Hellboys - 1D

2. rész

Patricia

Dühöngve csaptam be, magam után a szobám ajtaját.

- Mit képzel ez a kis ribanc? - dohogtam hangosan. - Azt hiszi, hogy mert van hangja és tud énekelni, már ő szarta a spanyol viaszt.

Levetődtem az ágyamra és kinyitottam a laptopomat. Első utam a Twitterre vezetett és gyorsan megnéztem a fiúk kiírásait. Niall, szokás szerint, a Nando's-ból posztolt, míg Liam, Louis és Harry a Direction házból rakott fel képeket. Zayn, ma még nem tett ki semmit magáról.

- Úgy látszik, Perrivel van - dünnyögtem magamban, majd megakadt a szemem egy hirdetésen, az oldalukon.

" Ha szereted a One Directiont és szeretnél eltölteni velük egy kis időt,
nincs más dolgot, mint válaszolni néhány kérdésre és elküldeni nekünk
a megfejtéseket. Ha jól válaszolsz és szerencsés vagy, megnyerheted az
álomutazást a fiúkkal. A kérdéseket a kérdőjel ikonra kattintva válaszolhatod meg."

Milyen jó lenne, ha megnyerném és elmehetnék velük... Hova is? Bárhová, csak velük legyek - egyeztem meg magammal. Nem volt kedvem felkelni az ágyról, így a lábam ujjával próbáltam lepiszkálni a kistáskámat - benne a diktafonnal - az íróasztalomról. Hétfőre kész kell lennie a cikknek a Hellboysról. Elhúztam a szám, mikor eszembe jutott, hogy mit mondott Jade a kedvenceimről. Tekintetem visszavándorolt az együttes oldalára, ahonnan az öt fiú mosolygott rám és újra szemembe ötlött a nyereményjáték. Ördögi terv fogalmazódott meg bennem. Rákattintottam a kérdőjelre és szép sorban megválaszoltam, mind az öt kérdést.

Jade

A napsugarak könyörtelenül furakodtak be a szemhéjam alá. Fejembe húztam a takarót, ha én nem látom a napot, akkor ő se lát engem. Halk dörmögés ütötte meg a fülem, amely mellőlem jött, majd ismerős illat csapta meg az orromat. Néhány pillanatig eltartott, míg beazonosítottam, hogy hol vagyok, de aztán minden beugrott. Elégedetten nyújtóztattam ki a végtagjaimat, amit a mellettem szuszogó srác, derekamon fekvő keze sem akadályozott meg. Fel akartam kelni, de nem engedte. Szorosan húzott magához.

- Joe - ütöttem egy aprót a fenekére. - Ki kell mennem.

- Jó, de siess vissza - emelte fel a fejét és rám tekintett gyönyörű szemeivel -, és nehogy eltévedj - morogta reggeli, szexis, mély hangján és elvigyorodott hozzá. Értetlenül néztem rá, gyorsan felvilágosított.

- Nehogy Damien szobájába köss ki.

- Köcsög - vágtam már egy óriásit a hátára.

- Tudom - röhögött fel, majd megfordult. Mind a ketten meztelenül aludtunk, mert nem szerettük a ruhát éjjel. Végig néztem kidolgozott felsőtestén, a V-betűjén és persze a büszkeségén, ami a látványomra reagálva, keményen ágaskodott felém.

- Hm - nyaltam meg az ajkam, amit egy morgással jutalmazott. - Elindultam az ajtóhoz, a legszexisebb csípőmozgásomat elővéve.

- Vegyél fel valamit - hangzott a parancs az ágyból.

- Olyan vagy - rebegtettem rá a pilláimat, de azért lenyúltam a földre, hogy magamra húzzam az ő pólóját.

- Siess vissza - szólt és sütött a vágy a hangjából, amin kuncogni kezdtem. Tudtam, mit váltok ki a férfiakból, így ezt ki is használtam, amikor csak tehettem. De nem volt ez mindig így. Beléptem a fürdőbe és elvégeztem a dolgom, majd gondoltam egyet és lezuhanyoztam, Damien tusfürdőjét használva. Gonoszul vigyorogtam, mikor arra gondoltam, hogy Joe mit fog szólni a testvére illatához. Nekem a női parfümök és egyéb illatos szarok nem jöttek be. Annyira édesek voltak, hogy úgy érezte az ember tőle, mintha beleesett volna egy cukros üstbe. Kifésültem a hajam és a tegnapi smink lemosása után, újat varázsoltam az arcomra. Néztem a tükröt, ahonnan egy tépett hajú lány nézett vissza rám. Megigazítottam a szemöldök pc-met majd egy mosolyt küldtem a tükörképemnek. Kiléptem az ajtón és szembe találtam magam, egy nagyon álmos zenekarvezetővel.

- 'Reggelt - fúrta a nyakamba a fejét és magához ölelt, mint egy plüssmackót.

- Neked is - öleltem vissza, majd egy fél perc néma ölelkezés után, elléptem tőle.

- Látom, jól sikerült a beszélgetés - emelgette meg perverz módon a szemöldökét.

- Hát ja - nevettem fel. Lehet, hogy másnak ez megbotránkoztató lett volna, de én egy kicsit sem voltam zavarban.

- Máskor halkabban, mert itt dolgozó emberek is laknak, akik aludni szeretnének - csapott a fenekemre, majd a szemei elkerekedtek. - Jade, nincs rajtad bugyi?

- Upsz - tettem szám elé a kezem picsásan -, valahol elhagytam - vigyorogtam, mint a tejbe-tök.

A pólóm felé nyúlt, hogy felrántsa azt, de én gyorsabb voltam és beszaladtam Joe szobájába, aki értetlenül nézte berohanásomat.

- Védj meg! - ugrottam be mellé az ágyba és magamra húztam a takarót. - A bátyád beindult - mutattam az ajtóra, amin éppen akkor lépett be Damien.

- Hali - mondták egymásnak, majd egy öklössel nyomatékosították a köszönést.

- Minek köszönhetem korai látogatásodat? - hülyéskedett Joe és kérdőn nézett a tesójára. Nem haragudott rá a történtek miatt, mert bevallotta, hogy fordított estben ő se hagyta volna ki a lehetőséget.

- Neveld meg a csajod! - mutatott rám tettetett dühvel.

- Nem vagyok a csaja! - mordultam rá.

- Mit csináltál, Baby? - nézett rám Joe kíváncsian, de csak egy vállvonogatást kapott.

- Bugyi nélkül mászkál a lakásban - világosította fel Dam.

Joe szeme felcsillant.

- Nincs rajtad bugyi? - kérdezte, majd benyúlt a takaró alá és a kezét felfelé simította combon, egészen a vénuszdombomig, ahol azonnal simogatni kezdett. Szaporábban kezdtem venni a levegőt és az ajkai után kaptam.

- Halkan legyetek ha kérhetem - csukta be az ajtót Damien, magunkra hagyva minket, hogy újabb szenvedélyes órát töltsünk el egymással.