A Legyőzhetetlen Duó! [Befejezett]

13. fejezet

Natsu szemszöge.

Ahogy Lucy eltűnt a többiek felém néznek és bosszúsan figyelnek.

- Mi a baj fiúk? – komolyan kérdezem, őket miközben leülök, a helyemre ők meg felém fordulnak, teljes testel.

- Mi a bajunk komolyan kérdezed? – döbbenten még is felháborodva rója fel nekem Gray, amit nem értek.

- Nem tudom, mire ezért kérdezem? - éretlenül kérdezem őket amire Gajeel fogni kezdi a fejét, míg engem fixíroz Gray.
- Két honapja csak ülsz a seggeden és nem csinálsz semmit! - felháborodva mondja Gray amire csak pislogni kezdek.
- Dolgozok mint egy normális ember nem hiszem hogy ez semmit tevés! - kedvesen mondom neki, amire homlokon csapja magát a haverom.
- Mond el neki te, mert én menten meg ölöm! - morcosan mondja Gray a társának, aki morcosan néz rám.
- Gray arra akar utalni a semmit tevéssel, hogy nem küzdesz Lucy ért! - vissza fogottan mondja nekem.
- Mi az, hogy nem csinálok azzal a ténnyel semmit? Már elég sokat tettem érte, és most amúgy is Lucynál a labda, meg most más után érdeklődök! - morogva mondom nekik, amire mind a ketten döbbenten néznek rám.
- Hogy mit csinálsz? - meg sértve kérdezi a haverom.
- Mivel Lucy nem lépet az után hogy meg csókoltam, vártam, de nem történt semmi közben Stingel randizik, így más után nézek, aki mit ad isten pont ma jött szembe velem! - maga biztosan mondom neki, amire mind kettőnek tátva marad a szája.
- Mennyire ment el az eszed Natsu? - Mérgesen kérdezi Gajeel amire felállt és elém lépet. - Lucyval összeillettek és hagyod, hogy egy Sting féle béna segfej elcsaklizza előled? - felháborodva kérdezi ,amire engem is felidegesít. Igaz hogy kedvelem Lucyt jobban, is mint Jennyt, de ha nem vesz engem észre, akkor kénytelen vagyok elengedni, de addig is én leszek a legfőbb támasza, amit se pasi, se barátnő nem tud elorozni tőlem.
- Nem hagyom, de nem tehetek, úgy mintha csak ő lenne a világomban. Ha eljut végre arra az érzelmi szintre, hogy észrevegyen akkor tárt karokkal várom addig meg támogatom abban, amibe bele fog! - komolyan mondom nekik, amire mind a kettő döbbenten néz és egy kicsit visszább fogják magukat. - amúgy meg tudom milyen Sting a lányokkal, és hogy meddig marad velük, úgy hogy jobb, ha meg nyugodtok! - komolyan mondom nekik, amire mid a kettő meg könnyebbül. Igaz hogy ismerem Stinget mint barát és kollega, de nem tudom, hogy miként fogom tudni eltűrni, ahogy ezek ketten az orrom előtt fognak turbékolni, bár ha sikerül be fűznöm Jennit egy darabig nem lesznek gondjaim az érzelmeimmel, de mondjuk tényleg Lucy érdekel nem ez a liba. Gonoszul gondolom, miközben visszafordulok a gépemhez és folyton a keresést a lány után, hogy hol modellkedhetett mert még mindig nem tudom ki verni a fejemből azt, ahogy sétált a szőnyegen, akár egy angyal. A keresésemet a két haverom zavarja meg azzal, hogy meg kocogtatják a vállam, amire én lassan felnézek és meg látom a társam aki Stingel az oldalán tér vissza, aki nagyon rá van nyomulva.
- Drága főnökök gyöngye, alig pár honapja azt mondtad nekem, és a kollegádnak hogy ez egy munka helye, és nem szórakozó hely! - pimaszul mondja Gray, amire látványosan zavarba jön Lucy de gyorsan el mulik és kicsit gonoszabbul tekint a mögöttem ülőre.
- Igen, de az a helyzet egészen más volt triptiz király! - merészen mondja a fiúnak, ami egy igen szép visszavágás volt tőle. - viszont tegyük félre ezt a kis bakikat! - magyarázza nekünk, amire egy kicsit felhúzom az ajkam féloldalasan. - Tudom gőz erővel kéne dolgozni a három lány esetén, de ha nem baj, akkor én most...
- Menjetek nyugodtan a randira, nekünk is jobb, ha nem vagy itt miközben gyilkosan nézel minket! - magyarázza a neki Gajeel amire fintorogva néz ránk, majd sóhajt egy nagyot és felkapja a táskáját.
- Mehetünk? - kedvesen kérdezi a nyomozót aki pont rám néz, és látom benne a győzelemét amit felém mutat.
- Ne feled, hogy holnap reggel meccsünk lesz Sting! - kicsit idegesen figyelmeztettem a fiút a holnapi kosár meccsünkre, de látom rajta az elégedettséget.
- Nem feledem Natsu! - kedvesen még is hallom benne a mélyen gyökerező féltékenységet, amit ki is mutat azzal, hogy jobban magához öleli a társamra. Még egy ideig szórjuk a villámokat, amikor is a lány elindul és mind a ketten távoznak én meg azonnal sóhajtók egy nagyot és hatra dőlök a székemben.
- Nehéz eset! - hangosan ki mondom a gondolatomat.
- Igen, és ha összejönnek, akkor csak még nehezebb lesz! - kommentalja Gray, amit már eddig is tudtam. Tudom, hogy Lucynak bejön a srác a kezdettek óta, de ezt meg is mondta nekem, de valamiért szétvet engem a féltékenység, de jobb, ha az áldozatokra koncentrálok és nem rájuk. Gondolok, kódok el ezen miközben a lányok képet kezdem nézni a gépemen. Mind a hárman gyönyörűek és el nem tudom képzelni, hogy valaki, haragudhat rájuk.
- Fiúk ti mit éreznétek, ha őket látnátok? - random kérdezem a haverjaimat, akik mögöttem ülnek.
- Hogy van nekem náluk szebb barátnőm! - mentegetőzik Gray, amire elmosolyodok, és feléjük fordulok.
- Az igazat! Most nincs itt Juvia! - kedvesen mondom neki, amire egyből meg könnyebbül, és jobban szemügyre veszi őket.
- Azt hogy kell nekem! - végre őszintén válaszol, amit mosollyal díjazok majd Gajeelre nézek, aki meg vonja a vállát
- jók de nem az én ízlésemnek! - fáradtan válaszol nekem, amire egyből homlokon csapom a fejem.
- Neked mi az ested? - komolyan kérdezem, amire a férfi gondolkodóba eset.
- A vissza fogottabb lányok, aki például koncertre járnak és van eszük! - Komolyan mondja, miközben maga elé képzel valakit. Biztos vagyok benne, hogy valaki tetszik, csak nem hívja randira vagy valamire.
- Az egy csoda lenne, ha tényleg lenne ilyen lány! - nevetve mondja Gray, amire felhúzom a szemöldököm.
- Van! - önkéntelenül válaszolok, amire egyből felem néznek. - Ismeritek is! - komolyan mondom neki, amire leesik nekik, hogy kire gondolom.
- Igaz, de mondjuk ő rá már ketten is startolnak! - pimaszul mondja Gajeel amire meg adóan bólintok, de ekkor meg szólal a vezetékes telefonja Lucynak amire egyből vissza fordulok az asztalhoz és egy laza mozdulattal felveszem.
- Heartfilia nyomozó telefonja itt a társa beszél! - gyorsan szolok bele, amire egy sóhajt hallok meg.
- Szia, Natsu! Levy vagyok! - vékony fáradt hangon szól bele az informatikában zseni lány.
- Szia! Van valami híred vagy csak csacsogni hívtad Lucyt? - kedvesen kérdezem.
- Nos, meg kért engem hogy kutassak pár ember magán életében, amit már oda is adtam neki, és most magán szorgalomból bele néztem a három lány anyagába és valami érdekesett hallottam! - kedvesen mondja, amire egyszerre lepődök meg és csigázza fel az érdeklődésemet.
- Mi lenne az? - izgatottam kérdezem a lányt.
- Ezt inkább fent magyarázom el, mert nem értenéd az ábra nélkül! - nevetve mondja, majd leteszi a telefont. Visszarakom a kagylót a helyére és visszanézek a fiukra, akik értetlenül pillanatnak felem.
- Lehülyézet egy zseni! - döbbenten mondom neki, amire mind elkezdtek nevetni.
- Ezt eddig is tudtuk, de úgy tűnik másoknak is feltűnt. - nevetve mondja Gajeel amire morcosan kezdek rá nézni.
- Itt vagyok fiúk! - kedves hangon jelentkezik be az apró lány, amire felé nézek. - Lucy hova lett? - kedvesen kérdezi, amire fogni kezdem a fejem.
- Randin van! - fáradtan mondja neki Gajeel. Felé fordulok és az apró termetű lányon látszik, hogy meg lepődik.
