Fiamként szeretlek

Felelősségtudat

1. rész

Harry idegesen csapta le a kezében tartott pergament, mire Hedvig idegesen borzolta fel a tollait.
- Nem akartalak megijeszteni, kislány – simogatta meg baglya fehér tollait Harry, mire Hedvig játékosan megcsipkedte az ujjait.
Harry ránézett a pergamenre. Forrt a dühtől. Ginny üzent neki.

„Harry,
Ma nem tudok elmenni Jamie-ért, közbejött valami. Mondd meg neki, hogy majd bepótoljuk ezt a napot, de ma sürgős dolgom akadt! Ígérem!
Puszi,
Ginny"

- Hogy a... - tört volna ki Harryből a káromkodás, ha nem hallja meg fia lelkes trappolását a lépcső felől. Nem akart fia előtt felcsattanni.
- Apa, anya mikor érkezik? – kérdezte lelkesen Jamie. – Már alig várom, hogy elvigyen a...
- Nem fog eljönni – szólt közbe Harry, mielőtt fia belelovalta volna magát az egészbe. – Közbe jött neki valami, de azt írta, be fogjátok pótolni. – Harrynek a szíve facsarodott el, látva fia arcán a csalódottságot, és a mély megbántottságot. Ilyenkor meg tudta volna fojtani Ginnyt. Nem értette, hogy szerethetett egy olyan nőt, akinek fontosabbak az egyéjszakás kalandjai, mint a tulajdon fia, mert Harry biztos volt abban, hogy Ginny egy férfival van, és azért nem jött el.
- De a múltkor is ezt ígérte! – Jamie hangja megremegett. – Sose jön el! Már nem is szeret!
- Dehogynem, kicsim! – ölelte meg a szomorú gyereket Harry. – És szeret téged, hidd el! – mondta. – Tudod, a felnőttek sokszor elfoglaltak. Én is.
- De mégis mindig mellettem vagy! – makacskodott Jamie fájdalmas hangon. – Ő miért nem? Rosszat csináltam?
- Nem csináltál semmi rosszat – nyugtatta meg Harry. – Ilyenről szó sincs. Csak...

Ilyenkor Harrynek kiabálni lett volna kedve Ginnyvel, de persze a nő nem volt itt, fia előtt pedig erősnek kellett lennie. Mióta Ginny és ő elváltak, mert a nő megcsalta, azóta Ginny nem is nagyon törődött a közös fiukkal. Harry eleinte azt hitte, miatta hanyagolja Jamie-t, de rá kellett jönnie, hogy Ginny pusztán csak önző. Molly Weasley eleinte még reménykedett abban, hogy lánya furcsa viselkedése elmúlik majd, és ez csak egy rövid periódus nála, de az asszonynak csalódnia kellett. Harryt mindig is fiaként szerette Molly, így fájt neki, mikor látta, a férfi mennyire összetört Ginny tette miatt.
Harry egyáltalán nem ócsárolta se a fiuk előtt a Ginnyt, se a Weasley család előtt, de legszívesebben elmondta volna Jamie-nek, hogy az anyja sosem fog igazán foglalkozni vele. Már kisbabaként is Harry foglalkozott a fiukkal, ami majdnem a munkájába került, de végül Draco Malfoy segítségével megoldódott a probléma, és Harry a fiával lehetett. Draco és Harry fegyverszünetet kötöttek, miután Harryt örökbe fogta Perselus, bár ez nem ment zökkenőmentesen. Végleg csak akkor békéltek meg egymással, mikor aurorként társak lettek, és nem egyszer megmentették egymás életét.
Dracónak is ugyanakkor született meg a kisfia, Scorpius – akinek Harry lett a keresztapja –, mikor Jamie, így Draco megértően viszonyult Harryhez, mikor a férfi néhány percet késett a munkából. Rosszallóan nézett mindig Ginnyre, de soha nem tett megjegyzést, mert nem akarta megbántani Harryt.

