Egy kunoichi élete Naruto világából

Újra Konohában I. rész

A Konohába tartó út három napot vett igénybe. A lányok már alig várták, hogy odaérjünk és vásárolhassanak. A fiúk pedig a Konohai lányokra voltak kíváncsiak. Lin a vizsga miatt volt izgatott. Kotetsu, Izumo meg Genma pedig, hogy végre évek óta, újra Konohai levegőt szívhatnak. Mikor megérkeztünk elfoglaltuk a kijelölt szállásunkat. Gaara a kage toronyhoz indult:
- Majd ne időzz sokat kérlek. Vacsorára Mikanék várnak minket. – mondtam neki
- Rendben. Igyekszem. – mondta Gaara mosolyogva és elindultak Kankuroval a Hokage toronyhoz.
- Anya elmehetünk vásárolni? – kérdezte Karura
- Persze. Itt van pénz vásároljatok akármit. – mondtam neki
- Köszi anya! – mondták Ninával és adtak egy – egy puszit
- Fiúk ti nem akartok körbenézni? – kérdeztem tőlük
- De, csak nagyapáékat várjuk. – mondta Nobu
Kopogtak az ajtón kinyitottam.
Genma, Izumo és Kotetsu volt az.
- Kenji, Nobu! – kiáltottam
A fiúk trappoltak ki a szobájukból, majd felvették a cipőjüket.
- Majd jövünk! – kiáltotta Kenji és adott egy puszit
- Vacsorára itthon vagyunk! – tette hozzá Nobu és ő is adott egy puszit
- Ne aggódj egyben visszahozzuk őket! – mondta Genma mosolyogva, majd elmentek körbenézni a faluban
- Anya?
- Tessék kincsem?
- Mi nem nézünk körbe? – kérdezte Lin
- De, vedd a cipőd és indulhatunk! – mondtam neki mosolyogva
-Juhú! – kiáltotta és futott felvenni a cipőjét
Miután felvette megfogta a kezem és elindultunk körbenézni a faluban. A falu bizonyos részei teljesen ismeretlenek voltak számomra. Rengeteg újítás ment végbe. Teljesen modernizálódott Konoha, ahogy Sunagakure is, ahogy sétáltunk az utcán ismerősökbe futottunk.
- Sziasztok! – köszönt meglepetten Sakura
- Sziasztok! – mondta mosolyogva Ino
- Sziasztok! – köszöntöttem őket
- Csókolom! – mondta Lin zavartan
- Ó, de aranyos vagy! Mond nyugodtan, hogy szia! – mondta neki Sakura mosolyogva
- Nekem is. – tette hozzá Ino
- Sziasztok! – mondta nekik oldottan Lin
- Indulsz a chuunin vizsgán? – kérdezte tőle Sakura
- Igen. Chuunin lesz belőlem, vagy lehet, hogy juunin! – mondta felbuzdulva Lin
A lányok nevettek.
- Nagyon a fejébe vette, hogy juunin lesz belőle. Utol akarja érni a testvéreit.
- Láttuk Genmát, Kotetsut és Izumot, volt velük két tizenéves srác. Csak nem a fiaid? – kérdezte Ino
- De igen. – mondtam mosolyogva
- Jézusom, de rohan az idő. – mondta mosolyogva Sakura
- Anya! – kiáltotta Nina
A hang irányába fordítottam a fejem. Nina és Karura futottak oda hozzám.
- Jó napot! – hajolt meg Nina
- Jó napot! – hajolt meg Karura is
- Sziasztok! – köszönt meglepetten Ino és Sakura
- Anya, tudsz még adni egy kis pénzt? Elfelejtettél Ninának is adni és nem tudunk mindketten a tűzijátékra ruhát venni. – hadarta Karura
- A jó mindenit! – kaptam a fejemhez – Tessék. – adtam nekik még pénzt.
- Köszi. – mondta Nina és adott egy puszit, majd Karura is adott egyet, majd elrohantak tovább vásárolni.
- Ők a lányaid? – kérdezte meglepetten Ino
- Igen. Az ikrek. A lányok 17, a fiúk 16 évesek. – válaszoltam mosolyogva
- Lassan fiúzni fognak. – tette hozzá Sakura
- Ne is mondjátok Gaara állandóan azt lesi... - fűztem hozzá nevetve
- Az aggódó apuka. – nevetett Ino – Szerencsére nekünk fiúnk van Saial.
