Egy kunoichi élete Naruto világából

Búcsú és egy korszak kezdete

Genma egy kis idő múlva megszólalt a Hokage toronyhoz való séta közben:
- Mit szólt Gaara a képekhez?
- Nagyon örült neki.
- Milyen volt ez a pár nap. Hallottam Shikamaruéktól, hogy találkoztatok velük.
- Igen. Nagyon jó volt. Sensei...
- Igen?
- Köszönök mindent, amit értem tettél.
- Ez természetes, de miért mondod ezt?
- Nem tudom, de úgy éreztem, meg kell köszönöm.
Odaértünk a főépülethez, felmentünk a lépcsőkön. A Hokage ajtaja előtt Naruto és Jiraiya állt.
- Sziasztok! – köszöntöttem őket
- Á Rikutoki! Hogy érzed magad? Készen állsz az indulásra? – kérdezte tőlem Jiraiya izgatottan
- Igen sensei!
- Ero – sennin mikor mehetünk már be? – türelmetlenkedett Naruto
- Mindjárt Naruto! – csitította Jiraiya
Kinyílt az ajtó, Shizune betessékelt minket.
Meghajoltunk a Hokage előtt.
- Genma a sunagakurei ninják elindulták?
- Igen Hokage – sama!
- Remek! Akkor rátérhetünk az aktuális dolgokra. Jiraiya mikor szándékozol indulni Rikutokival és Narutoval?
- Igazság szerint holnap el kell indulnunk, hogy minden a terv szerint menjen.
- Rendben. Akkor Naruto, Rikutoki készítsétek össze a szükséges dolgokat. Holnap akkor pontban tíz órakor indultok.
- Értettem. Most már elmehettek? Nagyon éhes vagyok és ingyen rament kapok ma Ichirakunál! – türelmetlenkedett Naruto
- Menj csak Naruto! – mondta neki Tsunade mosolyogva
- Köszönöm! Viszlát, akkor holnap!
- Naruto ne késs! – kiáltotta utána Jiraiya
- Rikutoki, kérlek gyere közelebb. – mondta Tsunade miután Naruto elviharzott
Közelebb mentem, majd egy tekercset nyomott Tsunade a kezembe. Visszaléptem.
- Nyisd ki! Olvasd fel!
Kinyitottam, majd olvasni kezdtem:
- Én Senju Tsunade Godaime Hokage Ootsutsuki Rikutokit egy küldetéssel bízom meg. Az Akatsuki nevű bűnszervezetről információkat gyűjt az évek alatt és arról jelentést készít. Ha valamilyen feltűnő esemény történik, azonnal jelenti.
- Semmisítsd meg! – mondta miután felemeltem a fejem
Megsemmisítettem.
- Azért kellett felolvasnod, mert jó ha Genma és Jiraiya is tudja a mellékküldetésed. Te ez alatt az út alatt két fontos dologgal leszel megbízva. Segíted Naruto edzését, illetve te is gyakorolsz. Emellett még kémkedsz az Akatsuki után.
- Értettem. – mondtam határozottan
- Jiraiya majd segítsd ebben! – utasította Tsunade
- Rendben.
- Genma te csatlakozol a Hokage testőrséghez Rikutoki távollétéig. – mondta Genmának Tsunade
- Értettem.
- Mindenkitől a legjobb formáját kérem! Most pedig Rikutoki gyere ide.
Odamentem hozzá, majd szorosan átölelt és így szólt hozzám:
- Gyönyörű lány lettél és nagyon erős, a kitartásod figyelemreméltó. Maradj ilyen és nagyszerű kunoichi válik belőled, mire haza térsz. Vigyázz magadra és a két tökfilkóra is.
- Rendben és köszönök mindent.
Elmosolyodott, majd ismét átölelt.
- Most pedig menjetek.
Meghajoltunk majd elhagytuk a termet. A terem előtt Jiraiya így szólt hozzám:
- Most menj pakolj össze. Köszönj el a szüleidtől, meg a barátaidtól és holnap pontban 10 – kor indulunk.
- Rendben. Akkor holnap a kapuban 10 órakor. – erősítettem meg
- Gyere Rikutoki, segítek. Szóltam Nanaminak és Joshinak vacsorára várnak minket. – mondta Genma
Átöleltem. Ő megsimította a fejem.
- Köszönöm sensei!

