Cherry Lane • Billy Hargrove +18

Hárman

Dél körül keltem, kikukkantottam a szobám ajtaján, de teljesen üres volt a nappali.
Tipegve végig sétáltam a folyosón és Max szobája előtt álltam meg.

-Max? -benyitottam
-Hm? -hátrapillantott

Éppen az íróasztala fölött görnyedt, leckét írt.

-Anyáék? -beléptem a szobába
-Elutaztak.
-Hová? -értetlenkedtem

Max felém nyújtott egy fecnit "Sacramentoba mentünk Sue nénihez, van pénz a pulton, majd telefonálunk. Péntekre visszaérünk"

És ezt mikor akarta anyám elmondani?
Miért akkor tudom meg mikor már elutaztak?

-Ki a szar az a Sue néni? -Maxre néztem aki ezt hallva elnevette magát
-Neil nagynénje, azt hiszem. -megvonta a vállát -Tegnap meghalt a férje, öreg volt szóval. -legyintett Maxine és visszafordult az asztalához
-Oh -ha ilyen lazán kezeli a dolgot akkor én sem idegeskedek -Nyelvtan? -mosolyogva bámultam le a könyvre
-Uhum.
-Jól megy? -megsimogattam a rakoncátlan fürtjeit
-Ötös vagyok, tehát azt hiszem jól. -kuncogott
-Helyes, mert én kettes voltam, szóval nem lennék nagy segítség. -vigyorogtam

-Max, játékterem! Most! -kiabálta Hargrove
-Elmehetek? -felcsillant a kamasz szeme
-Süket vagy? Most! -még mindig kiabált a férfi

Kipillantottam a nappaliba, de Billy ekkor már sehol sem volt, csak a camaro hangját hallottam, azt ahogyan bőgeti a motort.

Max felugrott, adott egy puszit és már rohant is a kijárat felé.
Megvontam a vállam, és a konyhába indultam enni.
Készítettem magamnak egy gyors szendvicset amit mászkálás közben ettem meg, összeszedtem a dolgaimat, hogy lefürödhessek.
Enyém a ház, ki is élvezem minden egyes percét.

Éppen csak felvettem a leggingsem és a bő pólóm, mikor kivágódott a bejárati ajtó.

-Alexa! -kiabálta a nevem Billy
-Hm? -éppen a szobámba akartam bemenni mikor megszólított
-Gyere, mutatok valamit. -felém lépkedett Hargrove
-Mi? -nem értettem

Megállt előttem, nem tűnt dühösnek, sőt olyan semmilyennek, de egy apró mosoly kiült az arcára.
Azt viszont észrevettem, hogy monoklija van.

-Gyere, pár perc az egész. Csak mutatok valamit. -nyújtotta a kezét

Összeráncoltam a szemöldököm, gyanús volt ez a kedvesség.
Nem bíztam benne, hisz első kézből láttam milyen gyorsan elborul az agya.

-Verekedtél? -kémleltem az arcát
-Csak gyere.

Bátortalanul tettem a tenyerébe a kezemet, ami szinte elveszett benne.
Lépkedtem mellette, fogalmam sem volt róla, hogy mit akar mutatni.
A szobája elé érve megtorpantam.

-Nem mehetek be! Tudod a szabály! -hadartam
-Leszarom a szabályt, nincs itthon az a rohadék. -morogta

Rohadék? Az apját hívja így?
Teljesen összezavarodtam, kicsit meg is ijedtem, hogy miért is megyünk a szobájába, de követtem, hiszen fogta a kezem.

Az ablakhoz vezetett.

-Látod? -mutatott az utcára
-Mit? -hunyorogtam, hogy meglássam én is amit ő
-Gyerünk Alexa, ott van. -finoman lentebb tolta a fejem
-Nem értelek!  -csak a szomszéd Halloweeni dekorációját láttam, meg a hulló faleveleket és a...

Oh basszameg.

A házat ahol Steve szokott megállni, ahol múlt éjjel is parkolt.
Billy pont rálátott mindenre.
Hogy véthettem ilyen piti hibát? Egyetlen házzal kellett volna távolabb állnia, és nem látja Hargrove, egyetlen egyel.