Egy kunoichi élete Naruto világából

Filler: Az Uchiha kötelék I.

Koncentrálj, koncentrálj – visszahangoztak fejemben a szavak. Teljes valómmal átadtam magamnak a természeti energiáknak. A chakrámat megzaboláztam.
­ Katon Gokyu no jutsu! – hatalmas tűzlabda jelent meg és mindent a környezetemben felégetett. Egy elismerő mosolyt engedtem meg az erőssége láttán.
- Nem vártam mást tőled Itachi. – szólalt meg egy női hang, amely az egyik mögöttem lévő fáról jött. Kisvártatva mellém ugrott.
- Rég láttalak Nina.
- Nem is üdvözlőd a rég látott vendéget? – kérdezte miközben meghúzta a szája szélét
- Mikor értél vissza? – puhataloztam
- Tegnap este érkeztünk Tobayashival. Mindent elintéztem, nincsenek elvarratlan szálak. Máskor légy óvatosabb. – mondta lágyan az eget kémlelve
- Értettem. – mondtam és nagy levegőt vettem. Sosem lehet tudni, hogy Nina mit tesz. Az ártatlannak tűnő külső mögött egy nagyon erős kunoichi lakozik, aki ráadásul még szeszélyes is. Nem tudni mikor nyársal fel a kardjával, vagy éppen veti magát a nyakadba. De az, hogy így megmutatta magát biztos valami célja van.
- Gondolom azon morfondírozol, hogy miért jöttem ide. – próbált a szemembe nézni – Nyugodj meg Itachi célja van az ide jövetelemnek. Nem is akármilyen... - ekkor levetette magáról a köpenyét megmutatva a rég rejtegetett titkát.
- Nina mégis mikor? – kérdeztem elképedve
- Úgy 2 hónapom van hátra. – mondta ki mosolyogva a szavakat
- Mégis akkor hogyan?
- Hogyan intéztem el? Hogyan tudtam eltitkolni? Válaszolok a fel nem tett kérdéseidre. Egy egyszerű tekercset el tudok intézni, illetve a mangekyoum is működik. A másik kérdésre a válasz: egyszerűen. Láttál mostanában köpeny nélkül sétálni vagy láttál valaha mostanság hogy felfedem a valóm. Genjutsu... Tudod sok mindenre képes egy kis illúzió csak az láthatja akinek engedem és neked most megengedtem. – végig húzta a kezét a hasa előtt, ami újra lapos lett.
A szavak a torkomon ragadtak, majd nagy levegőt vettem és megszólaltam:
- Valami célod biztos volt vele, hogy felfedd előttem a terhességed.
- Igen...- nagy levegőt vett és folytatta: Rád bíznám a lányom.
- Tessék? – kérdeztem meglepetten
- Rád bíznám a lányom. -­ Vakarta meg a fejét és egy halvány mosoly jelent meg az arcán – A faluban kevésbé találnék alkalmasabb és hűségesebb embert. Szeretném, ha tanítanád Genmával. Tudod én álmot láttam... Nem élem túl a szülést. – mondta ki nehézkesen az utolsó mondatot
- Ez nincs kőbe vésve!
- Hiszékeny gyerek -­ mosolygott rám lágyan – A jövőbe látási képességem sosem hazudott. Azt is láttam előre, hogy itt leszel, nem véletlen vagyok itt.
Van benne igazság. Gondoltam magamban, senki nem tudja a faluban és a környékén sem, hogy ideszoktam járni elvonulni és edzeni.
- Szeretném rád bízni a lányom. Ez lenne az utolsó kérésem hozzád.
- Miért pont én? – kérdeztem meglepetten
- Te vagy a leghűségesebb Uchiha, akit ismerek. Az a kérésem hozzád, ha a lányom felébreszti az Uchiha örökséget a sharingant tanítsd meg használni. Tanítsd meg mindarra, amit elmondtam neked a sharinganról. Elfogadod?
Felemeltem a fejem és egyenesen a szemébe néztem, nem félve attól, hogy a genjutsujában ragadok, ha az a célja.
- Megteszem Nina. Én Uchiha Itachi fogadom, hogy vigyázni és tanítani fogom a lányodat.
- Köszönöm Itachi! – ölelt meg lágyan
- Neked bármit sensei! – suttogtam az utolsó szavakat, majd azt vettem észre, hogy hirtelen eltűnt. Uchiha Nina te mindig meglepsz valamivel. Gondoltam magamban mosolyogva.

Két hónap elteltével egy sötétbe burkolózó alak kopogtatott este az ablakomon.
- Nina belehalt a szülésbe. – suttogta
- A kislány? – kérdeztem izgatottan
- Egészséges, gyönyörű Ootsutsuki Rikutoki nevet kapta.
- Ootsutsuki? – kérdeztem meglepetten
- Nina és Tobayashi nem akarták rá sütni se az Uchiha se a Senju bélyeget. Elszigetelten fog vele élni Tobayashi. Áll még az esküd Itachi?
- Igen Genma.
- Köszönöm... - lehelte és eltűnt
Rikutoki, ha felébreszted a sharingant találkozunk. Ezekkel a gondolatokkal hajtottam álomra a fejem.