Harryt a merengésből, és fia vigasztalásából a kandalló hangja riasztotta fel, amin keresztül Perselus érkezett. Mikor a bájitalmester meglátta unokája könnyes szemét és az asztalon heverő pergament, rögtön tudta mi történt.
- Nagyapa! – Jamie rögtön szaladt a nagyapjához, és a karjaiba vetette magát. Perselus majd hanyatt esett a becsapódástól. – Anya megint... - Jamie hangja elcsuklott.
Perselus megértően nézett Harryre, majd a kanapé felé terelte a feldúlt gyereket.
- Semmi baj. Akkor velem jössz a Roxfortba – szólalt meg Perselus.
- Tényleg? – Jamie szeme felcsillant. – És Albus papa is ott van?
Jamie az igazgatót már azóta Albus papának hívta, mióta csak beszélni tudott. Az idős mágust meghatotta a gyerek felé mutatott csodálata és szeretete, és boldogan foglalkozott fel. Jamie több mint boldog volt, hogy neki három nagypapája van.
- Igen. Épp hozzá megyek majd, csak előbb ide jöttem.
- Miért, apa? Valami baj van? – kérdezte aggódva Harry.
- Nem.
- Hanem?
Perselus beszédes szeme Jamie-re villant, amiből Harry rögtön tudta, hogy arról akart apja meggyőződni, hogy Ginny betartja-e a szavát.
- Á... Értem.
- Akkor megyünk? – csacsogott közbe Jamie.

Már egyáltalán nem látszott rajta, hogy az előbb még csalódott volt. Harryt ez a tény elszomorította kicsit, hiszen ez azt jelentette, hogy Jamie kezd eltávolodni az anyjától. De ez ellen tenni nem tudott. Megpróbált már beszélni a volt feleségével, de mindig csak azt kapta, hogy ő féltékeny a nő sikereire, és a nyakába akarja varrni a gyereket. Pedig Harry csak annyit akart, hogy Ginny foglalkozzon Jamie-vel.
A válás után Harryhez került Jamie, és a férfi nagyon sokat küzdött azért, hogy a munkája nem menjen a gyereknevelés rovására. Ez nehéz feladat volt, de sok segítséget kapott. A legtöbbet az apjától, Perselustól.

Most, ahogy hallgatta fia vidám fecsegését és apja mély, kicsit morgós hangját, megnyugodott. Tudta, hogy ha Ginny nem is foglalkozik a fiukkal, de vannak sokan, akikre Jamie felnézhet.
- Scorpius is jön? – kérdezte Jamie. Scorpius és Jamie szinte elválaszthatatlan barátok voltak. Még csak hat évesek voltak, de ők már eldöntötték, hogy szobatársak lesznek a Roxfortban, és együtt fogják felfedezni a kastély minden zugát.
- Már ott van – felelte tömören Perselus.
- Apa, te is jössz? – fordult Harryhez Jamie.
- Nekem dolgom van, de ti csak menjetek. Ne csinálj bajt, rendben? – simogatta meg szeretőn a kisfiú fekete haját Harry.
- Egy kicsit se? – Mikor Harry felnevetett, Jamie is elvigyorodott.
- Egy kicsit – egyezett bele Harry.
- Na, csak az hiányzik! – morgott Perselus, de persze, sem Harry, sem Jamie nem vette komolyan. Főleg azok után, amikor Perselus saját maga is részt vett a két kisfiúval egy-egy csínyben. Persze, csak azokban, amelyek áldozatai griffendélesek voltak, elvégre egy mardekáros mindig mardekáros marad.

Harry megölelte apját, majd kisfiát is, majd azok eltűntek a kandalló zöld lángjaiban. Harry pedig elindult, hogy megkeresse, és jól számon kérje Ginnyn, amiért megint cserbenhagyta a fiukat.
De ehhez segítséget fog kérni. Nem mást, mint Molly Weasleyt, és ha Molly begurul, akkor Ginny meneküljön. Mert Mollynak egy valami volt fontosabb a gyerekeinél, az pedig az unokái érzései. Harry már előre mosolygott azon, Ginnyt milyen meglepetés éri majd a mai napon. Most az egyszer nem bánta, hogy a mardekáros énje tomboljon, hiszen Jamie-ért bármit megtenne, és éppen elég ideje asszisztált már volt felesége családrombolásához. Most Harry Potter lesz az, aki kezébe veszi a dolgokat. Felkapta Ginny levelét, majd hoppanált.

Folytatás hamarosan...