HWSZ KRITIKÁK

Wild Rose - @Mia BlackSmith

Original, 5 fejezet

Egy romantikus könnyed fantasy mű, főszerepben Lorelei hercegnővel, aki egész életében alárendelte magát családja akaratának. Végig elnyomásban élt, betöltve tizennyolcadik életévét épp arra készül, hogy tartósabb béke fenntartása érdekében egy másik birodalom hercegének jegyesévé váljon.

Borító

A kép választása nagyon találó, magát Lorelei láthatjuk rajta, viszont a színei miatt nehezen kivehető a cím, és az író neve, amin változtatnék az olvashatóság érdekében. Még viszonylag kevés fejezetből áll, így nehéz megmondani, mennyire tükrözi a teljes mű hangulatát, de szerintem nagyon tetszetős választás.

Fülszöveg

Összefoglalja az eddig olvasható részek lényegét, de nem enged betekintést a mű teljes történetébe, nem tudom mire számíthatunk a továbbiakban, való igaz, "Így kezdődött minden...", de szerintem fontos, hogy a fülszövegből a nyitó alapnál kicsit többet mutasson mi vár ránk, hisz ebből a pár sorból deríti ki az olvasó, hogy érdemes-e egyáltalán belekezdeni, hogy mennyire az ő érdeklődési köre a mű.

Helyesírás

Az író a kezdők jellemzőbb hibáit követi el, a leggyakoribbak, a nem magyar betűkészlet, az elütések, és egyes kifejezések helytelen leírása. A mondatközi írásjelek elmaradása, nem megfelelő használata, hibás központozások. Mindezek téves használata újra ellenőrzéssel, esetleg egy béta segítségével könnyen kiküszöbölhetők.
Amire külön felhívnám a figyelmet, hogy adott esetben a nevek is elírásra kerülnek, például Lore testvére, akit időnként Marcel, máskor Marcenak nevez, egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy valamelyik elütés, vagy a Marce egy becézési forma, mivel az író erre nem is tesz említést, gondolom elgépelés lehet. Ezekre különösen fontos oda figyelni.

Feltűnt, hogy a fejezetek előre haladtával, egyre több volt az elütés, gyakrabban fordultak elő a hibák, mintha idővel kevesebbszer ellenőrizte volna át a fejezeteket az alkotó.

Fogalmazás

Az író törekszik a megfelelő mondatalkotásra, a korszakhoz illeszkedő kifejezések alkalmazására, de talán ezen a területen van szüksége a legtöbb gyakorlásra.

Az egyik szembetűnő, és nehezen figyelmen kívül hagyható jellemző az igeidők közti ugrálás, mintha később átírásra került volna a történet.
Alapvetően egyes szám első személyben íródik az egész, Lorelei nézőpontjából olvashatjuk az eseményeket, kivéve az 5. fejezet 4. részletét, ahol harmadik személyben fogalmaz az alkotó, mert főszereplőnk nincs jelen a helyszínen.
Ezt a váltást már önmagában érdemes megfontolni, egyáltalán nem nevezném hibának, előfordul, hogy ilyen módon szemszöget ugrik az alkotó, de igen meglepő volt, hogy épp ezt az egyetlen jelenetet láthatjuk, mi mint olvasók. Egyértelmű, hogy a jósasszonynál történtek a jövőben még hatással lesznek Lore életére, ám az kicsit meglepett, hogy mégsem Raiden szemszögén át került ez bemutatásra, hanem harmadik szemszögből.

Visszatérve, a fent említett ugrásokra. Az író előszeretettel vált a múlt és jelen igeidő között, akár bekezdésenként is. Érdemes az egyiknél letenni a voksot és csak akkor ugrálni közöttük, ha visszaemlékezésről van szó, vagy egyéb események befolyásolják a dolgot, mert könnyen megzavarhatja az olvasót, ha az adott jelenetben indokolatlan igeidőváltás történik.

A történet leginkább cselekmény alapú megfogalmazása sokszor mellőzi a szép tájleírásokat, hangulatfestő ábrázolásmódot, holott egy középkori fantasy legszebb része a különleges látványvilág, én szívesen olvasnék bővebben környezeti benyomásokat.

A dialógusok teljesen rendben vannak, a párbeszédek élők, a szereplők közti kommunikáció érthető. Esetleg arra lenne érdemes hangsúlyt fektetni, hogy a karakterek egymástól eltérő stílusban fogalmazzanak, ezzel is egyedivé téve személyiségüket.