.
Harry, ha tudott volna, grimaszolt volna a fura trutyi miatt, de engedelmesen fellefetyelte. Pár másodperc múlva már érezte is, hogy változik a teste. Egyre magasabb lesz, eltűnik róla a sok szőr, és a megnyúlt fogai és fülei is visszahúzódnak...
– Nos fiam, akkor meséld el nekem, miért is találtalak nyúl alakban a küszöbömön – ült le Harryvel szemben a kedvenc foteljébe Perselus.
Pár perc múlva Perselus nagyot sóhajtva temette arcát a tenyerébe.
– Idióta Weasley! Jobban örülnék, ha nem ilyen inkompetens barátaid lennének, és ez csak valami húsvéti csíny lett volna. Az az ötlet, hogy megvárják, míg megszűnik az átok hatása igazán felelőtlen ötlet. Lehettek volna utóhatásai is. Jól tetted, hogy ide jöttél.
Harry csak nevetett, és belül úgy gondolta, még egy kicsit hagyja, hogy barátai keressék nyuszi-Harryt. Elvégre hagyták volna, hogy magától változzon vissza.
Úgy látszik, mégis van benne mardekáros tulajdonság.
