Sirius szemszögeÉpp quidditch edzésről tartottunk vissza Jamessel.
Szarul éreztem magam a tegnap miatt, mi van ha Remus most haragszik rám...nem történt semmi komoly, de mégis. Baszki....
Nem tudom ki verni a fejemből...mármint, ott állt és csak nézett és olyan...
Lehet én is meleg vagyok? NEM. Biztos hogy nem. Inkább csak hülye. De még ha az is lennék, soha nem Remus miatt. Az csak...csak fáradt voltam. Ennyi.-Csendes vagy.-lökött oldalba James.
-Gondolkodom.- intettem le.
-Min?
-Semmi fontos.-legyintettem.
Vissza mentünk a szobába.
-Na hogy ment?-pillantott fel az újságból Peter.
-Isten királyak voltunk mint mindig.-pacsizott le vele lelkesen James, mad oda lépett Lilihez, és átkarolta.-Látnod kellett volna, az a csel amit le vágtam öcséém...de Sirius sem volt semmi. Majdnem.ki is esett a levél a számból.
Körbe néztem. Sehol nem volt Remus.
-Remus?-huppantam le az ágyra.
-El ment csokiért.-intett az ajtó felé Peter.
Ebben a pillanatban lépett be Remus.
-Csak nem rólam van szó?-vigyorgott, egy tábla csokit majszolva.
Rá néztem, de mintha észre sem vett volna, le dobta magát a velem szembe lévő ágyon és folytatta az evést miközben James beszámolóját hallgatta.Lehet tényleg semmi jelentősége nem volt a tegnap estének. Kicsit megnyugodtam, mert kínos lett volna kimagyarázni.
-Ha így folytatod Remus nagyobb hasad lesz mint Peternek.-kuncogott Lili.
-Hé! Hol látsz te itt hasat?!-húzta fel a pólóját Peter.
-Na, na, na!-intett a mutató újjával James.-Itt egyedül én mutogathatom magam Lilinek félpucéran.
Felröhögtem.
-Jah, csak nem biztos hogy azt Lili akarja látni.
-De most miért vagy köcsög?-vágott hozzám vigyorogva egy párnát James.
-Mutassam az enyém milyen?-vontam fel a szemöldököm.
-Inkább kihagyom.-rázta a fejét nevetve Lili.
-Óh, édes nem tudod mit hagytál ki!-nyúltam el az ágyon.
-Hé!-vágott pofán James egy újabb párnával.
-Holnap hétvége. Lemehetnénk a városba.-ajánlotta Remus.
-Jó, úgy is kell egy-két cucc.-helyeseltem.
Az idő nem volt túl rózsás, zuhogott az eső, ami itt ősszel nem túl ritka. Hideg szél csapkodta a hatalmas ablakokat, amik éppen tárva nyitva álltak. Unottan ültünk a szobában.
-Kell a beadandóhoz pár info.-vakarta a fejét Peter, aki épp a pót dogáján agyalt, mert a rendes dogára nem volt kedve befáradni.
YOU ARE READING
Wolfstar
Random-Sirius!-kiáltottam. Ekkor valaki berántott a sátorba. -Ne kiabálj.-morogta. Rá jöttem hogy most milyen közel is vagyunk egymáshoz. Nem tudtam le venni róla a szemem. ahogy szürke szemeivel a távolba figyelt valamit, az ajkát ami néha mosolyra húzód...