HWSZ KRITIKÁK

A piszkos hercegnő - @Artist_zs

Original, 4+1 fejezet

Borító

A kép remek választás, a betűk színvilága is tetszik, egyetlen apró észrevételem lenne, hogy a szöveg némileg bele olvad a háttérbe, ezért nehezen olvasható a cím és az alkotók neve is. Valamilyen oknál fogva a hosszú "ő" betű helyett a hullámvonalas "õ" betűt használja az író és ez időnként a történet során is előfordul, ezt fontos lenne kijavítani.

Fülszöveg

Ritkán szoktam szeretni, ha történetből másolják ki az írók a fülszöveget, mert többnyire nem jól választják meg az idézeteket. Nem is igazán erre szolgál ez a rész, de itt az alkotó egész kreatívan oldotta meg, mert a részleteket, bemutató szöveggel emeli ki, és a végén egy szép megoldással húzza be a történetbe az olvasót.

Helyesírás

A legszembetűnőbb baki itt is, a hullámvonalas "õ" betű használata, amit már a borító kapcsán is említettem. A másik amire felhívnám a figyelmet, hogy magyar nyelvben kizárólag a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel, az „apja", „ő" nem nagybetűvel írandó, ez ugyanis az angol helyesírásnál gyakorlat.
Tördelést lehetne sűríteni, mert nagyon tömbösítve vannak a fejezetek, ami fárasztja a szemet olvasáskor. Érdemes azokon a pontokon szétválasztani a bekezdéseket, ahol téma, vagy jelenetváltás történik.
A párbeszédek központozásánál akadnak még hibák, például a gondolatjel előtt, és után is kell szóköz. Időnként lemaradnak vesszők. Akadnak elírások egyes szavaknál, sokszor következetesen.
Ezeket a hibákat átolvasással, esetleg bétával könnyen és gyorsan ki is lehet küszöbölni, főleg a központozásos részeknek érdemes utána nézni.

Fogalmazás

A történet egyesszám, harmadik személyben íródik, ez egy remek választás. Szépen, választékos fogalmaz az író, bár előfordulnak szóismétlések, de ezek átolvasással gyorsan javíthatók.
Főleg a tárgyak, ruhák leírásai kerülnek kellő alapossággal részletezésre. Időnként a környezetre is áttér a fókusz, erre érdemes lenne figyelni, mert ha kiemelünk egy-egy tárgyat, de mellette a helyszín és a környezet nem kerül kellő részletességgel bemutatásra, kicsit túlságosan erős lesz a hangsúly egy-egy tárgyon, de nehezebben képzeljük el magunkat helyszínen.
Ami a legszórakoztatóbb az egyértelműen a különböző beszéd stílusok, ahogy az előkelőségek választékosan, míg az egyszerű dolgozók a falusias stílusukban beszélnek. Mi több francia kifejezések is elhangzanak, egy nagynéni részéről, és mindezek kifejezetten élővé teszik a szereplőket, és a történetet.
Amire érdemes lenne még egy kis figyelmet fordítani az a részletesebb karakterleírások, például Corináról, a szobalányról annyit tudunk meg, hogy alacsony és feketehajú, de a kisugárzása, az összkép az nem jön át igazán, érdemes ezekről is legalább olyan részletességgel írni, mint például a hercegnő ruhájáról.
A párbeszédek jók, nagyon szórakoztatóak. A Harry Potteres idézeten jót mosolyogtam, nem tudom, hogy került bele, de mókás volt.

Történet

Még az elején szerettem volna meg említeni, hogy a történet alap ötletét egy másik wattpad író (virginbergh) adta. Miután elolvastam a fejezeteket lestem bele a plot shopba, így mostanra le spoilereztem magamnak az egészet. Az alapkoncepció egyébként nagyon szórakoztató, és ötletes. Az előadás módot tekintve műmese hatást kelt, és nagyon érdekes, ahogy az író végül megvalósította a terveket.
Eleinte határozottan egy fricskának éreztem az egészet, ami a hercegnőről szól, akit átok súlyt majd gőgös viselkedéséért, de már látom, hogy ez nem csak egy tanulságos, de romantikus történet is egyben.
A szereplők nagyon változatosak, az egész nagyon szórakoztató, eltérő jellemvonásaik remekül gördítik előre a történetet, őszintén kíváncsi vagyok a folytatásra. 

Előadásmód

Azt hiszem az egészben legjobban az előadásmód fogott meg, ahogy az író átadja a történetet. Hihetetlenül szórakoztattak a megjegyzések, ahogy bemutatja a hercegnő fensőbb rendű gondolkodását. Például "Olyannyira tetszett neki, hogy képes volt megjegyezni kitől kapta.". Pöffeszkedő stílusa, gőgje vissza köszönön a kocsikázás, a kérőkkel való viselkedése során is, illetve az ajándékokhoz való hozzá állásában.

A párbeszédek nagyon életszerűek. Érződik a karakterek személyisége rajtuk keresztül, ettől igazán élvezetes olvasni. A második fejezetben a kovács és a hercegnő közötti párbeszéd igazán jól sikerült.
Amik még igazán szépen gördítik előre a történetet, azok a jól megválasztott jelenetek, sok helyszínt bejárunk ez alatt a néhány fejezet alatt is, a palotát, piacot, kocsmát, az utcákat, a kertet.
Minden jelenet, a helyén van, és csak a legszükségesebbek szerepelnek benne. Nem voltak felesleges, céltalan pillanatok, érdeklődéssel olvastam végig az egész művet. Kiemelném még a kapu őr, és Nico közti jelenet, ahogy tanáccsal látja el a fiút, még a mellékszereplők is kapnak szerepet, és jellemet, nem csak bábok a háttérben.
Amit még fontosnak tartok megemlíteni, hogy a jelenet, amiben Nico a király elé járul azért fogott meg igazán, mert még a beszédén keresztül is érzékeltetted a fiú izgatottságát és aggodalmát. Nagyon hatásossá tette a fiú érzéseit.

Összeségében, egy szórakoztató történet, élmény olvasni, egyedül a helyesírási, fogalmazási és szerkesztési hibák, amik kizökkentenek, de még így is kifejezetten olvastatja magát a mű.

Érdeklődve várom a folytatását, szép munka!

A 2019. áprilisi versenyen elért pontszámai:

Borító: 9 pont
Fülszöveg: 9 pont
Helyesírás: 7 pont
Fogalmazás: 9 pont
Történet: 10 pont
Előadás mód: 10 pont
Összpontszám: 54 pont

A kritikát írta és pontozta: Mila