44.

916 133 55
                                    

*angertiger*
Hirtelen felindulásból ráírok Otabekre, arról érdeklődve, hogy náluk hogy megy a pakolás. Nos az üzenet elküldése után fél perccel már a falba verem a fejem, hogy hogyan lehettem ilyen címeres idióta. Ilyent nem lehet csak úgy random kérdezni! Ez nagyon fura és átlátszó, hogy csak beszélni akarok vele! Hogy lehettem ilyen hülye...

Persze szívrohamot kapok a gyors hangtól meg rezgéstől, amit a telefonom ad ki, és szinte azonnal rá is ugrok, hogy megnézzem ki írt. Otabek Altin fényképet küldött.

Otabek: Így.

Yuri: 10/10 Majd jön Levi takarítani xD

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Yuri: 10/10 
Majd jön Levi takarítani xD

Otabek: Gondolom te sem állsz jobban.... Szóval ne röhögj te túlméretezett óvodás!

Yuri: Nem vagyok túlméretezett óvodás.... Te vagy a nagyranőtt csecsemő!

Otabek: Nem vagyok ebben biztos! Ki is szokott rád vigyázni?..

Yuri: Arról beszélsz, amikor előadod az anyámat random emberekenk?

Otabek: Csináltam valaha is ilyent? *nem emlékszik*

Yuri: Áhh neeeem, te sohaaa
Csak a telefonomban anyunak vagy beállítva...

Otabek: Hogy mi?!

Yuri: Igen. Anyunak vagy beállítva. lol

Otabek: Még jó, hogy nem tudod, hogy nálam minek vagy beállítva...

Yuri: Miért, minek?

Otabek: Nem, semmi-semmi..

Yuri: Mostmár mondjad!

Otabek: Mégis mi jó származna nekem belőle?

Yuri: Hogy lesz egy boldog tigrised?

Otabek: Dorombolni is fogsz nekem?

Yuri: Nem kismacska, tigris -_-

Otabek: És az ölembebújsz?*-*

Yuri: Meg a nyelvemmel lenyalogatom a kezedről a húst...

Otabek: De akkor... Olyan aranyosan hozzám fogsz dőlni, meg minden?

Yuri: Miközben épp sétálunk, vagy mi? xD

Otabek: Nem, a repülőn. Én meg majd átölellek

Yuri: Nem vagy az anyám! >///<

Otabek: Te adtad az ötletet. Néha rácsodálkozok arra, hogy mennyire aranyos vagy. Aranysabb, mint bármelyik fiú a földön...

Yuri: Hahaha. Nem.

Otabek: De tényleg az vagy. A mosolyod csak úgy ragyog. Szép vagy. Jó a humorod. Kedves vagy. Csak azon gondolkoztam, hogy miért nincsen még barátnőd.

Yuri: A sport mellett? Normális maga?

Otabek: Meg lehet oldani. Nekem is volt barátnőm, pedig éppen versenyeztem...

Yuri: Volt barátnőd?

Volt barátnője? Miért nem mondta? Valahogy fáj. Vajon miért nem mondta el? Nem bízik meg bennem? Nem tart igaz barátjának?

A kés öl, ezt eddig is tudtam, de azt, hogy egy ártatlan, elhallgatot dolog is tud.... Eddig még csak nem is sejtettem. És igazából az fáj nekem a legjobban, hogy.... így még kevesebb esélyem lehet nála, amiről bevallom, hogy eddig sem volt sok....

Otabek: Igen. Még azelőtt ismerkedünk meg Anastasiával, hogy elkezdődött volna az a döntő, ahol gyönyörű kűrjeiddel eloroztad az aranyérmet Yuuritól, vagy akár tőlem...
Nagyjából akkor szakítottunk, amikor utána karácsonykor kaptam tőled egy karkötőt, amit azóta sem vettem le...

Yuri: Megvan! Miközben a Love Me Like You Do szólt a rádióból és én arra panaszkodtam, hogy a karácsony túl nyálas ünnep, és inkább Harácsonynak kéne hívni, mert annyi felesleges hülyeségre költik az emberek a pénzüket!

Tökéletes tématerelés! Tíz-per-tíz Yuri Nikiforov! 
És valahogy megkönyebbültem. Akkor a kapcsolatunk még nem volt annyira mély és még csak alig ismertük egymást, így... Talán nem is akkor gáz, hogy nem közölte vele a teljes szerelmi életét!
Vajon miattam szakítottK?

Dehogyis. Ez a faszság hogy jutott eszedbe?

Otabek: Igen arról van szó :D Emlékezetes Karácsonyozás volt, amit utólag is köszönöm neked...

Yuri: Felesleges megköszönni. Egy piroghozás meg egy városnézős séta semmi. Bármelyik egyszerű barát megtenné ezt. 
Különben is. Én is jól éreztem magam :)

Otabek: Egyszerű barát? Nem.

Yuri: ?

Otabek: Te nekem nem egy egyszerű barát vagy.

Yuri: Akkor?

Otabek: Te vagy az, akire bármikor számíthatok. Ha hajnali háromkor osztom meg veled a problémáim, akkor te hajnali háromkor hallgatsz meg és segítesz megoldani.
Ezek után te azt hiszed, hogy csak egy egyszerű barát vagy számomra?

Yuri: Evidens, hiszen barátok vagyunk...

Otabek: Egy sima barát nem tenné meg ezt értem... 

Yuri: Biztosan több tapasztalatod van ebben, mint nekem...

Otabek: ...
Ne szólj már közbe. Éppen szeretnék valamit elmondani...

Yuri: Csak mondjad.

Otabek:


*lö én*
Tetszett ez a rész?
Gyermekeim. Egyetek kenyeret és kenjétek meg sajttal a tejfölös paprikát.
Na meg egyetek csokis szalonnát is, mert az fontos tápanyag forrás.
Tessék meglesni ezt a sztorit ameddig nem jönnek új részek a sztorimból, mert ezt én írom félig. Mármint közös sztori:

https://www.wattpad.com/story/122645566-hm-avagy-a-rossz-takemura-kenzo-esete-boyxboy

Ciao gyermekeim owo

Chat-Lover (Otayuri)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang