A Legyőzhetetlen Duó! [Befejezett]

35.fejezet

Lucy szemszöge.

Natsunak elmeséltük, hogy mikről maradt le a szülések kor, főleg akkor, amikor Emma született. Gajeel annyira ideges volt, hogy az orvos letartoztatta, hogy ne merje molesztálni a barátnőjét. Mondjuk már jegyesek, és tervezik az esküvőt, csak meg akarták várni Natsut. Mindenki szülése kor volt valami, ami érdekes volt, bár Yukinoé csak az volt az érdekes hogy pont akkor kezdett el vajúdni amikor Sting kint volt terepen, és egy rablásban volt folyamatban. Hát a férfi kezébe került egy fél automata, és mint egy örült úgy kapta el a rablókat. Az enyémen az egész banda ott volt, szinte az összes maffia tag akik számítót ott volt. Egy egész emelet az enyém volt, meg az orvos és a nővéreké. Eveline_Black  kérésre Laxus bejött velem, így tényleg majd nem eltörtem a kezét, amiért a barátnője büszke volt rám, én meg csak nevettem ezen. Natsu hol mosolygót, néhol meg bánatosan nézet ránk, így amikor éjfél tájt járhatót az óra felé néztem.

- Juvia, szerintem ideje hogy mennyetek aludni a gyerek korán kelnek. Mi meg haza megyünk, pihen, az irodában találkozunk! – tanácsolom nekik, amire bólintanak és meg indultak a fenti szóbába.

- Meg van még a lakásunk? – kérdezi tőlem a párom, amire meg fogom a kezét, és húzni kezdem magam után. Elvezetem a kocsihoz, onnan majd a vezető ülésre ülök, ő meg az anyósra.

Nem kellett sok és már is a jól ismert lakásomnál voltunk. Natsu csak pislogva nézet engem, amire már is kiszálltam a kocsiból.

- Mivel akkoriban költöztünk össze így a te lakásodat ki vette valaki, de ha akarod, hogy legyen egy pasi lakásod akkor meg oldom. – magyarázom neki, amire már is meg áll előttem.

- Jó ez így, hisz egy család vagyunk. – biztat amire be vezetem a házba ahol Happy fogadta őt. A macska sértődve, de boldogan ugrót a gazdája nyakába.

- Míg nem voltál itt hallgatót, rád, és minden pasira fujtatni kezdett. Gray, Gajeel, Laxus, Sting, és még a főnökre is. – mesélem neki egy kicsit nevetve, amire már is mosolyogni kezdett.

- Mivel tudja, hogy ami az enyém azt nem szabad hagyni, hogy másé legyen! – birtoklóan mondja, amire zavarba jövök egy kicsit.

- Oh biztos még abban hogy szabad vagyok? – pimaszul kérdezem, tőle miközben a nyakára teszem a kezem, ő meg a derekamra teszi a kezét.

- Igen, mert ha jól emlékszem, akkor mielőtt elmenetem egy-két órával meg kértem a kezed, és van egy gyűrűd, amit a nyakadban lóg! – veszi elő a nyakamból, ami eddig a pólóm takarta. – Még mindig kiszúrom ezt a szépséget, meg azt, aki hordja. – leveszi a nyakamból, majd a jobb kezemmel leemelve és a lánctól meg szabatva az ékszert felhúzza az ujjamra. – Még a táborban meg fogadtam, hogy találkozunk, akkor ismét felteszem a kérdést. Lucy Heartfilia hozzám jössz feleségül? – komolyan kérdezi tőlem, amire bár már egyszer feltette még is sírni kezdtem.

- Igen! – könnyek közt mondom neki majd a nyakát át karolva kezdem ölelni. Fel emel a földtől, és vinni kezdett engem a hálóba. A következő pillanatban azt érzem, hogy a puha párnák közt vagyok, és csókokkal halmoz el a kedvesem, aki képes engem tűzbe hozni. Az izgalom meg a kéj semmi volt a búcsú kor, mert most még vadabb, és keményebb voltak a mentek. Kicsit meg ijedtem néha, de akkor édes csókokkal halmozták el.

Az estét végig tornáztuk és élveztük, ám Natsu olyan fáradt volt az út miatt, amitől aludni kezdett, de mivel nem szoktam meg a gondolatót, hogy itt van, így felkaptam magamra egy fehérnemű szettet, majd a párom terepmintás kabátját, mert hűvös a lakás. Be mentem a konyhába majd egy kávét főzve magamnak kezdtem olvasni az aktákat amiket kaptam. Az áldozat bonc jelentésében benne van, hogy meg fojtották a lányt, meg azt is hogy találtak rajta varrat nyomot. Nem tudom hova tenni, de valami nem stimmel nekem így a személyi anyagában kezdtem olvasgatni. Alexandra ifjú hölgy létére a pénzügyön tanult, és ahhoz képes milyen nehéz helyzetben van anyagilag, nívós iskolába jár amit nem engedhetne meg. van egy pénz bevételi helye ami nincs be regisztrálva. Az anya elhunyt az apja ismeretlen.