Cherry Lane • Billy Hargrove +18

Birtoklás

Nem tudtam leolvasni semmit sem az arcáról, ridegen nézett rám, úgy mintha egy két órával korábban nem lettünk volna együtt.
Én nem tudtam a szexet elvonatkoztatni az érzéseimtől, de úgy tűnt, hogy ő igen.

-Billy. -az arcára tettem a kezeimet, de még mindig nem reagált, csak meredten figyelte a szemeimet. Valamiféle belső hang megszólalt bennem, egy ösztön féle. Hallgatnom kellett volna rá, de én tovább erősködtem. Próbáltam szóra bírni, nem szerettem kétségek között lenni.
-Billy! Mi a baj? -kémleltem az arcát
-Te tényleg ennyire hülye vagy? -egy gúnyos mosoly ült ki az arcára és rám is fújta a dohányfüstöt közben, amit legyezgetni kezdtem magam előtt köhögések közepette. -Tessék? -kikerekedtek a szemeim, reménykedtem, hogy nem hallottam jól a kérdését.
-Láttam, hogy néztél rá. -az éjjeli szerkényén lévő hamutál felé hajolt és elnyomta benne a cigarettáját, majd ismét felém fordult.
Az ölében ültem vele szemben, és hirtelen meg is markolta a csípőmet. Felszisszentem, hiszen az ujjait teljesen belemélyesztette a bőrömbe.
-Billy. -egy apró, fájdalmas, halk nyafogás szerű hagyta el a számat, miközben próbáltam megmozdulni, hogy lemászhassak az öléből.
-Maradsz! -megfeszült az állkapcsa és csak szorongatta a csípőmet
-Fáj. -összeráncoltam a szemöldököm és a karjaira tettem a tenyerem
Csóválni kezdte a fejét és suttogva szólalt meg -Nem, nem. Majd csak fog, ha nem tartod távol tőle magad!
Döbbenten néztem a szemeit, hiszen nem tettem semmi rosszat. -Billy csak intettem nekik!
Hargrove halkan felnevetett, és abban a pillanatban letolt maga mellé, megfogta az arcomat és kicsit megszorította azt. -Mhmm. -a szabad kezével a hajamat simította el az arcomból majd közel hajolt hozzám-Tudod, Eddie amolyan haver féléje a te Stevednek. Ez tudod mit jelent?

Tudtam, és elöntötte a testem a zsibbasztó félelem.
A fülemhez hajolt és suttogni kezdett.-Elmondta Harrington, Eddie barátomnak, hogy pár hete nála töltötted az estét. Tudod én azt hittem dolgozol aznap. -halkan elnevette magát majd folytatta-de te nem dolgoztál, hanem Steve Harringtonnal voltál. Hallani akarom a te verziódat is! -az arcomat kezdte nézni és elengedte azt. Egyik kezével támasztotta magát a fejem mellett a másikkal a nyakam cirógatta.
Nem tudtam mit kellene mondanom, vagy hol is kezdjem. Kiszáradt a szám.
-Szavak, Alexa! Nagylány vagy! -suttogta. Abban a pillanatban végigfutott a gerincemen valamiféle félelem, hiszen réges régen mondta ezt, mikor még nem szeretett.
Kinyitottam a számat, majd becsuktam.
Megharaptam az alsó ajkamat és lehunytam a szemem egy pillanatra.
-Alexaaa. -dallamosan mondta ki a nevem majd meglegyintette az arcomat, erre egyből kinyitottam a szemeimet.
-Nem történt semmi. Csak elmentünk az autós moziba, onnan meg hozzá, egész este beszélgettünk. Tényleg nem történt semmi. -elcsuklott a hangom, tudtam jól, hogy nem hisz nekem és ezt a gúnyos halk nevetése is megerősítette bennem. Az ujjai a nyakamat simították végig, majd lassacskán a tenyerével ért a bőrömhöz. Nyeltem egy nagyot mikor körbefogta a tenyerével a nyakamat.
-Kihagytad a legjobb részt. -lebiggyesztette a száját megjátszott csalódottsággal-Adok még egy esélyt. Kezd előről!
Reszketni kezdett a hangom. -Elmentünk az autós moziba, utána átmentem hozzá és vacsorát főztünk, sokat nevettünk mert elmesélte, hogy milyen béna napja volt. Leültünk enni és tovább beszélgettünk, megittunk pár pohár bort is. -lehunytam a szemem majd gyorsan kinyitottam mielőtt még meglegyintené az arcomat-Meg -remegve mély levegőt vettem-megakart csókolni, de elhúztam az arcomat. Utána nem győzött bocsánatot kérni. Mondtam neki, hogy nem baj, ne érezze magát rosszul. Ezután hajnalig beszélgettünk a kertben mindenféléről, majd elaludtam.
-Hol? -fogta a nyakam egyáltalán nem erősen, de mikor azt mondtam, hogy megakart csókolni Harrington akkor kicsit megszorította, majd mikor észbe kapott lazított a fogásán
-A székben, Steve mellett. -szégyelltem kimondani is, pedig teljesen ártatlan volt a dolog.
-Elaludtál Steve királyhoz bújva, miután az megakart csókolni és nekem ezt ma kellett megtudnom! Ma mondta el Munson, cseszd meg Mayfield! Rohadtul szar volt hallgatni és úgy tenni mintha nem érdekelne! -elengedte a nyakam és megtolta a homlokom
-Akkor ne titkolózzunk tovább! Elég volt! Utálom ezt! -felakartam ülni, de nem engedte visszatolt az ágyra
-Mit kellene tennem, hogy levakarjam rólad azt az idiótát? Dugjalak meg előtte? Nem, nem mert utána meg kellene ölnöm, mert látott téged abban a helyzetben! Tartsd magad távol tőle! Értetted? Nem viccelek! -elakartam fordítani az arcomat, de maga felé fordította
-Billy, ő a barátom! Ha tudná, hogy együtt vagyunk akkor nem reménykedne! Mondjuk el anyáéknak, hogy szeretjük egymást! -kétségbeesve néztem a szemeibe
Megrázta a fejét. -Még nem!
-Miért? -nem értettem miért nem akarja elmondani anyámnak a dolgot. Abban a percben én készen álltam bárkinek beismerni a titkunkat, nem érdekelt senki és semmi csak, hogy ne veszekedjünk Steve miatt.
-Azért mert -mielőtt befejezhette volna szinte elharapta a nyelvét
-Mond már el! -megpróbáltam felülni, de még mindig nem engedte
-Hé! Ne kiabálj!
-De, én nem -szabadkoztam, hiszen csak kicsit emeltem meg a hangomat
-Tudod én próbáltam kedves lenni, megérteni téged meg a béna barátságotokat, de ennek ma vége! Ha meglátod valahol akkor elfordítod a fejed, ha hozzád szól te tovább sétálsz! Értesz szépségem? -megsimogatta az arcomat és nyomott egy puszit a homlokomra