Remus szemszöge
Este volt, és mi a Három Seprűben voltunk. James és Sirius jó szokásukhoz híven már most be voltak baszva pedig még csak húsz perce vagyunk itt. Peter valami növényről magyarázott nekem, de nem igazán érdekelt. Cassandra ki ment cigizni Lilivel...bár Lili tudtommal nem cigizik.
-Szia te meg ki vagy?-hajolt oda hozzám James bágyadtan vigyorogva. Majdnem az ölembe öntötte az italát.
-Hozhatok még valamit?-lépett oda egy nő, jegyzetfüzettel a kezében.
-Szia! Te meg ki vagy?-vigyorgott rá is James.
-Nem kérünk köszö....-intettem volna le a nőt.
-KéRÜNk MéééG egy Ííííjeeet!-csapta le a feles poharat az asztalra Sirius.
-Szerintem nem kéne....-fordultam a fiú felé.
-Ne is HalllgaSoNrÁ tüNdérke! Joól VaGyok!-azzal beborult az asztal alá.
-Barom.-ráztam a fejem vigyorogva.
-Akkor most hozzak vagy ne?-türelmetlenkedett a nő.
-Igen. Egyet. Nekem.-Bólintottam.
Cassandra és Lili visszaértek.
-Figyelj Remus? Nem tudod ki az a csaj?-súgta nekem Cassandra. A másik asztal felé mutatott, ahol egy szőke hajú lány üldögélt.
-De. Rosalie. Hugrabugos. Miért?-Sandítottam rá.
-Jah, semmi semmi.-Legyintett Cassandra.
-Menj oda hozzá.-húztam le a felest ami épp akkor érkezett meg.
-Dehogy megyek.-pirult el.
-Hagyod elmulasztani ezt a tökéletes alkalmat? Egyedül ül!-unszoltam.
-Jó de naa.-nyöszörgött.-Gyere velem.
-Minek?-vontam fel a szemöldököm.-Majd Sirius elkísér.
-Nemár. Remus!-húzta el a száját Siriusra nézve, aki most kúszott ki az asztal alól.
-Jó, gyere.-ragadtam meg a karját és felhúztam.
Hálásan rám mosolygott majd megindultunk az asztal felé. Rosalie épp vajsört iszogatott és egy könyvet lapozgatott.
-Khm...Szia.-ült le mellé Cassandra.
-Szia.-mosolygott rá a lány.
-Cassandra vagyok.
-Tudom. Rosalie.-mutatkozott be ő is.
-Nem...nem zavarok?-nézett Cassandra a könyvre.
-Dehogy.-csukta be a könyvet a lány.
Ezek után bonyolult beszélgetésekbe elegyedtel. Innentől már nem volt rám szükség, úgyhogy vissza baktattam az asztalunkhoz. Ott viszont már totál káosz volt. Sirius megint csinálta a műsort.
-Khm...EMbErEEEK!-ordította el magát az asztalon állva. Lábával széttaposott egy feles poharat.-Picsába...-nézett le, majd arrébb rúgta a szilánkokat.
-ADJAD NEKIII!-biztatta James.
-SZóóóVAL! MOst MeSÉLNi FoGOK NEKTEK!-tárta szét a karját.
-Inkább ne!-szólt oda neki valaki.
-Kuss már!-intette le James a trollkodót.
Sirius elvigyorodott majd nagy levegőt vett és belevágott. Én csak a fejemet fogtam. És ezzel élek együtt. Hihetetlen.
YOU ARE READING
Wolfstar
Random-Sirius!-kiáltottam. Ekkor valaki berántott a sátorba. -Ne kiabálj.-morogta. Rá jöttem hogy most milyen közel is vagyunk egymáshoz. Nem tudtam le venni róla a szemem. ahogy szürke szemeivel a távolba figyelt valamit, az ajkát ami néha mosolyra húzód...