Chat-Lover (Otayuri)

38.

*angertiger*
Jó lenne élőben is elmondani. Valamikor tali, ha azóta is Oroszországban élsz?

Azóta is...

Úúúú....

Akkor találkozunk Yura?

De...

Úgy akarlak újra látni!

El kell keserítselek....

Ennyi évvel később!

Nem szeretném, hogyha csalódnál bennem...

Ezt meg hogy érted?

Nem akarom, hogy csalódj abban, akit ott látnál...

?

Ha meglátnál, akkor újraértelmeznél mindent, amit most rólam tudsz...

És az miért baj?

Mert nem szeretném. Szeretném, ha csak szimplán megmaradnék a fejedben a kiskori Yurának...

Ennyire elcsesződött volna az életed?

Igen. Talán. Úgy érzem...

De mivel? Akarsz róla beszélni?

Mondjuk azt, hogyha kiderülne, akkor talán egyenes út a pszichiátriára...

Figyelj. Nekem elmondhatod. Láttam már ezt-azt a világon...

Nemhiszem, hogy fel tudnál dolgozni engem... De mesélhetsz!

Nem tudom, hogy ezt elmondhatom-e... Sajnálom. De tartozok annyi tisztelettel az illető felé, hogy nem mondom el senkinek...

Értem...

Szóóóval... Miért kedveled ennyire az Otayurit? *témaváltás lvl 106*

Miért pont 106?

Ismered a Narutot, igaz?

Perszehogy!

És ugye van benne egy Tsunade nevű nő... Imádja a szerencsejátékot, viszont borzasztó benne. Ő az ötödik...

Hogy a viharba ne lenne meg?

Nos, a sorozatban benne volt, hogy neki 106 centiméter kerületű keblei vannak... és a hugommal, ha meglátjuk ezt a számot, akkor mindig perverzen összenézünk...

Ohh, azok a rendes testvérkapcsolatok... bárcsak nekem is lenne... Én bármilyen testvérrel megelégednék, csak legyen!

Hát azért a hugom sem egy angyal... Néha képes átváltozni valamiféle démonná, vagy én nem tudom...

XD

Ne röhögj,  tényleg így van... Meg általában csak kajálni jön ki a szobájából. Tiszta kocka,  meg minden... Remélem, azért össze fog szedni egy rendes fiút, hiszen mondom én, ha ezeket a tulajdonságokat leveted róla, akkor egy aranyos kislány... Csakhát a csomag az része...

Mennyi idős?

14

Dehát ez tök normális viselkedés! Azt akarod, hogy egy kiüresedett diplomata legyen, vagy mi? Hát te mit csináltál ennyi idősen?

Igazából... edzettem. És meg akartalak találni. Hát te?

Én... Lehet nem szeretnék pszichiátriára kerülni...

Naa, tuti nem durva... Mármint annyira csak nem...

Csak egy pohár víz. Meg még egy. És még egy...

Nem értem, hogy mire gondolsz...

Addig jó! Megijedtem volna, ha érted...

Nadeee... vissza az eredeti kérdéshez! Miért is szereted az Otayurit?

Nos... Úgy gondolom, hogy Yurinak szüksége van valakire, aki megvédi őt az élet nehézségeitől. Hiába tűnik erősnek: bármelyik percben összeomolhat... Kell valaki, aki feltételek nélkül támogatja. Aki mindig ott van, ha szüksége van rá... És Otabek pont ilyen. Hát te?

Nehéz megfogalmazni... De talán azért, mert Agapè. Feltétlen, tiszta szerelem két fiatal és tapasztalatlan ember között. Hasonlók, mégis egymás ellentétei. Ezt így nem lehet csak úgy elmondani...

Értem mire gondolsz. És igazad van. A gyönyörűsége ennek az egésznek... Ahogyan szükségük van egymásra, s barátságból szerelem fakad...

Amikor Otabek "elrabolta" Yurit, és felvitte a hegyre...

Ahogyan elmondta, hogy emlékszik rá, és megkérte, hogy legyenek barátok...

Ha a való életben is összejönnének, az mennyire is szép lenne...

...

De egyébként belegondolva... Mennyire fura...

Mi?

Hát az, hogy mi tíz évvel később összefutunk az interneten, és ugyanezt a yaoi shipet szeretjük...

Megesik, hogy a csiga is elesik... Mondta a kobra, majd eldőlt jobbra...

De most gondolj bele. Ez tiszta olyan, mintha a sors keze lenne benne...

Vagy csak egy sokadrangú fanfiction lenne az éjszaka közepén egy depressziós "tollából"...

Ki tudja... Viszont nekem mennem kell. Ciao!