- Jó neki, de ezért még meg kapja a magáét! - hisztisen mondja, miközben elő veszi a görgős táblát és meg áll előttünk vele.
- Nos mint mondtam valami nagyon érdekeset találtam a három lány mobilján! - érdekesen mondja, miközben felrajzolja nekünk a készülék jelét. - az elmúlt időszakban sokat esemeztek valakivel, de az a vicces hogy ennek nincs jele a telefonon! - érdekesen mondja nekünk amiből en nem értek semmit.
- De ez hogy lehet? Kitörölték vagy mi? - kérdezgeti Gray amire Levy rá mutat.
- Pontosan kitörölték, de még annak is a nyomát, hogy egyáltalán volt bármilyen esemesnek jele, de ezt csak akkor vettem észre, amikor az egyik lány lefényképezte az egyik beszélgetést, amiben a pasi épp szerelmet vall neki, de ezt a lány is viszonozta. Nem tudom miért csinálta, de legalább volt nyom. Így keresni kezdtem a telefont, de valami úton, módon egy géphez jutottam el, aminek a titkosítás jobb, mint a nagyobb titkos szervereknek. - magyarázza nekünk, amire leesik az állam.
- Ezek szerint a pasa egy informatikusban jártas személy és csak úgy heccből öli meg őket? - döbbenten kérdezi Gajeel amire meg rázóm a fejem.
- Már el is felejtetted a három fő indokot Gajeel? - pimaszul kérdezem tőle, amire bólint. - Az emberek három okból ölnek! Kapzsiságért, féltékenységből, vagy bosszúból! - kedvesen mondom neki, amire bólogatni kezd.
- Tényleg, de ő milyen okból? - értetlenkedve kérdezi, amire nagy levegőt veszek es visszanézek a táblára.
- Lányok mind szépek voltak, és egy érzelmes pasi iratot nekik. Biztos, hogy bele szeretek, de amikor meg látták személyesen akkor visszautasította öt, így meg ölhette ezért! - spekulálni kezdet amit Levy bólogatással díjazót.
- Valószínűleg ez az indíték, de ki az, aki írogat neki? - komolyan kérdezi Gray.
- Még most is ezen vagyok, de lehet, hogy holnap már meg lesz az eredmény, de minden tűzfal feltörés után egy újabb jön így eltarthat! - magyarázza Levy amire egy kicsit elszomorodok.
- Igen, de nagy az esély rá, hogy meg van a következő cél személy, akit kinézet magának! - komolyan mondja nekem, amire egyből beugrott nekem Lucy.
- Lehet, tudom is hogy ki az! - félve mondom nekik.
- Ki? - egyszerre kérdezik, amire végig nézek a kollegáimon es nagyot nyelek.
- Lucy! - félve mondom ki a társam nevét, amire meg is szólal a mobilom, amit gyorsan fel is veszek.
- Szia Natsu, van egy rossz hírem. - komolyan szól bele, amire egyből nagy levegőt veszek.
- Ne kímélj! - sóhajtva mondom neki.
- Most oda kell mennünk a Marvell villába, hogy szem előtt tartsunk mindenkit! - fáradtan mondja nekem, amire egy mosoly terül el az arcomon.
- Ott találkoznunk! - lelkesesen mondom neki majd kinyomó a telefont, és a többiek felé fordulok. - Ha ma este ír a gyilkos, akkor nálam lesz a mobilja, és meg oldom a helyzet! - vidáman mondom nekik, amire mindenki meg könnyebbül.
- Akkor jobb, ha indulsz! - sürgetni kezd Gray, amire felkelek és felveszem a dzsekimet.
- Nem kell kétszer mondani! - komolyan mondom nekik majd egyenesen meg indulok a lifbe, onnan meg a kocsimhoz megyek, amibe beszállva, száguldva megyek el a címre. Ahogy oda értem meg le is állítottam a motort és neki dőlök a fejtámlának. Nem tudom, hogy fogom túl élni az estét, de abban biztos vagyok, hogy meg fognak ölni idegileg. Gondolom, magamban miközben észreveszem, hogy meg érkezik a társam a fiúval. Lassan kiszállok a kocsiból és meg indulok feléjük.
- Sziasztok! Te leszel a ma este erősítése? - kedvesen kérdezem Stinget aki kezet nyújtót nekem, amit elfogtam, és meg kocogtatjuk egymás vállunkat.
- Igen, gondoltam nem lenne rossz összezárva lenni egy tucat nővel úgy, hogy itt van a bomba! - Kicsit bunkó volt, amit mondót, de úgy tettem mintha normális lenne. Biztos összejöttek csak nem tudja normálisan kimondani, vagy megvárja míg Lucy elmondja, de úgy is meg mondom neki a magamét.
- Lehet, de van egy nyomunk! - terelem a témát amire Lucy egyből felém kapja a fejét.
- Mi az? - kíváncsian kérdezi, amire egy kicsit elmosolyodok
- Az áldozatok kapcsolatba álltak a gyilkossal, és ehhez elkérném a mobilom! - kedvesen mondom neki, amire egyből át adja nekem, én meg rögtön meg nézem az értesítéseket, de nincs semmi, de látom rajta a kódot. - mi a jelszó? - komolyan kérdezem, amire a lány meg forgatja, a szemét majd közelebb jön, és a fülemhez hajol.
- Happy! - halkan mondja nekem, amire egyből le eset az állam de el is tettem a telefont.
- Nem hittem volna? - döbbenten mondom neki, amire elmosolyodik.
- Én se, de mit mondjak meg kedveltem! - bizakodva mondja, amire látom, hogy Stingnek emelkedni kezdett a szemöldöke. Lassan beindulunk a villába, amiben síri csend van. Lucy kopogtat párat én meg csendben figyelem, ahogy felkapcsolja valaki a villanyt majd egy álmos arcú férfi nyit nekünk ajtó.
- Maguk meg kik? - álmos hangon kérdezi a férfi.
- Csillag vagyok, az egyik modell, és ők a testőreim! - kedvesen tájékoztatja őt amire a férfi egyből szélesebbre tárta az ajtót. Bementünk és az emeletig követtük, ahol egy csomó szoba van, és mindnek van táblája. Sokat tervezhette ezt Marvell. Gondolom magamban miközben meg állunk három ajtó előtt.
- Ezek lesznek az önök szobája! - monoton hangon mondja majd el is ment. Hárman egymásra nézünk majd biccentve mutattam a lánynak, hogy mennyen aludni, de amikor látom, hogy Sting is menne, vele elkapom a karját és visszatartom, amire felém néz, egy kicsit felháborodva.
- Beszélnem kell veled! - komolyan mondom neki, amire egy kicsit meg enyhül majd lementünk a nappaliba. Mind ketten a kanapénál állunk és egyikünk se akar leülni.
- Lucyról van szó? - komolyan kérdezi, amire bólintok.
- Igen! - sóhajtva mondom neki. - Összejöttek? - komolyan kérdezem, miközben gyilkosan kezdek rá nézni.
- Igen, mérges vagy? - félve kérdezi, amire mar nem tudok mit reagálni. Hogy mérges vagyok az nem kifejezés, de az hogy féltékeny vagyok az már valószínűbb.
- Nem, inkább féltékeny, de ezt el ne mond neki! - kicsit vidámabban mondom neki. - Ha meg mered bántani meg öllek, de nem csak én, hanem még sokan mások is! - komolyan mondom neki amire ö is meg komolyodik.
- Rendben, de ez nem fordul elő, viszont előre szolok hogy nem lesz könnyű elvenned tőlem! - figyelmezette engem, amire egy kicsit elmosolyodok.
- Ennyire látszik? - nevetve mondom neki, amire ő is elmosolyodik.
- Csak nekem, de szerintem Lucy nem fogja észrevenni, amíg valaki szóvá nem, teszi neki! - kedvesen mondja nekem, amire vakarni kezdem a tarkóm.
- Hát én nem teszem szóvá neki! - komolyan mondom neki, amire megkönnyebbül. - Menjél és vigyáz rá! - komolyan mondom neki, amire el is indul.
- Jó éjt! - kedvesen köszön, el tőlem miközben egyedül maradok, és ahogy egyedül leszek, ledőlök a heverőre. Nehéz lesz velük lenni, de ha nem küzdök a lány ért, akkor soha nem venné észre, hogy oda vagyok érte, de nem akarok bele rondítani a kapcsolatukba, hisz még csak most kezdik jobban meg ismerni a másikat, addig meg nekem is kéne valaki, mert mar egyre nehezebb meg lenni Lucy mellett. Gondolom magamban, amikor is meg rezzen a zsebem, amit egyből elő veszem a mobilt, ami pont a társam é. Irt a gyilkos! – gondolom, magamban miközben olvasni kezdem az üzenetet. " édesem, ahogy meg láttalak egyből beléd szeretem!" Nyálas szöget olvasom, amire komolya kell válaszolnom és még lányosan is. Nagy levegőt veszek, majd gépelni kezdek.