A Legyőzhetetlen Duó! [Befejezett]

51.fejezet

Lucy szemszöge.

Az ágyamban ébredtem akkora fejfájással meg nagy hányinger, amit a gyomromban érzek. Szörnyül érzem magam, de közben elkezdek felülni és a lakás üres volt, ahogy vártam. Ki csoszogtam a konyháig ahol is egyből beborultam a csaphoz, és hideget vizet engedve a poharamba kezdem, azt lediktálni a torkomon, és bár szét égeti a gyomrom még is jól esik a folyadék. Igaz hogy az alkohol itatja magát, de elveszi a folyadékot. – mondom, magamnak miközben még egy adag vizet utána küldök. A fürdőig sasszézok ahol is rendbe tettem magam egy nagyon jó zuhannyal, meg fogmosással. A sok pia után mindig van kényszerem arra, hogy fogat mossak, de ez nem csoda, sok féle koktélt meg kóstoltam az este. – morgom miközben emberé változtam. Felvettem egyszerűbb szettet, ami egy piros trikó, amire egy fekete inget vettem fel, és egy hosszabb világosabb farmert. A fegyveremet a táskámba helyeztem, meg a kulcsaimat. A lakást el hagytam majd a kocsiba szállva az irodába mentem ahol is még mindig hurcolkodnak az emberek, de egyenesen a tízedik emeletre megyek. A munkások egy kicsit meg zavartam, de mondtam nekik, hogy egy kicsit szét akarok nézni. Ahányan voltak azok elmentek és egyedül voltam az emeleten ahol is minden romokban volt, de még így is látni lehet, hogy el fog veszni benne öt ember. Készül a saját kihallgatónk is, de nem olyan, mint lent. – nosztalgiázok, de közben mosolygok, mint a vadalma, mert bár ki van írva a nyomozóimnak a neve, de az enyémnél kettő is kint van. Heartfilia, vagy Dragneel lesz kint? – kérdezem, magam miközben kezdek meg ijedni az ismeretlentől. Ez volt akkor is, amikor meg születet Luna. Félelem az ismeretlentől, hisz be lépek a házas életbe, és az új nyomozó csapatot vezetem, akik maffia ügyekbe, és normál nyomozásokban is. Sok éven át akartam, hogy végre elérjem, ezt a saját nyomozó csapatot, és hogy meg oldja a szüleimnek a gyilkossági ügyét, de lehet, hogy annyira begyógyult a seb, hogy nem lennék képes arra, hogy elő vegyem az ügyet. Lassan tíz éve terveztem ezt, de most Lunát veszélybe keverjem meg Natsut is? Nem lennénk képes arra, hogy őket elveszítsem, se a barátaimat, akik sokat jelentenek. – gondolok, ezek re miközben hagyom, hogy a munkások dolgozzanak, és én meg visszamentem a kocsimhoz, amivel elhajtottam a Dreyar birtokra. A kapu kinyílt, és a fogadó bizottság már ismert így békésen elindultam a szokót úton. Valahogy üres volt a ház, de még is fel volt készítve a holnapi napra. Leülök a kanapéra majd ott ülve kezdem el nézni a képeket, amik tegnap készültek, és igen érdekesek volt a tegnap szétcsúszót fejem. Egy szer csak lépteket hallok meg, ahogy lejön valaki a lépcsőn, és meg látom a másnapos barátnőm, aki egyenesen a konyhába megy, azért amiért én is. Nyugodtan élvezem a csendet majd a léptek közeledni kezdenek, és abba marad pont mellettem.

- Te meg mit keresel itt ilyen korán? – morcosan kérdezi Eveline_Black amire rá emelem a tekintettem majd hasonló másnapos fejjel nézek rá. Nem kicsit csaptuk szét magukat. – állapítóm meg magamban.

- Mindjárt este van, jöttem, hogy ne aludjak együtt Natsuval, és meg beszéltük, hogy itt leszek nálatok. – magyarázzon neki, amire bólint.

- Kérsz kávét? – gyorsan kérdezi a kávé gyilkos tőlem, én meg bólintok rá. Együtt indulunk a konyhába ahol még ott a helye, amikor a kés dobáltuk.

- Van dart tábla? – kérdezem, tőle miközben elém teszi az erős feketét.

- Van, amint jobban leszek, játszhatunk is, és esetleg elmondod mi a baj. – kedvesen mondja nekem miközben inni kezdek a bögréből.

- Rendben addig van időd komálni. – tanácsolom neki, amire bólint és elindul az emeletre, én meg továbbra is egyedül lettem hagyva, így mobilomon betettem zenét, pinktől, nem tudom mit, de ment, és néztem a feldíszített helyet, majd tovább néztem egészen a kertig ahol is már elő van készítve a baldahíd. Ki megyek, a teraszra miközben nézem a helyszint, ami egy csomó szék van. Egyszer csak a zene elkapcsol és inkább a csengő hangom szólt, amin most férfihangú énekes énekelt. Elő veszem, a tárgyat majd elmosolyodok azon, hogy kihív és felveszem. – Szép reggelt Szívem. – kedvesen szolok bele, amiben egész biztos vagyok, hogy a vonal túl végén épp fülig ér a mosolya.