Van még új a Nap alatt 1-2-3

33. fejezet ~ Távol

33. fejezet

Távol

Délután három körül ébredtem fel, és láttam, hogy Dávid mennyiszer keresett Messengeren. Rengeteg volt a bocsánatkérő üzenet, a „magyarázd meg, kérlek, mi történik" üzenet – sajgott a szívem minden egyes szótól.

Ráparancsoltam magamra, hogy kérjek elnézést, találjak ki valami hülye magyarázatot, de végül nem voltam elég erős. Csak az utolsó üzenetére válaszoltam: „bocsánat, drágám, ma este nem érek rá elmenni buliba. Meg őszintén, kicsit sok is volt belőle szombaton. Majd találkozunk valamikor máskor!" Hogy magyarázatot adjak az eltűnésemre, megírtam neki, hogy szerelni fogják itthon az internetet, ezért nem leszek elérhető.

Ezzel kikapcsoltam a mobilom és az érzéseim egy részét is.

/*/

Dávid gyűlölt kudarcot vallani.

Most pedig épp azt tette, csakhogy nem tudta, mit rontott el, nem volt hiba, amit kijavíthatott volna, nem volt botlás, amire legközelebb oda kellene figyelnie. Vagy legalábbis nem tudott róla, mert Amadé nem volt hajlandó kommunikálni.

A körmét rágta, és kitörölte az egész hosszú üzenetet, amit bepötyögött neki. Az érzéseit írta le, hogy mennyire fáj neki, hogy nem érti, miért csinálja ezt vele.

Amikor nem bírta tovább, bekopogott a bátyjához. Dorián épp tollászkodott, vizes haját fésülgette.

– Ööö... bocsánat, Dorina, de... te mit művelsz?

Dorián szája elnyílt döbbenetében.

– Semmit – bökte ki, és rajzfilmfigura-szerűen a háta mögé rejtette a fésűjét.

– Te fésülködsz – értelmezte a látottakat Dávid. – De miért?

– Mert... kócos voltam.

– Mindig kócos vagy, Dorián.

– Hát... most már nem vagyok az.

– A lányok imádják, hogy kócos vagy!

– Nem érdekelnek a lányok. Mármint, de, minden lány érdekel, mint tudod, de... – Dávid várta, hogy befejezze a mondatot, de a bátyja végül csak legyintett. – Hagyjuk. Kísérletezek.

Végigmérte az öccsét.

– Baj van?

Dávid becsukta maga mögött az ajtót, és letelepedett a testvére ágyára.

– Igen.

– Még mindig nem válaszolt?

– De. Válaszolt. – Felolvasta neki Amadé üzenetét. – Mégis mit akar ez jelenteni?

– Drágám? – mondta Dorián elgondolkodva.

– Hm? Ó, igen. Néha szokott így hívni. Az olyan aranyos! De ez... olyan hűvösnek tűnik – mondta a száját biggyesztve Dávid. – És... sok volt belőle szombaton... a buliból? Vagy azt akarta írni, hogy „belőled", csak...

– Biztos nem volt elege belőled – nyugtatta Dorián, és leült mellé. – Úgy értem, miért lenne elege?

Dávid összegezte, mi minden történt azon a bulin. Hogy összefagyizta Amadé kedvenc ingét, hogy Amadé milyen finom puszit adott neki, hogy odaadta neki a pulcsiját, hogy aztán elaludt rajta és amikor reggel újra találkoztak, akkor minden felfordult.

Dorián a szájába harapott, láthatóan nagyon törte a fejét a megfelelő válaszon.

– És te... mit érzel ezzel kapcsolatban? Neked sok volt Amadé?