Chat-Lover (Otayuri)

26.

*angertiger*
Szia. A vitáink alapján szimpi vagy. Honnan ismered ennyire Yurit? 

Szia. Nem mondhatom el...

De miért nem? Kíváncsi vagyok rá ><

Ha elmondanám, akkor felrobbanna a sajtó, és szegénynek még annyi magánélete sem lenne, mint most...

Az igaz... Ezt már csak tudom világbajnok műkorcsolyázóként :)

Hogy miként?

Jól hallottad: Műkori VB bajnok vagyok ;)

Nem hiszem el... Te is?!

Hogyhogy "is"?

Úgy, hogy én is...

Wait. What?!

Bizony. Akkor mindketten menekülünk a sajtó elől, nemde?

Igen:) Annyira borzasztó. Még moziba sem tudok úgy menni, hogy nincs egy fotós a sarkamban.

Én egyszer elmentem a legjobb barátommal és a szüleimmel fagyizni. Mondjuk azt, hogy a helyszínen már nem négyen voltunk...

Szörnyű... Miért nem mondták, hogy ilyen lesz?

Miért, akkor inkább nem nyerted volna meg?

De, csak akkor felkészültem volna erre a robbanásra... Egyébként mesélsz egy kicsit arról, hogy milyen érzelmekkel voltál a döntős kűrödben?

Szerelmes voltam (megjegyzem azóta is). És arannyal akartam hazamenni. Dühös voltam és féltem... De amint megszólalt a szám isteni nyugalom ereszkedett rám. Aprónak éreztem magam, de mégis erősnek. Tudtam, hogy biztonságban vagyok. Nagyobban, mint valaha. És amikor befejeztem a kűrt? Elsírtam magam. Megkönnyebbültem. Hatalmas súly került le a vállamról... Neked?

Hááát... Egy számomra mindennél fontosabb ember egy nagyon nehéz időszakon ment keresztül. A versenyemet nem követte végig, és úgy tűnt, hogy nem is érdekli ez az egész élet. Úgy tűnt, mintha fel akarta volna adni. De a döntőre eljött. Nem láttam őt és szomorúan álltam rá a jégre. Amikor elcsendesedett a tömeg, akkor egy hangos kiáltást hallottam. Az ő hangját. És ettől boldog lettem. És nyertem. Boldogan. Mert Ő visszatért. Amikor befejeztem láttam őt mosolyogni. Már régóta nem mosolygott, és most még is... Ez sokkal boldogabbá tett, mint az, hogy megnyertem...

Hallod... Úgy beszélsz, mintha szerelmes lennél belé...

Mert az is vagyok! Baj?

Nem... Csak olyan szépet írtál róla. Megdobogtatta a szívem... Biztos szép pár lehettek ^^

LehetNÉNK, de nem járunk. Ő nem szerelmes belém... De ha már erről van szó, akkor ti is!

Szintúgy lenNÉNK, de mi sem vagyunk azok. De akkor itt és most mindketten elbaszott szerelmesek vagyunk?

Pontosan. De ILYEN.AZ.ÉLET...

Azon gondolkodtam... Összecsaphatnánk egy fanfiction-író versennyel! Vagyis egy Otayuri one-shottal. Úgy is más a véleményünk Yuri Nikiforovról...

Rendben. Minimum 600 szó, lehet benne 18+ is, Otayuri, és az nyer, akinek több szavazata lesz. Mindketten kirakjuk a wattpad oldalunkra a másikét is, mint a sajátunk párja. Határidő?

Mondjuk 4 nap múlva?

Rendben. Jó versenyzést. Győzzön a jobbik.

Győzzön!

Négy nap. Ennyi időm van megírni egy fanfictiont magamról és Otabekról. Négy nap. Be akarom mutatni, hogy milyen gyenge is vagyok valójában. Be kell mutatnom, hogy hogyan és mennyire szeretem Otabeket. A legmélyebb vágyaimat kell leírnom. Gyönyörűnek kell lennie, mint egy kűrnek. Fájdalmasnak kell lennie, mint egy szerelmi csalódásnak. El kell érnem vele az olvasókat. Meg kell ismerniük az én szerelmemet...

Nyernem kell! Nem is! Elég ha csak olyant írok, ami szerintem tökéletes... Olyant kell írnom, ami mesébe illő. Nem lesz benne semmi korhatár. Egyszerűen csak olyan akarok alkotni, ami megdobogtatja az emberek szívét. Valami szépet, valami maradandót...

Yuri fájdalmas csalódása az életben... Évekkel ezelőtt összeomlott és Otabek húzta ki a gödörből. Yuri szerelme... Fájdalmas és törékeny. Olyan, mint egy jégszilánk. Olyan, mint egy igazi, a tó tükrén létrejött sima és áttetsző, vékony réteg. Mint a tükörjég. Jégtükör. A jégtükör legkisebb szilánkja...

*lö én*
Visszajöttem Erdélyből :3
Egyébként majd ti fogtok szavazással dönteni, hogy kié a jobb. Mit szóltok?
Remélem tetszett ez a rész, és ha igen, akkor bátran kommenteljetek, meg hasonlók:)

https://www.wattpad.com/443180276-k%C3%B6nyvkritik%C3%A1im-chat-lover-otayuri/comment/3642324979/replies/3435727757

Amit ide belinkeltem, az egy kritika erről a könyvről. Szóval ezzel csak azt akartam mondani, hogy nyugodtan írhattok, nem sértődök meg (de azért ne bunkózzatok, és ne fikázzátok szét az egészet)