Elvarratlan szálaink

- 18 -

- Szasza írt? - kérdezte Alíz suttogva angolon, amikor felvillant a telefonom képernyője a padban, úgyhogy áthelyezekedtem, nekitámasztottam a pad alsó tartójának a cipőm, és így a felhúzott lábaim mögött sunyiban tudtam telefonozni, amíg úgy is videót néztünk közösen, mire biccentettem egy aprót, Alíz pedig vigyorgott egyet.
Amióta Szasza itt járt és megverte Dávidot, majd elmeséltem Alíznak, hogy hivatalosan is együtt vagyunk, oda van, meg vissza, és azt hangsúlyozza mindig, hogy az egész suliból nekem van a legmenőbb barátom, meg hogy mennyire mázlista vagyok.
Ezen az órán egyébként a 10/a-sok (tehát Liliék) angolcsoportjával voltunk összevonva, mert hiányzott a tanáruk, ezért a terem hátsó felében ők elfoglalhatták magukat.
"Már megy a tárgyalás?" - kérdeztem Szaszától, válaszolva az üzenetére.
"Nem, de elvileg mindjárt kezdődik, csak elment a nő valahova" - írt vissza.
"Akkor jó, csak nem akartalak közben zavarni"
"Flegma is lenne, ha veled irogatnék tárgyalás közben xdd"
"Talán nem tetszene neki annyira :)"
"Órád van amúgy?"
"Angolom, de valami videót nézünk"
"Ja, azt mondjuk ki nem szarja le"
"De tényleg. Szünetben megpróbálok becsatlakozni a tárgyalásba"
"Ha rám hallgatsz, kíméld meg magad tőle, leszívja az agyad"
"Az osztályomban lenni se valami terápiás dolog"
"Oké, nyertél" - látta be.
"Szerinted el fog tartani addig a tárgyalás?"
"Passz, nem tudom, mit tudnánk beszélni erről háromnegyed órán át. Szólok, ha vége"
"Ha vége, akkor majd köszönni megyek le :)"
Épp ezt írtam, amikor felnéztem és egy az egyben az angoltanárnő tekintetével találkoztam össze.
- Regina, what are you doing? - vonta fel a szemöldökét.
Az angoltanárnőnek valamiért mániája a diákok neveit angolosan kiejteni, ha lehetséges, így ezekre az órákra rendszerint "Redzsina" leszek.
- Nothing, sorry - raktam el a telefonomat gyorsan.
De ezzel a lendülettel ki is vihettem a telefonomat a tanári asztalra, hogy semmiképpen se telefonozzak többet, ahová ahogy leraktam, véletlenül bekapcsolt a kijelző, akkor épp egy olyan értesítéssel a tetején, hogy Szasza beszívezte egy üzenetemet.
A tanárnő angolul megkérdezte, hogy ki volt az, akivel így óra alatt beszéltem.
- My boyfriend - válaszoltam a hajamat megigazítva, mire a tanárnő rosszallóan megcsóválta a fejét, én pedig elindultam vissza a helyemre.
Tulajdonképpen ahogy ültem vissza, valószínűleg mindenki sokkal inkább rám figyelt, mint a videóra, de igyekeztem nem tudomást venni róluk, és visszamosolyogtam Lilire, aki a hátsó padból vigyorgott rám.
Ő is telefonozott, csak pár paddal hátrébb, úgyhogy valószínűsítettem, hogy egyből megírta Szaszának, hogy azért tűntem el, mert a tanárnő elvette a telefonom.

- Annyi féltékeny pillantást kaptál Regi, húúú, ne tudd meg - vigyorgott Lili az óra alatti incidensről mesélve, miközben kicsengetés után egyből mentünk le ketten az igazgatói irodához, mert elvileg Szaszáék az előtt pár perccel végeztek - Imádtam nézni.
Megilletődötten elmosolyodtam, majd hamarosan megérkeztünk az irodához, ahonnan Lili szülei épp akkor jöttek ki.
- Ez egy vicc volt - közölte Casso Leninek, őszintén elröhögve magát - De cuki vagy, hogy beígérted, hogy beszélsz annak a gyereknek az anyjával.
- Csak hogy megígérjek egy jóvátételt - mosolygott Leni.
- Szaszát még vallatják? - kérdezte tőlük Lili jókedvűen, amikor odaértek hozzánk a szülei.
- Még pár szóra bennmarasztalta az igazgatónő - válaszolta Leni, majd elmosolyodva rámnézett - Szia Regi.
- Sziasztok - köszöntem vissza megilletődötten mosolyogva.
- Kiállok a kocsival, gyertek majd - mondta Casso a feleségének - Addig se tilosban parkolok legalább.
- Rendben - nézett utána Leni mosolyogva.
Ahogy Casso a slusszkulcsát megpörgetve az ujján, elindult ki a suliból, Leni rámnézett.
- Hogy érzed magad? - kérdezte Leni kedvesen, de egyszerre aggódva - Nagyon durva, ami itt történt veled, nem is értem, hogy az igazgatótok miért nem képes azt nézni, hogy te vagy itt az áldozat.
- Sajnálom, hogy emiatt titeket is beráncigáltak - mondtam őszintén.
- Jaj, dehogyis! - ellenkezett Leni, megsimítva a karomat - Örülök, hogy az igazgatónő szemébe mondhattam, hogy nőként belehelyezkedhetne jobban a te szemszögedbe, aki néhány éretlen, szemét srác miatt került ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe, és nem az óvodában vagyunk, ahol a fiúk rossz bánásmódjára csak ráhúzzuk, hogy ez egy bók a lánynak és vegyük úgy, mint ha a fiúk tetszésének a kifejezése lenne, úgyhogy legyen szíves nem téged beállítani hibásnak, és a történet fontos részeire fókuszáljon inkább, ami mondjuk kapásból egy szexuális zaklatás feléd.
- Nyomod, Anya - szólalt meg Lili elismerően ránézve.
- Köszönöm szépen - mondtam Leninek elolvadva ettől, mert tök jól esett, hogy így kiállt értem - Szasza végül kapott bármit?
- Gondolom, csak előadta neki a szentbeszédet az igazgatónő és befenyítette, nem? - kérdezte Lili az anyukájától.
- Igen, ilyesmik - bólintott Leni, majd rámnézett - De akkor ugye már elcsendesült itt ez a történet? - kérdezte komolyan, visszatérve a fényképes esetre.
- Nagyjából, szerencsére - húztam egy kedves mosolyra a számat.
- Szasza elintézte - fordította le ezt Lili mosolyogva.
Nem tudom elmondani, mennyire megszerettem Lili egész családját.