Cherry Lane • Billy Hargrove +18

Elviszlek

Sajnos egészségügyi problémám adódott, ami miatt a héten nem tudtam írni, ezért az előre elkészített fejezeteim holnap elfogynak.
Egy kis türelmet szeretnék kérni tőletek, igyekszem gyorsan gyógyulni és újra írni nektek! 🥹

Köszönöm, hogy velem vagytok!
Nagyon sokat jelent nekem, imádok nektek írni!❤️

                                         *

-Mindjárt megyek! -kiabáltam a fürdőszobából

Előre hajoltam markolva a kézmosót, nem akartam elhinni, hogy tényleg sosincs bent nyugtom.
Bevettem a fogamzásgátlót és visszacsúsztattam azt a táskámba.

Kinyitottam az ajtót, Max toporgott előtte.

-Bepisilek! -szinte félre tolt

Kikerekedett szemekkel néztem rá, a kamaszkor kegyetlen tud lenni. Egyik percben édes a másikban meg olyan mintha a világon mindenkit utálna.

A konyha felé sétáltam és elmosogattam azt a két darab tányért, ami a mosatlanban éktelenkedett.

-Alexa! -Billy hangjára fordultam oldalra, automatikusan mosolyra görbült a szám
-Ma későn érek haza. -a hűtőhöz dőlt féloldalasan
-Oh, igen? -összefontam magam előtt a karjaimat, úgy beszélgettünk mint az igazi párok szoktak
-Meccsünk lesz, utána meg Tommy tart bulit, benézek és jövök. -megvonta a vállát
-A meccset megértem, a bulit nem! -megemeltem a szemöldököm, a zöld szemű szörny ismét feléledt bennem
-Ha nem nézek be Haganhoz, az egy kicsit gyanús lenne, nem? Nem elég, hogy mindenkit lerázok, de ha hirtelen már a bulikba sem járok el, akkor még az egyik idióta gyanakodni kezdene. Mondjuk Harrington, vagy Carver! És hidd el Jason egy címeres köcsög! Ki van élezve ránk! -mutogatott felém

Megharaptam az alsó ajkamat és gondolkozni kezdtem, igaza volt. Muszáj fenn tartania az imidzsét még pár hónapig, nekem meg muszáj bíznom benne.

Bólintottam, de azért sóhajtoztam, hogy érzékeltessem a nem tetszésemet.
Kitárta a karját és megfogta a nadrágom tetejét, egy mozdulattal magához is húzott.

-Sietek hozzád, neked csak annyi lesz a dolgod, hogy bugyi nélkül várj. -a nyakamhoz hajolt és elkezdte csókolgatni
Kuncogtam pironkodva, tudta jól, hogy nem vagyok képes sokáig neheztelni rá.

Max viharzott el mellettünk egy "Ewww" kíséretében.

Billy nem is foglalkozott vele, a fülemhez hajolt.-Holnap reggel elviszlek, egy teljes napra ebből a szarfészekből. -amint ezt kimondta nyomott egy puszit a számra
-Hová? -megfogtam a farmer dzsekije tetejét pironkodva
-Valószínűleg egy ugyan ilyen szar helyre, hiszen ez Indiana, nem sok lehetőségünk van. A jó hír viszont az -a fülem mögé igazította a hajam-hogy ott senki sem fog ismerni minket. Elmehetünk egy lepukkant bárba és benyúlhatok a szoknyád alá, megcsókolhatlak és senkit sem fog érdekelni. -önelégülten elmosolyodott

A világ legjobb híre volt ez nekem, másra sem vágytam, csakhogy átlagos párként viselkedhessünk, ne kelljen bujkálnunk.

Izgatottan bólogattam és lábujjhegyre álltam, hogy megcsókolhassam.

-7:26! -kiabálta Max a teraszról

Billy forgatta a szemét, és mély levegőt vett. -A legjobb, hogy ő itt marad!

Halkan elnevettem magam, hiszen imádom a húgomat, de mindennél jobban vágytam végre kettesben lenni Billyvel.

        _______________________

-Menjünk. -mosolyogva húzta el az arcát Alexa

Billy sosem gondolta volna, hogy pusztán valaki hangja is melegséggel fogja eltölteni a szívét.
Igazából mindig is azt gondolta, hogy ő képtelen lenne bármiféle nyalás dologra. Erre fel felbukkant ez az apró nő, és a férfi úgy érezte, hogy képes lenne ott helyben feleségül venni.
Meg is rázta magát mentálisan, maga sem hitte el miféle gondolatok cikáznak a fejében.
Számolta vissza a napokat, 9 hónap és  5 nap, azaz 278 nap van hátra a szabadságig.
278 napig kell még titokban szeretnie azt a nőt, akiért az életét adná.
Még ennyi időt kell kibírnia anélkül, hogy hivatalosan is az övé legyen Alexandra Mayfield.