HWSZ KRITIKÁK

Angyal Krónikák 1. - @animechan89

Original, befejezett

Borító

A cím, és az író szépen olvasható rajta, viszont a betűtípusok kevéssé illeszkednek ehhez a kalandos, romantikus műfajhoz. A kép is inkább félelmet ébreszt, nem igazán adja át a hangulatot, de értem, hogy miért épp erre esett az író választása. A szerkesztés viszont nagyon ügyes.

Fülszöveg

Szépen összefoglalja a történet fő szálát, és az utolsó bekezdés kíváncsiságot ébreszt az olvasóban, viszont hosszabb a kelleténél. Kevesebb információ is elegendő a történet lényegének átadására, és kicsit tömörítenem is. A fülszöveget, akkor szokták végig olvasni, ha rövid és ütős.

Helyesírás

Többségében nagyon rendben van, ritkán látni elütéseket, főleg a történet vége felé akadnak benne hibák, félregépelések, lemaradnak mondatvégi írásjelek. A párbeszédek központozása is többnyire rendben van, időnként, hibásak, de nem annyira szembetűnő, valószínűleg csak figyelmetlenségből adódnak, egy gyors ellenőrzéssel kijavíthatók.

Fogalmazás

Szép, de kevéssé választékos. Ritkák a leírás részek, a dialógusok rendben vannak, de nem igazán életszerűek, nagyon idillikusak, ami nem feltétlen baj, de inkább kelt meseszerű hatást vele az író. Mindenki ugyanúgy fogalmaz, bár a szereplőknek saját jelleme van, mégis, aki a legéletszerűbben kommunikál az Lucifer. Abszolút értékelem, hogy az angyalok beszéde, szép és némileg magasztos hangulatot kelt, külön értékelendő, hogy sajátos köszönési formákat talált ki hozzájuk az alkotó, de a narráción lehetne ütősebb.
Az elhangzott szavak végére sokszor kerül toldalékként a: mondta, kérdezte kifejezések. Ezek elhagyásával, és választékosabb leírásokkal még élvezetesebbé tehető az élmény.

Történet

Az egész mű legütősebb része a történet. Fantázia dús, tele van kreatív elemekkel, remek megoldásokkal a konfliktusokra. Nem is tudom, mikor találkoztam utoljára olyan történettel, ahol az alkotó ennyire szabadjára engedte a fantáziáját a történethez. Igazán magával ragadó, van egy sajátos hangulata, a világ ügyesen felépített, a szereplők változatosak, de sokkal ütősebb lenne, ha az előadásmód a fogalmazás is olyan szinten állna, mint a történet.
Aki leginkább megfogott az Lucifer karaktere volt, kifejezetten szórakoztató személyiség üde színfolt a rengeteg jószándékú, őszinte szereplő között. Tudom, ez nem is annyira meglepő, hiszen angyalokról van szó, nyilvánvalóan nem is lehetnének ennél emberibbek, hisz ez angyalságuk lényege, ettől függetlenül a képességeik mellett a jellemük is lehetne kicsit eltérőbb.
Lizzy és Azra kapcsolata nagyon szép, igazán ártatlan az egész, ahogy egy angyal és egy fiatal lány (nem szeretnék spoilerezni) szerelmétől elvárható.
Az Úr karaktere, megmosolyogtatott, voltak érdekes megjegyzései, amik mókásak voltak, igazából őszintén meglepett a végén lévő csavar, tetszett ez az elgondolás, kevéssé drámaian kegyetlen így, az angyalok létezése.
Volt néhány logikai baki benne, de összeségében jól átgondolt műről van szó. Csak, hogy egyet említsek, Azrael már azelőtt érzet gyűlöletet a rossz angyalok iránt, mielőtt Lizzyvel találkozott volna. Elvileg érintkezésüktől kellett volna csak tapasztalnia az érzéseket. Persze, lehet van rá magyarázat és én siklottam át felette.
Kifejezetten jó volt, hogy a romantikus jelenetek mellett az intim beteljesüléseknek is szentelt jeleneteket az alkotó, amiket ügyesen a történetnek megfelelő romantikával írt le. Amire felhívnám a figyelmet, hogy csak az első alkalommal jelölte meg ezt a részt a fejezetcímben. Szerintem ezt érdemes lenne a további alkalmakkor is jelölni, ha már első alkalomnál "fémjelezésre" került a dolog. Nem feltétlen a címben, akár a fejezetben is oda biggyeszthető a 18+ jelölés, ahonnan a jelenet kezdődik.
Ami még feltűnt, és nem teljesen értettem, miként érezhetik az angyalok, ha megérintik a tollaikat, a madarak sem érzékelik, persze megtörténhet, hogy ez itt másként van, végül is ez az író döntése.

Előadásmód

A fogalmazáshoz hasonlóan, ez némileg gyengébb, a történet ütős, fantázia gazdag, de ezen a területen még tud dolgozni az író. Az egyesszám harmadik személy remek választás, az írói narráció inkább a szereplők hangulatára, gondolataira fókuszál, sokszor elmarad a környezeti leírás. Ritkán hat minden érzékszervre az író, például a környezeti hatásokkal, fényviszonyokkal ritkábban találkozunk, inkább a párbeszédeken, a cselekményeken van a hangsúly, pedig emelne az élményen. A dialógusok nagyon hasonlóak, egy-két szereplőt leszámítva, könnyen összetéveszthetők a karakterek a beszédük alapján, nagyon hasonlóan kommunikálnak. Mint írtam a legkarakteresebb köztük Lucifer.
Erősen érződik rajta a manga és anime történetvezetési stílus is, ami írásban kevéssé állja meg a helyét, ezért fontos lenne, bővebb leíró részt beleépíteni. Az érzelmek körülírása már nagyon jól megy az alkotónak.

Összeségében, egy igen eseménygazdag, fantáziadús történet, romantikus és idilli világgal, amiben szívesen merül el az ember, egy könnyed esti olvasgatás céljából. Az élményen igazán az előadásmód és a fogalmazás változtatása emelne. Természetesen mindettől függetlenül is szép munka. Semmi képpen ne hagyd abba az írást, szívesen olvasnék még tőled még több történetet.

A 2019. áprilisi versenyen elért pontszámai:

Borító: 8 pont
Fülszöveg: 8 pont
Helyesírás: 9 pont
Fogalmazás: 8 pont
Történet: 10 pont
Előadás mód: 8 pont
Összpontszám: 51 pont

A kritikát írta és pontozta: Mila