Elvarratlan szálaink

- 17 -

- Úristen, Regiii! - ugrott Lili a nyakamba sikítva, ahogy másnap reggel találkoztunk a suli előtt.
Persze, tegnap este, miután Szasza hazahozott, már felhívtam és mondtam neki, hogy eléggé úgy néz ki, hogy összejöttünk Szaszával, ő pedig azóta ki tud ugrani a bőréből, de élőben még nem volt alkalma rá, hogy testközelből is érezzem, hogy pont olyan boldog ettől, mint én.
Még én se tudom elhinni, hogy tényleg esélyt adtam ennek mégegyszer.
- Meséld el, hogy volt! - kérdezgetett Lili kíváncsian.
- Igazából csak megbeszéltük, hogy mondjuk ki, hogy együtt vagyunk, ha már alapból még januárban, meg aznap és tegnapelőtt is olyanok voltunk már egymással, hogy... adta magát - meséltem természetesen.
- Mondjuk tényleg teljesen olyanok voltatok már, mint akik együtt vannak - mosolygott Lili - Brutális kémiátok van, az első perctől kezdve, kívülről is. Nem véletlenül shippeltelek titeket végig - ugrált vigyorogva - Annyira örülök nektek, Regi! Hidd el, hogy az egyik legjobb dolog, ami csak történhetett veled, hogy a barátod. A bátyám, szóval hihetsz nekem.
- Hiszek neked - néztem rá elmosolyodva.
- Mikor fogtok talizni? - érdeklődött kíváncsian - Vagyis, holnap nyilván, mert lesz a bulim, de azon kívül.
- Ma edzés után jön értem és átmegyünk Szentendrére, hogy megkeressem Bencét.
- Micsoda? - döbbent le Lili.
- Megbeszéltük Szaszával, hogy először megpróbálok én beszélni vele, hogy ez a képes dolog mi a bánat volt, és...
- Nem ütheti le Szasza kapásból? Csak hogy ne húzzátok az időt.
- Azért én szeretném a fejéhez vágni, hogy rohadjon meg.
- Jó, ezt igazából meg tudom érteni - látta be elnevetve magát - Ideális első program egy kapcsolatban.
- Nem akarom, hogy tovább fokozza ezt az egészet - mondtam őszintén, Bencével kapcsolatban - Már így is megalázó, nem kicsit, szóval muszáj beszélnem vele.
- Ha még valamit csinál Bence, én fogom kinyírni. Majd úgy időzítem a körmösömet, hogy utána legyen, és így a körmömet se kell sajnálnom.
Lassan két éve lesz, hogy Bencével összejöttem, addigra pedig ki kell találnom valami jó évfordulós ünneplést arra megemlékezve, amikor életem egyik legnagyobb hibáját követtem el.

- Akkor jövő héten kezdjük is a páros próbákat - mondta az edző Lilinek és nekem izgatottan a táncedzésünk végén - És képzeljétek, már a fellépésekről is derültek ki információk!
Kicsit azt éreztem, hogy Lili és az edzőm külön-külön is tízszer olyan lelkesek ettől, mint én, de törekedtem, hogy én is azzá váljak.
Nagyon régen léptem fel utoljára, és fura volt realizálni, hogy a fellépős-korszakom újrakezdődhet.
- Ja, és Regi, várj még egy kicsit! - szólt utánam Anita, amikor már mindannyian mentünk volna átöltözni, mire megtorpantam, és integettem egyet Lilinek, aki most kivételesen nem várt meg, egyrészt, mert sietett randira a barátjával, másrészt pedig, mert úgy is Szaszával fogok menni, úgyhogy mosolyogva dobott nekem egy légpuszit és azt tátogta, hogy "majd mesélj".
Az edzőmre néztem, aki közben kikapcsolta a hangszórót, majd belekezdett.
- Nagyon sok potenciált látok benned - kezdte kedvesen - Te is tudod, hogy nagyon ügyes vagy, és amióta velünk vagy, a port is egyre jobban sikerült lefújni a tánctudásodról.
- Igyekszem - mosolyogtam zavartan.
- Nyilván, nem akarlak egyből beleerőltetni, de a csapatprodukció és a páros koreó mellett gondoltam arra, hogy külön is foglalkoznék veled - vezette fel a témát - Úgy tudom, hogy te emellett nem sportolsz, szóval ha benne vagy, és szeretnéd ráfordítani az idődet, segítenék ráfókuszálni, hogy ténylegesen ez lehessen a fő sportod, és tovább fejlődhess.
- Igen, most emellett nem járok különórákra - tűrtem egy hajtincsemet a fülem mögé.
- Lenne esetleg kedved külön edzésekhez? Ott a saját tempódban tudnék veled foglalkozni. És talán csinálhatnánk neked egy szólóprojektet is.
Elkerekedtek a szemeim.
- Mármint, a mostani fellépésre?
- Meglátjuk, mikorra készülünk el vele, vagy hogy mekkora a motivációd hozzá. Arra is gondoltam, hogy nyár elején lesz egy válogató egy nagyobb, országos szintű tánccsapatba, szóval ha jól sikerül a koreó, szereted és érzed hozzá a motivációt, megpróbálhatnád vele. Nagyon sok lehetőség van benned, Regi. De persze nem kell még azonnal döntened, csak tudj róla, hogy lennének ilyen opcióid, ha komolyabban visszatérnél a tánchoz.
- Köszönöm, hogy rám gondoltál - erőltettem ki magamból kedvesen, mert fogalmam se volt, hogy erre most mit mondjak.
- Ez semmiség. Szóval gondold át ezeket.
Az edzőm még beavatott néhány részletbe, de őszintén, nem tudtam memorizálni mindent, mert túlságosan lekötött, hogy a beszélgetés témáját feldolgozzam.
Enyhén szólva hirtelen jött.
Viszont egyben, amikor már éppen öltöztem át, teljesen biztos voltam, hogy nem fogom továbbadni mindezt, mert akkor valószínűleg mindenki megpróbálna rávenni, én pedig nyomásnak fogom majd fel, úgyhogy saját magam érdekében az ezen való gondolkodást elnapolom még.
Néha kifejezetten úgy érzem, hogy az élet hozzám képest nem hogy rohan, a lendülettől még hátra is lök, hogy még kevésbé legyen esélyem.