Egy kunoichi élete Naruto világából

Filler: Szerelem

A részben 18+-os jelenet van!!!

Tudatosult bennem, amit próbáltam eltemetni, titkolni saját magam elől is, hogy szerelmes vagyok Senju Tobayashiba. Felakasztottam a köpenyt a szekrénybe, majd a maszkot is visszatettem a polc eldugott mélyére. Megigazítottam a ruhám copfba fogtam a hajam és elindultam a faluba, egyenesen Tobayashihoz. A faluban kezdték újra megszokni a jelenlétem, így egyre kevesebb megvető szempár meredt rám, mikor elhaladtam a piac utcáin. Egyenesen Tobayashi házához mentem, az ajtóban nagy levegőt vettem és kopogtam. Kisvártatva kinyílt az ajtó.
- Hello Nina! – köszönt Tobayashi
- Szia Tobayashi!
- Kerülj beljebb! – nyitott szélesre ajtót, amin bementem és a nappali közepén állva maradtam – Foglalj helyet! – mutatott a kanapéra – Kérsz valamit inni vagy enni?
- Nem köszönöm. – ültem le a kanapéra
Mindenesetre jó házi gazdaként hozott két pohár vizet, amit letett a kis asztalra.
- Valami baj van? – kérdezte a vonásaimat fürkészve
- Nincs semmi. – válaszoltam egyhangúan. Nem mondhattam el neki, hogy: Figyelj Tobayashi Uchiha Madara a nagyapám és azzal a küldetéssel bízott meg, hogy csábítsalak el téged és szüljek neked gyermeket, akit hozzá hűen kell felnevelnem. Így véghez tudja vinni a világot elpusztító tervét. De ennek ellenére régóta tetszel nekem és azt hiszem szerelmes is vagyok beléd, így hagyjuk Madarát és szökjünk meg, mivel veled akarom leélni az életem, csak veled! Így inkább csendben maradtam.
- Látom, hogy valamit mondani akarsz. – unszolt finoman
- Van valami, ami a csókunk óta emészt és egyre biztosabb vagyok benne, csak nem tudom, hogy mondjam el.
- Hú hát akkor ­ vakarta meg a fejét – Csak mond ki a lehető legegyszerűbben. – mondta mosolyogva
Nagy levegőt vettem és egy hatalmasat nyeltem, majd nagy nehezen megszólaltam:
- Szeretlek! – suttogtam
- Tessék nem hallottam. – tette a süketet
- Szerelmes vagyok beléd Tobayashi! – suttogtam
Hirtelen magához rántott és szenvedélyesen megcsókolt.
- Én is szerelmes vagyok beléd Nina! – mondta a szemembe nézve
Nem kellett több a nyakába borultam és ledöntöttem a kanapéra úgy csókolóztunk. A keze a hátamat simogatta, átkaroltam a nyakát. Az egyik lábamat átemeltem az övén és egyre hevesebben csókolóztunk. Éreztem, hogy a testem majd felrobban a vágytól. Megérezhette, mivel finoman kicsusszant alólam, felült és az ölébe vont szemből. Megcsókolt, majd a nyakamat, amitől kéjesen felnyögtem. Nem kellett több unszolás neki belemarkolt a fenekembe és bevitt a hálószobába, ahol lefektetett egy ágyra. Tombolt köztünk a mindent elsöprő vágy. Testestül, lelkestül kívántam és éreztem, hogy ő is engem. Ruhán keresztül elkezdtük egymás testét felfedezni, majd a mellkasára vont és kibontotta a hajam, így a kósza hajtincseimmel szabadon babrálhatott.
- Maradsz éjszakára? – kérdezte miközben az arcomat simogatta a szabad kezével
Bólintottam, amire elmosolyodta magát és ismét megcsókolt.
- Akkor ideje vacsoráznunk, majd fürdeni. – mondta sejtelmesen
- Talán éhes vagy? – kérdeztem vigyorogva
- Hát, elég sok mindenre... - válaszolta vigyorogva
Vettem a célzást így finoman kibújtam az öleléséből és kimentünk az ebédlőbe kézen fogva. Leültem a konyhaasztalhoz, ő pedig a hűtőben kezdett kutakodni:
