Cherry Lane • Billy Hargrove +18

"Emlékszel még?"

-Alexa. -arra keltem, hogy szólongatnak

Simogatta a hajam az ágyam szélén ülve, lassan kinyitottam a szemem és ránéztem.

-Elmondod mi történt? Hm? -finoman cirógatta közben a hajam, aggódás látszott a tekintetén

Nem is értettem miért izgatja mi bajom, múlthéten sem érdekelte...
Halványan megráztam a fejem, nem akartam róla beszélni.

-Ki bántott? -a hajamról az arcomra tette a tenyerét és a hüvelykujjával megsimogatta azt, lehunytam a szemem egy pillanatra, pityeregni kezdtem
-Megfogott. -alig tudtam kinyögni annyira szipogtam
-Ki? -halkan kérdezte

Becsuktam a szemeimet, szégyelltem magam, féltem, hogy ha elmondom kibukik majd, és engem okol amiért kurvásan öltöztem fel.

-Mond el nekem. -mély levegőt vett és cirógatta az arcomat közben. Hirtelen hadarni kezdtem pityeregve -Ittam, kimentem a mosdóba és bejött utánam. Feltolta a szoknyámat, megfogott. Megrúgtam, és -kapkodtam a levegőt, alig tudtam befejezni a mondandómat-eljöttem.

Kinyitottam a szememet és ránéztem, a könnyeimtől alig láttam, az ujjával megtörölte a szemem alatti bőrt. -Mond el a nevét. -halkan kérte
-Jason, Jason Carver. -lehunytam a szemem és a szám elé tettem a kezem, hogy elnyomja a zokogásomat

Egy pillanatra megállt és csak nézett. -Megfogott? Hol?

Próbáltam megnyugodni, ránéztem és minden erőmet összeszedve beszélni kezdtem. -A szoknyám alá nyúlt és megfogta a fenekem, majdnem, majdnem ott is, de megrúgtam! Én nem akartam, megrúgtam Billy. -sírdogálva bizonygattam, hogy nem voltam partner ebben

Bólintott egyet és az ablakot kezdte bámulni.
Nem tudtam, hogy mérges-e vagy azt gondolja kellettem magam.
Semmit sem tudtam leolvasni az arcáról.
Egy idő után rám szegte a tekintetét. -Nem lesz semmi baj. Pihenj.

Bólogattam és lehunytam a szememet, úgy tettem ahogyan kérte.
Pihentem.

Reggel korán keltem, egyedül voltam a házban.
Mivel anyáék egész hétvégére elutaztak ez nem lepett meg, de az igen, hogy Billy sem volt otthon.

Vettem egy zuhanyt és felöltöztem, éppen kisétáltam a fürdőszobából mikor a bejárati ajtó kinyílt.

Előre léptem párat, tudtam jól, hogy Billy az, de azt nem, hogy hol is lehetett ilyen korán.

-Jó reggelt. -ledobta a camaro kulcsait az étkező asztalra, akkor vettem észre az ujjpercén a sebeket és vért.
Nem az ő vérének tűnt.
-Szia. -motyogtam zavartan és megakartam kérdezni mi történt, de becsuktam a számat és a hűtőhöz sétáltam, ő meg a mosdóba

Leültem reggelizni mikor kisétált a fürdőszobából, egy törölköző volt a csípője körül. -Ugye tudod, hogy az én törölközőmet használod? -vigyorogva sétált be a szobájába

Oh, azt hittem az vendég törölköző. Nem volt még időm kipakolni a sajátomat, talán ma minden dobozt kinyitok.

-Ne haragudj, nem tudtam! -kiabáltam utána

A tányérom fölé hajoltam és próbáltam befejezni a müzlit, úgy mintha mi sem történt volna múlt éjjel.
Ebben jó vagyok, folyton úgy tenni mintha minden rendben lenne.

Meglepetésemre Billy pár perccel később csatlakozott hozzám.

-Ez szar. -fintorgott az első kanál müzli után
-Nem olyan rossz. -megvontam a vállam, nem egy királyi reggeli volt, de jobb mint a semmi és nekem semmi erőm és kedvem nem volt reggelit készíteni. Billy bal kezére pillantottam amiben a kanalat fogta, az ujjpercei felhorzsolódtak valamitől. -Verekedtél? -az arcára pillantottam. Egymással szemben ültünk ezért nem volt feltűnő, hogy nyomokat keresek a szememmel rajta.
-Nem verekedésnek mondanám. -bekapott egy falatot és bámult rám -Ez rohadt szar.
-Egyél mást. -sóhajtottam és letettem a kanalat, befejeztem az evést -Kit vertél meg? -felálltam és megfogtam a tányéromat. A mosogató felé lépkedtem, háttal álltam neki, vártam, hogy megszólaljon.