- Sasuke, meg alig jár haza. – gondolkodott hangosan Sakura
- Tényleg merre jár most? – kérdeztem
- Foggalmam sincs. – válaszolt szomorúan Sakura
- Anya megyünk vásárolni? – kérdezte Lin
- Megyünk kicsikém. Ha megbocsájtotok, körbenézünk. Sziasztok!
- Sziasztok! – köszönt el tőlük Lin
- Sziasztok! – köszöntek el.

Linnel elmentünk a faluba körbenézni. Vásároltunk új cipőket és új ninja kiegészítőket a chuunin vizsgára, mert otthon nem szólt, hogy kezdenek elkopni. Az utcákon sok volt az ismeretlen arc, vagy csak éppen a gyerekekből felnőttek lettek. Egyszer csak hátam mögül Linnel egyidős gyerekek futottak el minket lehagyva. Az egyik fiúnak szürke volt a haja, a másiknak szőke, a kislánynak meg szurok fekete. Hátam mögül egy ismerős hang szólalt meg.
- Rikutoki – sama?
A hang irányába fordultam.
- Tényleg te vagy az! Nem ismersz meg? – kérdezte tőlem és fókuszáltam az arcára, próbáltam felidézni és egy kisgyerek ugrott be róla. Csak már, aki velem szemben állt felnőtt volt.
- Konohamaru? – kérdeztem meglepetten
Bólintott és még közelebb lépett. Lin megszólalt:
- Anya ki ez?
- Szia! A nevem Sarutobi Konohamaru. Hogy hívnak nagylány?
- Sabaku no Linnek! – mondta és meghajolt
- Megnőttél. – nyögtem ki a meglepetéstől
Konohamaru a fejét vakarta.
- Hát igen! Rég jártál erre. Mi járatban? A chuunin vizsgára jöttetek?
- Igen. Úgy döntöttünk, hogy ideje Linnek levizsgázni. – mondtam
- Csak ti ketten jöttetek?
- Dehogyis! Jött az egész família Gaara és Kankuro Narutonál vannak. A lányok bevásárolnak. A fiúk pedig széjjelnéznek a városban apuékkal azaz Genmáékkal.
- Jól értem öt gyerek? – kérdezte meglepetten
- Igen. – válaszoltam mosolyogva – De te nem tudtad?
- De. Csak azt hittem Mikan hülyéskedik velem, hogy ennyi gyereketek van. – válaszolta nevetve
- Te sensei vagy? – kérdezte tőle Lin
- Igen, három tanítványom van. – válaszolta – Előbb futottak el mellettetek.
- Ők is indulnak a vizsgán? – kérdezte Lin
- Igen.
- Erősek? – faggatta
- Korosztályukhoz képest nagyon ügyesek. Mindegyikük másban jó. – mondta mosolyogva
- Hogy megy az edzősködés? – kérdeztem mosolyogva
- Ne is kérdezd! – legyintett – Néha olyan szófogadatlanok. Főleg Boruto, Narutonak és Hinatának a fia. Mitsukival és Saradával általában nincsen gond. De Sarada elég versengő típus.
- Sarada? Talán Sasuke és Sakura lánya? – kérdeztem
Bólintott
- Sensei! – kiáltotta Boruto és futott Konohamaruhoz Saradával és Mitsukival. – Menjünk apához sensei! Jelentenünk kell a küldetést!
Konohamaru zavartan elmosolyodott. Mitsuki észrevett ő meghajolt Sarada követte a példáját.
- Sensei! Miért viselkedsz így? – kérdezte kiabálva Boruto
- Boruto! Viselkedj! Nem láttad, hogy Konohamaru – sensei beszélget? – kérdezte tőle felindultan Sarada – Legalább köszönjél!
Boruto rám nézett és végig mért, majd meglátta Lint. Lin Mitsukit bambulta, Mitsuki is szintén őt. Borutoban teljesen Narutot láttam.
- Elnézést! Jó napot! – mondta Boruto és meghajolt – Sensei ki ez a nő? Miért van rajta Konohai és Sunagakurei fejpánt is?
