Egy kunoichi élete Naruto világából

Családi körben

A rész 18+-os jelenetet tartalmaz!!!

Hazafelé vettük az irányt, mikor a toronyhoz értünk mindent felvittünk a lakosztályunkhoz. Gaara még gyűlésen volt. Genma elment szólni Temarinak és Kankuronak. A fiúkkal megetettem a lányokat, majd elaltattam őket. Azután nekiálltam a vacsora főzésnek. Pikáns ramen levest főztem, sushit, fűszeres húsokat, rizs gombócokat, sült nyelvet, krumplit és salátát. A leveshez a tésztát szokásosan én magam gyúrtam be. Több hónapja nem főztem, de szerencsére nem jöttem ki a gyakorlatból. A baba légzésfigyelő a konyhában volt, így bármikor halhattam, mikor a lányok felkelnek. Épp a tésztát főztem ki, mikor hallottam a lányok hangját. Kotetsu megszólalt:- Hagyd majd mi. – mondta mosolyogva
- Köszönöm! – válaszoltam és folytattam a tésztafőzést.
Kotetsu és Izumo kihozták a lányokat a nappaliba és lerakták őket a játszó szőnyegükre. Egyszer csak Nina elmászott a kanapéig és annak a segítségével feltámaszkodott és ott állt. Megszólalt Izumo:
- Édes Istenem! Nézzétek milyen ügyes. – ámuldozott.
- Igen, tegnap annyit ámuldoztunk rajtuk Gaarával, segítséggel tudnak menni is. Vagyis inkább totyogni. – mondtam mosolyogva
Kopogtak az ajtón.
- Gyere! – kiáltottam
Genma jött be. Nagy vigyorral a száján. Izumo észrevette és kérdi tőle:
- Mi történt haver?
- Képzeljétek, úgy néz ki Kakashi lesz a Hokage.
- Micsoda? - kérdezte meglepetten Kotetsu
– Érdekes, hogy Tsunade lemondott. Szóltál Kankuronak és Temarinak? – kérdeztem a vacsorára terelve a témát
- Igen, nemsokára megérkeznek. Csak még Kankuronak csatlakoznia kellett Gaarához. Temari meg elment az akadémiára. – válaszolta
Közben Karura is felállt.
- Mióta tudnak maguktól felállni? – kérdezte Genma meglepetten
- Igazából pontosan nem tudom. Tegnap produkálták magukat.
Nina leült a földre és kinyitott egy könyvet és rámutatott egy cicára, majd mondta:
- Cicccaa! – közben, hozzá vigyorgott és rám nézett
- Ügyes vagy kicsikém! – tapsoltam neki és puszit küldtem
Ő meg a szájával csücsörített.
- Jaj! – mondta Genma – Emlékszem mikor te voltál ekkora, nem rég volt. Most meg már gyerekeid vannak.
- Nem rég születtek meg. – tette hozzá elgondolkodva Izumo
- Telik az idő srácok. – mondtam magam elé merengve, majd visszamentem a pulthoz és elkezdtem a sushikat összeállítani.

A fiúk a lányokkal foglalkoztak, játszottak velük, majd kopogtak az ajtón.
- Szabad! – kiáltottam
Temari jött be.
- Hello mindenki!
- Szia! – köszöntem neki ő odajött hozzám és nyomott egy puszit az arcomra
- Édes Istenem, mekkorát nőttek! – ámuldozott Temari a lányokon és kézbe vette Karurát
- Tegnap nem jöttetek át megnézni őket, pedig azt hittük, hogy meglátogattok minket. – mondtam
- Á! Nem akartunk zavarni. – mondta mosolyogva Temari
- Mama! – kiabálta Karura és nyújtotta a kezét felém
- Oda akar hozzád menni. – mondta Temari
Levettem a kötényem és megmostam a kezem, majd átvettem Karurát Temaritól, mikor Nina meglátta, ő is kiabálni kezdett:
- Mama!
- Ó jaj! – mondtam mosolyogva – Most mi lesz? – nevettem
Leraktam Karurát a játszószőnyegre és leültem a két lányom mellé.
Nina a könyvre mutogatott, amiben állatok voltak. Az ölembe vettem a könyvet mutattam a cicára.
- Mi ez? – kérdeztem tőlük
- Ciccca! – mondták egyszerre
- Ügyesek vagytok! – tapsoltam hozzá
Kopogtak az ajtón.
- Kinyitnád az ajtót? – kérdeztem Temaritól
Temari az ajtóhoz ment és kinyitotta
- Hello nővérkém! – köszönt Kankuro Temarinak – Beengedsz?
- Persze, gyere csak. – mondta neki
Kankuro bejött.
- Sziasztok! – köszönt nekünk – Hadd nézzem a kis hercegnőket! – odajött hozzánk – Gyönyörűek vagytok! Mekkorát nőttetek!
Egyszer csak megszólalt Karura:
- Tata! – kiabálta és sikított hozzá
Nevetni kezdtem.
- Tata? Mit jelent ez? – kérdezte tőlem meglepetten Kankuro
- Nem tudom. – nevettem
- Tata! Tata! Tata! – kiabálta Nina meg Karura
- Jó akkor én vagyok Tata. – mondta nevetve Kankuro
- Szóltatok Gaarának? – kérdeztem
- Én nem. – válaszolta Temari
- Én sem. – fűzzte hozzá Kankuro
- Helyes. Meglepetésnek szántam úgyis. Mikor jön szerintettek? – kérdeztem
- Még valamilyen papírt át kell olvasnia, de én ahogy néztem, már a vége felé járt, mikor eljöttem tőle. Szerintem hamarosan itt lesz. – mondta Kankuro
- Rendben akkor előkészítem a lányok vacsoráját is és megterítek. – mondtam
- Várj segítek! – mondta Temari
- Nem kell. – mondtam mosolyogva
Felálltam és előkészítettem a krumplifőzeléket. Mikor az elkészült, elkezdtem megteríteni.