Hellboys - 1D

74. rész

Jade

Már két hete, hogy élvezem a saját otthonom nyújtotta magányt. Az első pár napban többször is azon voltam, hogy ez nekem nem fog menni és felhívom Damient, de aztán erőt vettem magamon és nem tettem.

Harry szinte mindennap meglátogatott, hogy lecsekkolja, hogy minden rendben van-e velem. Nem beszél a fiúkról, és tudom, hogy csak azért nem mond semmit, hogy ne idegesítsen fel.

Mostanában, hogy lefoglaljam magam és ne az elcseszett életemen rágódjak, dalszövegeket írok. Már egész halommal van belőlük. Úgy látszik a terhesség ösztönzőleg hat rám. A konyhaasztalon körmölöm az éppen eszembe jutott sorokat, mikor megérkezik göndör hajú barátom. Igen, kétségkívül kijelenthetem, hogy Harry az elmúlt napokban a barátommá nőtte ki magát. Mellettem volt, mikor az idióta hormonjaim miatt beindult az érzelmi hullámvasutazásom. Az egyik percben még a fellegekben jártam, a másikban pedig már szarrá bőgtem Hazza pólóját a kilátástalan helyzetem miatt. Ő végig türelmesen fogta a kezem és próbált lelket önteni belém kisebb-nagyobb sikerekkel.

- Kész vagy? Mehetünk? - állt meg felettem és beleolvasott az írásaimba. - Ez... - emelt fel egy lapot - ezt te írtad? - pislogott rám meglepetten.

- Amint látod - vontam meg a vállamat, miközben azt néztem, hogy kapkodja fel egyik papírt a másik után.

- JB, ezek rohadt jók - mondta, miközben fel sem nézett az olvasásból.

- Köszi - pirultam el.

- Ezt elvihetem? - mutatott az egyikre.

- Minek az neked? - ráncoltam össze a homlokom.

- Megmutatom a többieknek - mondta, majd ijedt arcomat látva folytatta. - Nem tudják meg, hogy te írtad, majd azt mondom, hogy egy régi ismerősöm volt. Most úgyis megvagyunk akadva, mert pár szám nem elég jó az albumra és ez pont passzolna rá - magyarázott hevesen gesztikulálva.

- Rendben - bólintottam rá -, de tényleg ne szóld el magad.

- Nyugi - mosolyodott el amitől édes gödröcskéi megjelentek az arcán. - Megígértem, hogy megtartom a titkodat és ehhez tartom is magam. Pedig néha nagyon nehéz - sóhajtott. - Főleg, mikor Niall szomorú kiskutya szemekkel kérdezgeti, hogy vajon mi lehet veled.

- Nekem is nagyon hiányoznak, de így a legjobb. Így nem teszek senkit tönkre.

- Csak magadat - morogta az orra alatt, de meghallottam és kérdőn néztem rá. - Semmi, semmi - legyintett egyet. - Indulnunk kéne - nézett az órájára terelésként.

- Basszus tényleg - álltam fel gyorsan, de a hirtelen mozdulattól megszédültem. Harry azonnal a derekamhoz kapott és magához ölelt.

- Jól vagy? - fürkészte aggódva az arcomat.

- Persze, csak túl gyorsan álltam fel - mosolyogtam rá. Nagyot nyeltem, mikor megláttam mennyire közel van hozzám. A megbolondult hormonjaimnak köszönhetően még jobban kívántam a szexet, mint eddig. Csakhogy most nem volt itt Joe, hogy kiélhessem rajta a vágyaimat. Hazza szemeire néztem, aki megbabonázva figyelte az ajkaimat, így könnyű volt rájönnöm, hogy ő is hasonló cipőben jár, mint én. Hatalmas lelkierőmbe tellett, hogy kibújjak a karjai közül és ne teperjem le a konyhaasztalra, de nem akartam ezt is elszúrni.

- Menjünk - mondtam halkan amivel kibillentettem a bambulásból. - Lekésem az időpontot.

Szónélkül mentünk a kocsihoz és ültünk be. Ez az állapot a kórházig nem is változott. Mindketten a saját gondolatainkba voltunk temetkezve. Ahogy megérkeztünk, én kiszálltam és besiettem a recepcióhoz. Úgy beszéltük meg Harryvel, hogy megvár az autóban, mert nem akarunk feltűnést kelteni. Gyorsan végeztem a vizsgálatokkal és óriási mosollyal az arcomon huppantam be mellé.

- Minden rendben ment? - nézett fel rám a telefonjából.

- Igen - bólintottam jókedvűen. - Manócska teljesen jól van.

- Szuper - nevetett rám Harry majd indított és meg sem állt hazáig.

- Bejössz? - pislogtam rá reménykedve, mert nem akartam egyedül lenni.

- Háát - túrt göndör fürtjei közé. - Igazság szerint enni akartam, mert majd meghalok éhen és...

- Csinálok kaját - vágtam rá azonnal, mire elvigyorodott.

- Akkor ott a helyem. Beállok a garázsba a kocsival, elintézek néhány telefont és majd utánad megyek.

- Oké! - pattantam ki mellőle boldogan.

Besiettem a házba és első utam a hűtőhöz vezetett. Gyorsan felmértem a kínálatot majd neki álltam egy gyorsan elkészülő ételnek, ami natúr csirkemellből és friss salátából állt.