Egy kunoichi élete Naruto világából

Ikrek ikrek hátán

Az elkövetkezendő napok, hetek, hónapok átlagosan teltek. Nem történt semmi különleges. A faluban béke honolt, minden nyugodt volt. A gyerekek zsivaja hallatszódott csak fel az utcáról. Napjaim nagy részét pihenéssel töltöttem, nem nagyon mászkáltam. Gaara a papírmunkát itthon végezte, csak tárgyalásokra illetve megbeszélésekre járt el. Vettünk egy nagy házat a Kazekage toronyhoz közel. Két emeletes volt és hat szobája plusz a nappali, konyha és a két fürdőszoba. Egy lakberendezőt bíztunk meg, hogy rendezze be nekünk a házat. Természetesen mindenben kikérte a véleményünket. Megígérte, hogy mindennel készen lesz, mire az ikrek megszületnek. Az orvos hetente meglátogatott, hogy az előírásnak megfelelően pihenek-e illetve étkezem és hasonlók. Szerencsére nem kellett a kórházba befeküdnöm, így a lányokkal otthon tudtam maradni. Nagyon gyorsan nőttek egyre több mindent tudtak. Egyik nap mikor Gaara otthon volt velem hétvégén, nagyon erős összehúzódásaim lettek. Úgy éreztem, hogy mindjárt megszülök.
- Gaara! – kiáltottam
- Mi baj van? – rohant oda hozzám
- Vigyél a kórházba... - nyögtem egyet – Nagyon erős összehúzódásaim vannak. Szerintem hamarosan megszületnek a kicsik. – mondtam ki nehezen
- De nem korai még? – kérdezte
- Nem a 40. hétben vagyok a lányok is ekkor születtek meg. – mondtam ki nehezen
Gaara egyből szólt Zebizunak és Ayaménak, majd visszajött a hálóba és kisegített a lakosztályból. Ölbe kapott és levitt a kocsihoz. Zebizu rohant utána az összekészített táskámmal. A kórházban egyből a műtőbe vittek, ahol megállapították, hogy megint császármetszést kell végrehajtani. Az orvosok felkészültek a császármetszésre és engem is felkészítettek. A doktornő egy vízszintes vágást ejtett hasamon. Nem éreztem semmit, mert az érzéstelenítőt már rég beadták. Megnyitották a hasfalat, majd a méhet is. Megrepesztették a magzatburkot, majd kiszívták a maradék magzatvizet. Először kiemelték az első babát. A baba orrából és szájából leszívták a folyadékot és a mellkasomra adták, majd a doktornő fogta a köldökzsinórt és odaadta Gaarának az ollót, aki elvágta a megfelelő helyen a doktornő utasítására, majd félrerakták a picit.
- Mi a neve? – kérdezte az egyik nővér
- Kenji. – mondta Gaara
Ezután kiemelték a második picit is. Ő neki is Gaara vágta el a köldök zsinórját.
- Mi a neve?
- Nobu. – válaszoltam
Gaara megpuszilta a homlokom, majd kérdezte a doktornőt:
- Köszönjük szépen. Minden rendben van?
- Igen. Minden rendben van a picik is meg az anyuka is. Gratulálok! Még pár napig bent tartjuk Önöket megfigyelésen. Úgy ahogy a lányokkal is.
- Rendben. – válaszoltam
Kezdett kiütni az érzéstelenítő. Gaara a kezemet fogta végig és mondta nekem:
- Szeretlek szépségem.
- A kicsik? – kérdeztem álmatagon
- Most viszik őket a megfigyelőbe. Holnap visszahozzák őket.
Bólintottam és elaludtam. Gaara végig ott maradt mellettem.

Temari maradt otthon a lányokkal, így ő nem tudott a kórházba eljönni megnézni, az újszülötteket. Genma, Kankuro, Kotetsu és Izumo egy üvegen keresztül nézte őket.
- Nézzétek a kis vasgyúrókat! – áradozott Kankuro
- Mi van a lányok, már nincsenek is kosárban? – kérdezte Gaara és finoman hátba vágta Kankurot
- Szia! – köszöntek neki
- Sziasztok! – mondta mosolyogva
- Gratulálunk! Kiki? – kérdezte Genma
- Jól van, alszik. Az érzéstelenítő teljesen kiütötte. – válaszolt Gaara
- Minden rendben volt a szülésnél? – kérdezte Kotetsu
- Igen. Komplikáció nélkül lezajlott a folyamat.
- Nagyon szép babák. – mondta Izumo
- Ahogy az anyjuk is. – mondta Gaara mosolyogva
- Egy év múlva jöhet a következő. – lökte finoman oldalba Kankuro Gaarát
- Így is nagy felelősségünk van. Négy gyerek. Most kezdem felfogni, de ha a sors úgy akarja, akkor többen lesznek. – mondta mosolyogva Gaara
- Felállítotok egy foci csapatot. – mondta nevetve Izumo
- A kispályáshoz már csak kettő kell. – mondta mosolyogva Kankuro
- Visszamegyek Rikutokihoz. – mondta Gaara
- Rendben. Leváltom Temarit, hadd nézze meg a kicsiket. – mondta mosolyogva Genma majd átölelte Gaarát és mondta neki:
- Köszönök mindent!
Gaara elmosolyodott, majd mondta:
- Én köszönöm, hogy adtad őt nekem. – majd visszajött hozzám, mélyen aludtam.