Cherry Lane • Billy Hargrove +18

"Testvérek"

A vacsora asztalnál ücsörögve, Neil rám pillantott.

-Sikerült megvenned mindent? -felém mutatott a kezében lévő villával
-Igen, köszönöm hálás vagyok! -bólintottam

Billy száját egy halk gúnyos nevetés hagyta el.

-Billy vitt és hozott? -hátradőlt a székében Neil
-A seriff hozott haza, Hop
-Hopper! -folytatta Max, mikor észrevette, hogy elakadtam a névben
-A seriffünk hozott haza? -Billyre szegte tekintetét a férfi

A fiatalabb Hargrove állkapcsa megfeszült mikor rám meredt, ha a tekintete ölni tudott volna én már három méter mélyen feküdnék a föld alatt.

-Igen, de semmi gond, kedves volt. -megvontam a vállam és folytattam az evést

Jim Hopper meglátta ahogyan bandukolok az úton és felajánlotta, hogy haza hoz.
Kedves volt és vicces, ezért nem értettem Neil felháborodását.

-Mit mondtam neked Billy?

Neil hangjára felpillantottam a tányéromból, úgy tűnt nagyon mérges a fiára.

-Nem tudom apa, világosíts fel. -grimaszolt

Neil lehunyta egy pillanatra a szemét majd felállt az asztaltól és bámult le a fiára.

-A te dolgod vigyázni a lány testvéreidre! Te vagy a férfi! Vagy valami kis buzi vagy? -megemelte Neil a hangját

Nos ekkor értettem meg, hogy reggel Hargrove miért reagált érzékenyen arra, amikor gúnyoltam azzal, hogy meleg lenne.
Valószínűsítettem, hogy Neil sűrűn hívja így a saját fiát, bár azt nem értettem miért, mert Billy puszta kisugárzása is férfiasabb volt mint az apjáé.
A megjelenéséről meg nem is beszélve, mert azt meg kell hagyni, bármekkora tapló is, de elképesztően jóképű.

-Ha Alexának fuvar kell, akkor segítesz neki mint egy jó testvér! Értetted? -megfeszült Neil állkapcsa miközben lehajolt a fiához, pont úgy mint ahogyan reggel Billy velem tette
-Igen. -mély levegőt vett a fiatal férfi
-Igen, mi?
-Igen, uram! -egy kicsit megemelte a hangját Hargrove
-Helyes, és most befejezzük a vacsorát, mint egy rendes család! -visszaült a helyére Neil

Én anyámat néztem, aki lesütött szemmel hallgatta az egészet végig, majd Billyre szegtem a tekintetem, próbáltam együttérzőbben nézni rá.
De ekkor megvetően, már már gyilkos pillantással viszonozta a néma gesztusom.

Feszült légkörben telt a vacsora hátralevő része.
Ismét az játszódott le mint tegnap, anya elkezdett pakolni, Neil bement a hálóba, Max meg a saját szobájába.
Billy ezúttal a nappaliba ült le, bámulta a tévét, majd hirtelen felpattant a helyéről.

-Menj Susan! Feküdj le, fáradtnak tűnsz! -mondta Billy -Majd én segítek Alexának.

Ekkor rápillantottam, mert én nem ismerem, de a mai viselkedése után ez a "kedvesség" meglepett.
Gúnyosan vigyorgott rám, olyan gúnyos öntelt vigyor ült ki az arcára, hogy görcsberándult a gyomrom.
Mi a szart tervezel? Próbáltam megfejteni, de nem ment.

-Köszönöm, valóban jól esne egy fürdő és egy kis pihenés. -sóhajtott anya, finoman megsimogatta a hátam és besétált a szobájába

Igazságtalannak tartottam, hogy az ő hálójukhoz tartozott egy külön fürdőszoba, míg Billy, Max és én egy nyamvadt kis fürdőn osztoztunk.
Csak pár hónap Alexa. Nyugtattam magam.