Fiamként szeretlek

Tinigondok

- Potter, ha azt a növényt beledobja az üstbe, mindannyian megtanulunk seprű nélkül repülni! - szólalt meg Harry Potter háta mögött Piton professzor.
Harry tudta, hogy a férfi nem akar neki rosszat, de a hangsúly, amit használt a tanár, még most is kisebb fajta szívinfarktust okozott neki. Annyira belemerült a gondolataiba, hogy észre sem vette, hogy fogadott apja közelít az asztalához.

Óra végén Perselus odahívta az asztalához Harryt.
- Harry, nem akartam úgy rád förmedni - kért bocsánatot a tanár a fiútól. - Csak megijedtem, mikor láttam, mire készülsz. Ha azt a növényt valóban beledobtad volna, akkor... - Perselus hangja elcsuklott.
Harry szégyenkezve hajtotta le a fejét.
- Bocsi, apa... Nem akartam rosszat.
- Tudom... Nagyon elgondolkoztál. Egész órán magadba voltál zárkózva.
- Én csak...
- Igen?
- Hát... - Harry egyik lábáról a másikra hintázva, kezét tördelve nézett a bájitalmesterre.
- Ki vele? - biztatta Perselus fogadott fiát.
- Csak... Nem tudom, hogyan valljam be Hermionénak, hogy nem akarok elmenni a könyvesboltba vele a hétvégén. Nem szeretném a napomat könyvek között tölteni - öntötte ki a szívét Harry, szinte egy szuszra hadarva el nagy dilemmáját.

Perselus elmosolyodott.
- Miért nem? Máskor is elkísérted már, mikor Mr. Weasley nem ért rá.
- Az más. Most... - Harry a cipője orrát kezdte el fixírozta zavarában. - Randim lenne, de Mionét sem akarom megsérteni.
- Ki a szerencsés? - kérdezte Piton professzor kíváncsian.
- Luna.
- Lovegood?
- Igen. Tudom, hogy Luna kicsit... - kezdett magyarázkodni Harry, de apja félbeszakította.
- Kicsit az, viszont nagyon okos, és páratlan képességű boszorkány.
- Akkor nem bánod?
- Miért tenném? Nekem az a fontos, hogy boldog légy. Csak tartsd távol Sallytől.
Sally Harry kígyója volt, aki különös módon vonzódást érzett Luna retekfülbevalója iránt. Sallyt a fiú Perselustól kapta ajándékba, mikor a férfi észrevette, hogy az ifjú Potter milyen sóvárogva vágyik egy kígyóra háziállatként. Hedvig eleinte ódzkodott egy helyiségben tartózkodni Sallyvel, de később már elválaszthatatlanok lettek. Hedvig néha még ülőrúdként is tekintett a kígyóra, amit a hüllő egyáltalán nem bánt.

- És Mionénak mit mondjak? - kérdezte Harry tanácstalanul.
- Az igazat? - kérdezett vissza Perselus. - Miss Granger meg fogja érteni.
- Igazad van, apa. Köszi! - Harry gyorsan megölelte apját, majd kirobogott a teremből.