- Hát van itthon egy kevés ramen maradék, úgy emlékszem van itthon zsemle, itt van még vajkrém, füstölt angolna, tojás, joghurt, szalámi.
- Zsemle, vajkrém és szalámi megteszi. – válaszoltam
- Remek választás hölgyem. A szalámi eredeti harcsából készült. – vigyorgott rám miközben az ételeket tálon az asztalra rakta, majd megterített két személyre.
- Nem kell kiszolgálnod. – nyúltam a zsemle és a vajkrém felé
- Te vagy a vendég, nincs ellenvetés! – mosolygott rám, amitől majdnem elolvadtam
Kettévágta a zsemléket, majd meg vajkrémezte és mindkét zsemlébe szelt pár karika szalámit, majd a tálamra rakta őket. Ezután magának is készített négy zsemléből ugyanolyan szendvicset.
- Jó étvágyat! – mondtuk egymásnak, majd csendben megettük az ételt, mikor végeztünk kérdeztem:
- Minden vendégeddel ilyen jól bánsz?
- Csak, akik megérdemlik. – mondta mosolyogva ­ Akarom mondani, csak te élvezheted ezt a bánásmódot.
- Megtisztelve érzem magam! Azt hittem minden lány korábban ilyen bánásmódban részesült. – puhatolóztam
- Kikre gondolsz? – fordult felém és folytatta az ételek elpakolását, amiben segítettem
- Azumi, Kumiko, Mizuki... - soroltam a neveket
- Ők sosem, velük semmi sem történt.
- De azt hittem, hogy Mizuki és te... - odalépett hozzám és az egyik ujját a számra tette, majd mondta
- Semmi sem történt, csak azért flörtöltünk egymással a szemed láttára, hogy féltékennyé tegyelek és hátha lépsz valamit. – mondta mosolyogva és eltörölt egy tányért, amit elmosogattam
- Az sikerült, kér hónapig a faluba se tettem be a lábam. – mondtam ki hangosan a gondolataim
- Hát nem az volt a célom, hanem hogy talán észreveszed, hogy nem véletlenül fogtam meg a kezed aznap este a folyópartján. Tőled viszont nem várhattam mást, hisz te vagy Uchiha Nina egy örök rejtély mindenki számára, aki keveset beszél és elvonul a világ dolgaitól.
- Akkor nem véletlen volt? – kérdeztem és adtam kezébe az utolsó tálat
- Nem. – válaszolta és eltörölte az utolsó tányért, majd a helyére rakta őket. – Semmi sem volt véletlen Nina, ahogy megláttalak az akadémián tudtam, hogy a sors nekem rendelt – vallotta be a rég rejtegetett titkát
- De hisz alig tudsz rólam valamit...
- Tudom, hogy félsz bárkinek a szemébe nézni, mivel a szemeiddel akármikor genjutsuba taszíthatod. Tudom, hogy egy nagyon erős kunoichi vagy, aki legyőz bármilyen akadályt. Tudom, hogy szégyelled a vérvörös hajad, pedig bearanyozza a napjaimat, mikor láthatom szabadon szállni a szélben. Tudom, hogy erősen szereted a ramen levest sok tésztával. Tudom, hogy szeretsz elvonulni a világtól, mivel úgy gondolod, hogy megvetnek pedig én sosem. Tudom, hogy ritkán mosolyogsz, pedig neked van a legszebb mosolyod a világon. Tudom, hogyha nem tetszik valami meghúzod a szád szélét. Tudom, hogy a kék szemeid sötétek lesznek, ha dühös vagy. Tudom hogy csikorgatod a fogad, hogyha felmérgelnek. Tudom, hogy te vagy a földkerekség leggyönyörűbb nője, akit teljes szívemből szeretek. – sorolta, amire a válaszom egy hosszú szenvedélyes csók volt. A csók végeztével egyenként lezuhanyoztunk először ő, majd én is. Egy pólót és egy alsónadrágot hagyott nekem a fürdőben pizsama gyanánt, amit fel is vettem. Kibontottam a felkötött hajam, majd bementem a hálószobába.