Élet a Szent Johannában ✔

1.31

(02.11)

#Márk

Reggel mikor kinyitottam a szemeimet, Réka mellettem pihent. Mosolyogva hunytam le a szemeimet. Nem aludtam sokat, mert valaki szinte berobbant a szobámba.
- A jó édes anyádat, Emese! - kiáltottam a húgomra.
- Gyere ki! - mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Kimásztam az ágyból, és kimentem.
- Mit akarsz? - kérdeztem flegmán.
- Hülye vagy?! Egy hét után már beengeded az ágyadba?!
- He neked lesz pasid te is nála fogsz aludni, nem?
- De nem egy kib@szott hét után!
- Az nem rám tartozik, ez meg rád nem!
- Régen jobb nagytesó voltál!
- Az régen volt - néztem rá.
- Bárcsak hinnél nekem azzal a csajoddal kapcsolatban!
- Hinnék neked, ha nem vádolnád alaptalanul!
- Hülye seggfej! - ordította, majd bement a szobájába.
- Mi ez a kiabálás? - jött ki álmos fejjel apa.
- Emese hisztizik - mentem vissza a szobámba. Réka az ágyon ült, és az ajtó felé nézett.
- Sajnálom, hogy miattam összevesztél a húgoddal - ölelt meg.
- Semmi baj. Rémképeket lát - pusziltam bele a hajába. Mindketten felöltöztünk (Réka a fürdőben) utána lementünk reggelizni. Mesi nem volt lent.

#Mesi

- Nem hiszem el, hogy annak a kis dögnek hisz! Megáll az eszem! - hadartam a telefonba.
- Elvette az eszét a lány.
- De ennyire?! - akadtam ki.
- Nyugi, előbb vagy utóbb megjön az esze.
- Inkább jöjjön meg előbb és dobja azt a cafkát - köptem a szavakat, majd valaki benyitott a szobámba.
- Kedves lánynak hittelek - jött be Réka.
- Higgy amit akarsz, de Márkot felejtsd el!
- Mes? Itt vagy? - kérdezte Boti, de Réka kivette a telefonomat a kezemből, és... a falhoz vágta. Azt még Márkól kaptam!
- Anyád jól van?! - mentem a telefonom darabkái után.
- Ne mondd meg, hogy mit csinálhatok és mit nem. Világos voltam, Emőke?
- Emese vagyok, te ribanc - mondtam mire Réka szemei kikerekedtek.
- Minek neveztél??
- Hallottad, Béka - vigyorodtam el gúnyosan.
- Te kis... - indult felém, de valaki benyitott.
- Hát itt vagy? - kérdezte Márk.
- Igen - mosolygott Réka.
- Megzavartam valami lányos csevejt?
- Épp a húgodat vígasztaltam.
- Miért?
- A falhoz vágta a telefonját - hazudott szemrebbenés nélkül. Döbbenten néztem rá.
- Hazug dög!
- Falhoz vágtad a telefont amit még tőlem kaptál? - kérdezte viszonylag higgadtan Márk.
- Nem én voltam!
- Hol a póló amit karácsonyra kaptál?
- A szekrényben, de miért? - kérdeztem könnyes szemmel. Márk kinyitotta a szekrényemet, majd mikor megtalálta a pólót, kivette és... A szemem előtt tépte szét! Ledobta a földre, és kiviharzott. Réka gúnyos vigyorral ment utána. Lerogytam a földre. Magamhoz öleltem a póló darabkáit, majd magamhoz ölelve sírtam el magam. Miért csinálta ezt, Márk??
- Mi történt, kislányom? - jött be anya.
- Márk hülye barátnője!
- Semmi baj - ölelt magához anya. Anya vállán sírtam tovább.

- Nem hiszem el, hogy ezt csinálta - sétált mellettem Boti.
- Pedig de. Márk pedig mindennél jobban dühös rám amiatt az undok béka miatt!
- Beszéljek vele?
- Nem kell - sóhajtottam. Boti félkézzel átkarolta a vállamat.
- Hidd el, hogy észhez fog térni. Csak makacs.
- Miért nem Henivel jött össze?
- Mert gyáva bevallani neki az érzéseit.
- A bátyám egy igazi idióta! Mindig is az volt, de legfőképp két éve csinált nagy hülyeségeket.
- Majd megváltozik róla a véleményed, akkor is a bátyád!
- Tudom - hunytam le a szemeimet, de ami ekkor történt. Arra tényleg nem számítottam...

Folyt. köv.

~Eddig tartott~

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Vajon mi történt? Akik kitalálják tehetnek fel bármennyi kérdést amire majd a 10K-s kérdezz-felelekben fogok válaszolni, ez vonatkozik az előző részben helyesen válaszolt személyek kérdésére is! Most lusta vagyok mindenkit megjelölni, de biztos vagyok benne, hogy olvassák😅 :)
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M