Remus szemszöge
-Sirius! Ne mászkálj PUCÉRAN!-kulcsolta be a fürdőbe James Siriust.
-De ember! Kint vannak a ruháim.-verte Sirius az ajtót.
-Úgyis annyira szeretsz pucérkodni, csak tessék.-csapott James az ajtóra.
-DE ÍGY NEM LÁTJA SENKI!
James rám nézett.
-Én mindennap látom ruha nélkül, ne nézz rám. Nekem tetszik.-vontam meg a vállam.
-MAJD HA NEM CSAPKODOD A KURVA AJTÓKAT FELÖLTÖZÖK! TE IDEGBETEG ÁLLAT!-háborgott Sirius.
-Ssss, kutya. Ne ugass!-suttogott be James a kulcslyukon.
-Vigyázz szarvas mert vadászkutyával beszélsz.-suttogott vissza Sirius.
-Srácok. Mindjárt fel jön a hold. Mennünk kéne.-szólt közbe Peter.
-Baszki, tényleg.-kapott a fejéhez James.
-De engedj ki.-dörömbölt Sirius.
James kinyitotta az ajtót.
-Akkora rohadék vagy!-vágta nyakon Jamest Sirius.
-Lehet, de csak mondom hogy az enyém nagyobb.-vigyorgott James.
-REMUS! Mond meg neki hogy nem igaz!-nézett rám Sirius.
-Nem igaz.-továbbítottam Jamesnek.
-Fúúú ti.-húzta fel a cipőjét James.
-Hol van a köpeny?-néztem körbe.
-Nem Jamesnél volt?-nézett rá Sirius.
-Én oda adtam Peternek.
-Peter hol a köpeny?-fordultam a fiú felé.
-Én vissza a adtam Jamesnek.-vonta meg a vállát Peter.
-Dehogy adtad!
-De oda adtam!
-Elvesztettétek a köpenyt?!-tört ki hisztérikusan Sirius.
-Itt volt az ágyon!-mutatott James maga mögé.
-AKKOR OTT LENNE!
-DE EMBER!
-KUSSOLJATOK MÁR BE!
-Peter te csak fogd be, miattad veszítettük el!-korholta Sirius.
-Miattam? MIATTAM?!
-ELÉG MÁR!-ordítottam rájuk.-Ott van az ablakon!
Mind a hárman az ablakra meredtek. A köpeny fel volt akasztva a karnisra sötétítő függöny helyett. Mert az a múltkor leszakadt.
-Ezt melyik vadbarom rakta ide?-akasztotta le Peter.
-Sirius?-nézett rá kérdőn James.
-Most mi van? Szemembe sütött a nap.-vonta meg a vállát Sirius.
Nagy nehezen neki vágtunk az útnak. Végig rohantunk a városon, be a híd alá. Még most is utáltam ezt a helyet, pedig egész otthonosan berendeztük.
-Oké...szeretnéd hogy megkössünk vagy....
-Igen.-bólintottam. Nem akarok kockáztatni.
-Biztos?
-Sirius. Igen.
-Oké.-A fiú nyomott egy puszit a homlokomra, aztán leláncolta a kezem és a lábam.
YOU ARE READING
Wolfstar
Random-Sirius!-kiáltottam. Ekkor valaki berántott a sátorba. -Ne kiabálj.-morogta. Rá jöttem hogy most milyen közel is vagyunk egymáshoz. Nem tudtam le venni róla a szemem. ahogy szürke szemeivel a távolba figyelt valamit, az ajkát ami néha mosolyra húzód...
