A Legyőzhetetlen Duó! [Befejezett]

60.fejezet Mi lett volna Ha?

Lucy szemszöge.

Béke van az irodában, ami nagyon furcsa hiszen Juvia bármikor elindulhat a szülése. El se hiszem, hogy neki ikrei lesznek. Négy Fullbustre és szegény barátnőm. – gondolom, ahogy végig fut bennem az az idő, amikor még nem volt gyerekkel bajunk és pasizhatunk.

- Mi a baj kicsim? – kedvesen kérdezi tőlem a párom, aki most bújt, ki a képernyő mögül.

- Semmi csak nagy a csend ahhoz képest, hogy nem sokára ugranunk kell Juvia miatt. – magyarázom neki, amire nevet egy kicsit.

- Tudom, de Gray nem olyan nyugodt, mint ahogy az ki néz. Bár évek kell ezelőtt nem hittem volna, hogy valaha is lesz gyereke, nem hogy három. – magyarázza, ahogy elő adja a rémületét.

- Híd el én se hittem volna, hogy lesz egy lányom, főleg hogy egy kollegától, akkoriban inkább a heti szintű bulik voltak, meg az hogy találjak egy normális pasit, mint ő. – mesélem neki, amire mosolyog.

- Bele gondoltál, hogy Mi lett volna, ha nem lettünk volna társak? – kérdezi tőlem, amire nagy levegőt vettem.

- Talán nem olyan lennék, mint most, és Luna nem is lenne, esetleg még talán vagányabb lennék, mint most, de biztos, hogy összekerülnénk, és végén társak lennénk. – röviden mondom majd egyszerűen beindult a fantáziánk, ahogy ezen elgondolkodunk.

Ha nem lettek volna társak de ugyan úgy eltelt 4 év és még mindig nem kerültek egy ügyre. 

Lucy szemszöge.

Szokásos reggelem van, megint csak egy tetthelyre megyek ahol is nem más vár, mint a barátnőm Juvai. Ahogy megyek arra gyorsan beugrottam egy kávézóbba, hogy magamba öntsem a szokót, fektét meg neki is viszek lattet. A kocsimmal hamar a tetthelyen voltam ami nem a legjobb hír mert a parkban volt ami azt jelentette hogy szembe kerülök a drog osztállyal. A két kávéból már csak Juviaé maradt a kezemben, így amikor oda értem köhögtem egy kicsit. A holtesttel volt el foglalva, mert nagyon elmerült a máj hőmérő tanulmányozásában, mert nem hallja a hangom. Egyszer csak meg csillan a szemem.

- Itt van Fullbuster hadnagy! – mélyített hangon mondom, amire felkapta fejét és ijedten nézet rám.

- Nem vicces Lucy! – morogja majd meg látja a kávét, ami még meleg. – Mond, hogy azt nekem hoztad? – esdekel, amire lenyújtom neki a papír poharat.

- Igen, és miért nem tisztáztad az ügyet Grayyel? – kérdezem, tőle miközben inni kezd a pohárból.

- Mert még nem volt alkalmam kettesbe maradni vele, mindig ott a társa vagy haverja, aki nagyon pimasz és néha lecsapnám, mint téged néha! – morogja nekem, ahogy iszik.

- Meg próbáltad Hívni? – kérdezem, ártatlanul hátha adok neki ötleteket.

- Nem, mert akkor azt hiszi, hogy ügy van! – morogja, majd nagy levegőt vesz. – Nem baj egyszer lesz rá időm, hogy beszéljek vele!

- Csak ne hogy túlkésőn szólj. – sejtelmesen mondom, amire bólint. – De csak hogy jól érezd, magad mi lenne, ha ügyel, foglalkoznánk, mielőtt jön a két kedvenc kollegám. – mondom neki, amire nagy levegőt vesz.

- Rendben. Nos, az áldozat neve, Mirajane Strauss. – ahogy ki mondta a nevét egyből végig suhan az agyamon egy másik név.

- Lisanna Strauss nővére! – mondom ki a nevét amire Juvia bólint. – Ugyan az a gyilkos lehet! – halkan mondom, miközben nézem a testét.

- Bábjátékos? – kérdezi tőlem a kód nevet, amire bólintok.

- Lehet, még mindig nem tudom ki ez a férfi, és hogy egyáltalán kinek dolgozik. Amúgy van valami köze a kábító szernek az ügyemhez? – kérdezem tőle egy kicsit idegesebben.