Elmentünk a lakásomhoz ott Genma segített rendet rakni, illetve összepakolni a szükséges dolgokat. Váltásruhát, plusz élelmet a pergamentekercseimet, pár fényképet egy tartóba, fegyvereket, illetve a kémkedő ruhámat. Mikorra végeztünk, indulhatunk is a nevelőszüleimhez, akik már nagyon vártak minket. Nanami kitett magáért vacsora ügyben, grillezett hús volt különböző köretekkel. Mikan nehezen engedett haza, de tisztában volt vele, hogy másnap indulok. Genma még hazáig kísért.
- Holnap reggel jövök érted.
Bólintottam.
- Hé fel a fejjel! Hamar el fog telni ez a három év. ­szünetet tartott ­ Ügyes leszel. Nőként fogsz visszatérni. Próbálj meg valami értelmet verni Naruto fejébe.
- Igyekszem. Akkor holnap. Jó éjt!
- Jó éjt kislány!

Bementem a lakásba. Lezuhanyoztam, majd ágyba bújtam. Hiányzott Gaara és ideges voltam a másnapi indulás miatt. Nehezen elaludtam, másnap nyolc órakor keltem, megreggeliztem, majd összeszedtem a cuccom és búcsút vettem a lakástól. Itt éltem öt éven keresztül és ezeket az emlékeket hagyom hátra. Hullajtottam egy könnycseppet a feltódult emlékekre, majd kimentem az ajtón bezártam. Lent a ház előtt Genma várt.
- Jó reggelt sensei!
- Jó reggelt! Készen állsz?
- Igen.
Elindultunk, még egyszer hátra néztem a házra, majd erőt vettem magamon és Genma után eredtem. A kapuban ott állt Konohamaru, Moegi, Udon, Neji, Lee, Ten – Ten, Mikan, Hinata, Kiba, Shino, Sakura, Ino, Shikamaru és Chouji. Jiraiya várt Narutora és rám. Genma odakísért mellé. A tömegből Mikan ugrott a nyakamba.
- Onee – san...- szipogta
- Mikan, ne légy szomorú! – mondtam neki – Vigyázz magadra! Fogadj szót és ígérd meg minden tőled telhetőt megteszel!
Bólintott, majd átöleltük egymást. Lassan tíz óra volt. Jiraiya kezdett türelmetlen lenni.
- Hol van ez az átokfajzat kölyök?
- Én úgy hallom most jön. – mondtam
Nagy trappokkal és egy hatalmas ugrással megérkezett Naruto, elkezdett fújtatni.
- Bocsánat! Elkéstem?
- Nem még épp időben. Mindent összepakoltál? – kérdezte Jiraiya
- Igen.
- Akkor köszönjetek el és induljunk. Hosszú út vár ránk.
- Hová megyünk Ero –sennin? – kérdezte izgatottan Naruto
- Amerre a lábunk visz.
Közben a többiektől elköszöntem.
- Aztán valahogy próbálj meg értelmet verni a csökött fejébe. – mondta Shikamaru mosolyogva
- Igyekszem.
- De ne nagyon verd el, mert akkor nem marad egyben. – tette hozzá mosolyogva Ino
- Rikutoki – san vigyázzál magatokra az úton. – mondta Hinata
- Épségben térjetek haza! – fűzte hozzá Sakura
Mindegyiküket átöleltem egyenként, majd azt mondtam:
- Vigyázzatok magatokra! Védjétek meg a falut és tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy minél erősebbek legyetek.
Genma felém fordult majd így szólt:
- Rikutoki örülök, hogy a tanítványom voltál. Nagyszerű lány vagy. Csodállak a kitartásodért, a buzgósságodért, magabiztosságodért, önuralmadért. Gyönyörű és erős lány vagy már most is. Kívánom, hogy a kijelölt utadat járjad. Engem már most büszkévé tettél!
Hirtelen a nyakába borultam és suttogni kezdtem a fülébe:
- Ezt mind neked köszönhetem. Te mindig mellettem álltál apám helyett apám voltál és te tanítottál meg mindenre. Szeretlek! – mondtam könnyes szemmel
- Én is szeretlek kicsi lány! Vigyázz magadra! – válaszolta könnyeit visszatartva
- Akkor indulhatunk? – kérdezte Jiraiya
Megtörültem a könnyeim, majd mondtam mosolyogva:
- Én készen állok!
- Akkor induljunk! – adta ki Jiraiya
- Sziasztok! Vigyázzatok magatokra! – kiáltottam
- Sziasztok! Épségben térjetek haza! – kiáltották
- Sziasztok! – kiáltotta Naruto és Jiraiya
- Akkor gyerekek készén álltok egy izgalmakkal teli kalandra. Amiben van verejték, vér és fájdalom és persze szórakozás is?
- Igen! – mondtam nevetve
- Fájdalom? Vér? Az meg hogy?
- Edzéssel mamlasz! – adtam neki egy pofont a fejje búbjára
- ÁÁ Rikutoki ezt fájt!
- Na akkor indulás!
Ezzel kezdetét vette a három éves utunk.