Cherry Lane • Billy Hargrove +18

"Bajban vagyunk Mayfield"

Reszketve vettem a levegőt, az ajtóra néztem.

-Felejtsd el! -Billy egyből rám szólt
-Tudod, tudod, hogy ez...ez erőszak lenne? -bizonytalanul kérdeztem szorongatva magam elé a takarót
-Akkor nem erőszak ha élvezed, és hidd el Alexa, élvezni fogod, pedig nem érdemled meg. -sóhajtott egy nagyot
-Te tényleg képes lennél megerőszakolni? -ledobtam a takarómat és felálltam az ágyon
-Nem, nem. -rázta a fejét majd öntelten elmosolyodott
-Kiabálni fogok!
-Hajrá, ebből a házból más sem hallatszik. -elnevette magát, megfogta a karomat és magához húzott
-Kérlek szépen, ne tedd! Ne tedd ezt, én nem akarom. -kétségbeesve néztem rá

Meglepetésemre, a nadrágja is rajta volt még és az ingje is.

-Szép vagy amikor könyörögsz. -sóhajtott egy nagyot

Hirtelen lelökött az ágyra és mielőtt felülhettem volna ő is lefeküdt, majd magához szorított.
Gyors volt, számítanom kellett volna erre, hiszen a pályán is láttam, hogy gyorsan mozog.
Mindig tudta, hogy érjen úgy hozzám, hogy moccanni se tudjak.
A hátam teljesen hozzányomódott a mellkasához, a fenekem meg a csípőjéhez.
Hátrapillantottam már amennyire tudtam és láttam, hogy be van csukva a szeme.

Nem is megerőszakolni készült, csak aludni?
Megint csak elmejátékot játszott velem.
Meg kell hagyni, páratlanul űzte a dolgot, hiszen mindig elérte, hogy megijedjek és szubmisszív legyek.
Kezdtem megnyugodni, és úgy tűnt Hargrove is, hiszen elaludt mögöttem.
A karjával még álmában is magához szorított...
A franc se értette, de míg pihen legalább nem ijesztget.

-Itthon vannak! -hangosan mondtam-Ébredj fel! -a könyökömmel megböktem a hátam mögött alvó Billyt

Már vagy másfél órája így feküdtünk, én moccanni sem mertem, míg ő úgy aludt mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
Mondjuk azt nem értettem, hogy a francba nem moccant meg egész idő alatt, hisz végig szinte fulladás szorosan ölelt.
Inkább kinyomta belőlem a szuszt is...

-Itthon vannak! -próbáltam szabadulni a fogásából

Ekkor lazított a szorításán, morgott valamit és komótosan felült.

-Siess! -toltam a hátát

Egyáltalán nem sietett, lassan markolta fel a farmer dzsekijét a földről és vánszorgott ki a szobámból, amint becsukta az ajtaját, a bejárat ki is nyílt.

Magamra húztam a takarómat, úgy téve mintha az esti buli fárasztott volna le és ezt pihenném ki.

Neil és anya beszélgetése hallatszott be a szobámba majd az, hogy a férfi szólongatja Maxet.

Francba!

Billy elvitte a játékterembe vagy két órája, és már régen haza kellett volna hoznia.
Tudtam, hogy Maxinet nem izgatja ha tovább maradhat, viszont Neil biztosan kibukik, hogy nem a parkolóban várja a lányt Billy.

A következő pillanatban kopogás hallatszott az ajtómon, a lehető legálmosabb hangomon próbáltam megszólalni. -Igen?

Anya bizonytalanul szólalt meg. -Alexa?
-Gyere. -motyogtam

Anya benyitott és látta, hogy "alszom."

-Max merre van? -halkan kérdezte, nem úgy mint Neil, aki időközben a fiához kezdett kiabálni

Mire megszólalhattam volna, ordibálás töltötte be a Hargrove-Mayfield házat.
Sosem hallottam még Neilt így kiakadni.

-Hol van a húgod? Neked kellene rá figyelned! Egész éjszaka kurvázol, de a testvéredre nem tudsz figyelni?