- Ő Ootsutsuki Rikutoki az ötödik Kazekage felesége. Ő is itt nőtt fel Konohában. – magyarázta neki Konohamaru
- Rikutoki – sama? – kérdezte meglepetten Sarada – Te harcoltál apával nem?
- De igen. A nagybátyád volt a senseiem.
- Itachi bácsi? – kérdezte meglepetten Sarada
Bólintottam.
- Szia a nevem Boruto! – mutatkozott be Linnek
- Szia Lin! – köszönt mosolyogva Lin
- Mitsuki! – mutatkozott be Linnek Mitsuki
- Ó bocsánat Sarada! – fűzte hozzá mosolyogva Sarada
- Te a Kazekage lánya vagy? – kérdezte Boruto
- Igen. A legkisebb. A fejpántból jöttél rá? – kérdezte Lin pirulva
- Csak sejtettem. – válaszolta mosolyogva
- Szép hosszú vörös hajad van. – dícsérte meg Mitsuki
Lin elpirult, majd mondta:
- Anyunak és apunak is vörös haja, ahogy minden testvéremnek. – mondta mosolyogva
- Hány testvéred van? Nekem egy húgom. – mondta Boruto
- Mi öten vagyunk. – mondta mosolyogva Lin
- Öten? – kérdezte meglepetten Mitsuki
- Igen. Van két iker nővérem és két ikerbátyám. – válaszolta mosolyogva Lin
- Rikutoki – sama, igaz, hogy neked is van sharinganod és rinneganod, mint apunak? – kérdezte Sarada
- Igen. Csak én mindkét szemem tudom használni rinneganként és sharinganként is. – mondtam mosolyogva
- Hú király! Megmutatod? – kérdezte Boruto izgatottan
- Boruto! Ne zaklasd Rikutoki – samát! – szólt rá Konohamaru
- Semmi baj! – nevettem – Nem kellett mostanában használnom, de megmutatom. – mosolyogtam – Sharingan. – és megmutattam a sharinganom – Figyeljétek a változást. Rinnegan. – mondtam és a szemem rinneganra változott.
- Király! – kiáltotta Boruto – Igaz, hogy apámnál is erősebb vagy?
- Nem tudom. Rég mértük össze az erőnket. Sokat edzettem vele, még Jiraiya – sensei vitt el minket 15 éves korunkban egy három éves edzés körútra. – mondtam mosolyogva
- Ideje mennünk gyerekek, Hokage – sama biztos vár minket. Nem jöttök velünk? Biztos örülne neked? – kérdezte Konohamaru
- Nem akarok zavarni. Jelentsetek neki, meg Gaarára jobban kíváncsi, mint rám. – legyintettem mosolyogva
- Pedig megnéztem volna az arcát, mikor meglát. – mondta nevetve Konohamaru
Felnevettem.
- Értetlenkedne a szokásos módján.
- Akkor majd találkozunk. Lin – chan sok sikert a vizsgához! – köszönt el Konohamaru és elindult
- Sok sikert nektek is srácok! – fűzte hozzá Lin
- Viszont! – kiáltotta Sarada és Konohamaru után szaladt.
Boruto meghajolt és követte őket.
Mitsuki és Lin tovább bambulták egymást, majd Mitsuki megrázta a fejét és megszólalt:
- Viszlát Rikutoki – sama! Sok szerencsét a vizsgához Lin – chan!
- Neked is Mitsuki – kun!
Lin még tovább bambult Mitsuki felé.
- Lin. Picikém! – szóltam neki finoman
Megrázta a fejét és kérdőn rám nézett.
- Talán tetszik neked Mitsuki? – kérdeztem mosolyogva
- Hát... - pirult el
Elmosolyodtam, majd hozzátettem:
- Ez a mi titkunk marad. – mondtam neki mosolyogva
Mosolyogva bólintott.
- Éhes vagy? – kérdeztem tőle
- Mint a farkas. – mondta nevetve
- Akkor gyere menjünk. Ismerek egy jó helyet, hátha még nyitva van. Párszor megfordultunk ott nagyapáddal.
- Talán csak nem a Gikkau sütödébe megyünk? – kérdezte felbuzdultan
- De, ha még nyitva van. – mondtam mosolyogva, majd elindultunk a sütöde irányába.