Wolfstar

24

Remus szemszöge

Órán ültem. Sirius mellettem, aludt. A pad tele volt firkálva a fiú jóvoltából. Vagy százszor ráírta azt hogy Rem és bekarikázta. De volt ott még egy idétlen kutya, egy vézna macska, és egy nagy kör amit nem tudtam mire vélni. Sirius békésen feküdt a könyvein és szuszogott.  Rá könyököltem az asztalra, és figyeltem ahogy alszik. Eszembe jutott valami. Elő húztam a vázlat füzetemet, fellapoztam és el kezdtem lerajzolni. Finoman húztam a vonalakat. Szorgosan rajzolgattam. Néha rá néztem, és javítottam. Aztán egyszer amikor szintén felnéztem, két álmos érdeklődő szempárral találtam szembe magam.

-Csak nem lerajzolsz Rem?-mosolyogott.

-Nem.-csaptam be a füzetet, és eldugtam a többi könyv alá.

-Ha szólsz még pózolok is.-Feszítette be az izmait.

-Inkább ne.-nevettem.

-Figyelj...mit csinálsz ma este?-hajolt közelebb.

-Mit csinálok minden este?

-Nézel ahogy alszok.

-ÉN NEM NÉZLEK!-mostanában az volt a mániája hogy rám akarta kenni hogy lesem alvás közbe. Pedig nem is...vagyis...nem olyan gyakran.-De miért kérded?

-Csak...arra gondoltam, szóval...megismételhetnénk.-motyogta.

-Mit?-pontosan tudtam mire gondol.

-Hát..tudod.-lökdöste a ceruzát az asztalon.

-Segíts kérlek.-húztam az agyát.

A fülemhez hajolt.

-Azt szeretném ha megint olyan hangosan nyögnéd a nevem mint a múltkor.-suttogta.

A szívem kihagyott egy ütést. 

-Mit szólsz?-hajolt el.

-Hát...végül is nincs programom.-vontam meg a vállam.

-Király.-nyúlt el  a széken.

Ezek után egész nap pillangók repkedtek a gyomromban. Alig vártam mégis féltem. Nem tudom mitől.  A legutóbbi is eszméletlen volt. 

-Ezt fogd meg.-nyomott egy kupac könyvet a kezembe James amíg lehajolt bekötni a cipőjét. 

Végig néztem a folyosón. Mindenki nyüzsgött mozgott. aztán...aztán megpillantottam Sirius két lány társaságában. Figyeltem őket. A lányok látszólag nagyon oda voltak a fiúért...ki gondolta volna.  Az egyik lány megfogta Sirius ingének a nyakát. Hát én megölöm őket! Sirius mondott nekik valamit mire a két lány hangosan vihogni kezdett. A lány keze most már Sirius nyakán volt. Sirius még mindig nem tágított. Sőt, tovább mondta a szövegét. 

-Remus! Vissza adod?-lengette meg a kezét az arcom előtt James.

-Jah, aha.-adtam vissza aztán vissza fordultam Siriusék felé, de akkor már nem voltak ott a lányok és Sirius is erre tartott. 

Lassan Siriusra emeltem a tekintetem, aki csak lazán  rám kacsintott. Persze, ő sose kap alkalmat arra hogy féltékeny legyen. Honnan is tudná milyen amikor kiirtanék minden létező embert csakhogy egyedül rám figyeljen. Túl reagálom? Lehet. De akkor is!