Élet a Szent Johannában ✔

1.19

(12.07)

#Márk

Reggel miután elvégeztem a szokásos rutinomat lementem a konyhába. Ettem egy szendvicset utána elindultam a suliba. Az utca havas volt az éjjeli havazás miatt. A fiúk kint hógolyóztak. Csongi engem is eltalált.
- Ezt még visszakapod - hajoltam le nevetve, hogy gyúrjak egy hógolyót. Csongit céloztam meg, de ő elhajolt a golyó elől ezért... Hartay-t találtam el.
- Elnézést, véletlen volt! - szabadkoztam.
- Pataki Márk, irány az igazgatói iroda! - rikácsolt Hartay. Lehajtott fejjel mentem be. Az iroda ajtaján bekopogtam, majd bementem.
- Most mi történt? - kérdezte szórakozottan Ricsi.
- Véletlenül megdobtam Hartay igazgatóhelyettes asszonyt.
- Mivel?
- Hógolyóval.
- Hm, nem árt ha lehűti magát - nevetett Ricsi.
- Igaz. Kapok valamit?
- Ejnye benye, Márk! Megfelel?
- Meg.
- Többet már tényleg ne gyere a pedagógusok miatt.
- Én nem akarok, ők akarják, hogy többet lássam a keresztapám - ekkor valaki benyitott. Rémülten néztem Ricsire. Azért imádkoztam, hogy ne gyerek legyen, de szerencsére Hartay volt.
- Viszlát, igazgató úr - mentem ki az irodájából. A fiúk kint vártak.
- Kapták valamit?
- Egy ejnye benyét. Még ő is úgy gondolja, hogy le kéne hűtenie magát Hartay-nak - feleltem, miközben a nyelvi előadó felé mentem. Bent leültem a helyemre. Csengetéskor bejött Tibi bá', és kezdődhetett a francia óra. Francia után átmentünk a saját termünkbe. A szünetet is bent töltöttük.
- Délután megyünk szánkózni? - kérdezte Teó.
- Benne vagyok - feleltük egyszerre. Csengetéskor bejött Rácz. Matekon tíz percig álltam a táblánál végük leültem. Mindig is tudtam, hogy hülye vagyok a matekhoz. A szünetben kimentünk az udvarra. A rádióból Emily Roberts- #santaclara szólt. A fiúkkal hócsatáztunk. Gyúrtam egy szép hógolyót, és megcéloztam Mirabellát. Sikeresen eltaláltam a krém színű kabátját.
- Melyik hülyegyerek dobott meg?! - fordult meg. Sokan lefagyva álltak.
- Én voltam - léptem vigyorogva előrébb.
- Basszus, ez most öngyilkos akar lenni?! - hallottam Csongi hangját. Mirabella leguggolt, majd fogott egy épen maradt hógolyót, és felém hajította. A jó reflexeimnek köszönhetően kitértem előle, így Teót találta el.
- Ha harc hát legyen harc! - dobta meg a lányt Teó. Ketten együtt folytatták a csatát. Csengetés után már egy csomó kesztyű, sapka és sál száradt a radiátoron. Az irodalom gyorsan elrepült. Tesin a lányok velünk fociztak, mert Karádi nem volt suliban.
- Pénteken aki szeretne délután velünk jönni korcsolyázni azt fél négykor szívesen látom az iskola előtt - mondta óra végén Fekete.
- Megyünk? - kérdeztem kifelé menet.
- Menjünk - válaszolták a srácok. Fizikán Tina hármasra felelt utána tovább haladtunk az anyaggal. Törin a pad alatt telefonoztam.
Justin: Rég láttalak haver!
Márk: Majd két hét múlva megint találkozunk :D
Justin: Cassie már alig várja ;)
Cassie Justin húga. Régen állandóan velünk akart lógni, de Justin nem engedte, mert még kicsi volt. Amúgy a nyáron lett 10 éves. Tündéri kislány.
Márk: Elhiszem. A többiek h vannak?
Justin: Perfect-ül. Majd bemutatom a csajomat
Márk: Már csajod is van?? :O
Justin: Ja, de micsoda bombanő *_*
- Márk, kérem a telefonodat. Óra végén visszakapod - mondta Kocsis. Elköszöntem Justin-tól, és kivittem a tanári asztalra a telómat. Az óra további része unalmasan telt. Óra végén visszakaptam a telefonomat, és mentem kosár edzésre. Az edzés után hazamentem. Megírtam a francia leckémet utána elmentem a szánkó-dombra. A fiúk már fent voltak.
- Itt vagyok - értem fel a dombtetőre.
- Király, ki csúszik először?
- Majd én! - ült a szánkóra Teó.
- Én akartam! - duzzogott Csongi.
- Csússzatok együtt - röhögtem. Csongi felült Teó mögé, Boti pedig meglökte őket.
- Elvan a gyerek, ha játszik! - kiáltottam utánuk. Teó felemelte a középső ujját a domb lábánál.
- Ezt megkaptad - veregetett vállon Boti. A két haverunk feljött a dombra.
- Anyukád jó egészségnek örvend? - kérdezte tőlem Teó.
- Köszönöm kérdésed, kicsattanó egészségben van!