Egy kunoichi élete Naruto világából

Látogatók

A lányok szépen cseperedtek, életkoruknak megfelelő volt a fejlettségük. Megpróbáltam minél több információt megtudni az Akatsuki tagokról, Madaráról és a rinneganról, de sokkal okosabb nem lettem. Egyik nap éppen reggeliztünk, mikor kopogtak.
- Gyere! – szólt ki Gaara
- Jó reggelt! Jöttünk látogatóba! – mondta izgatottan Izumo
- Vááá! – borultam Kotetsu, Izumo és Genma nyakába – Azt hittem felénk sem néztek!
- Ki nem hagytuk volna. – mondta Kotetsu
- Csak eddig lábadoztak. – egészítette ki Genma
- Hallottam. Jól vagytok? – kérdeztem miközben szemügyre vettem a két bátyámként szerető személyt
- Most már igen. Főleg, hogy látunk titeket! – mondta boldogan Izumo
Köszöntek Gaarának is.
- Hol vannak a lányok? – kérdezte Izumo izgatottan
- Idehozom őket. – mondta Gaara.
- Látom jó apuka. – mondta Genma és rám kacsintott
- Igen, most már osztoznom kell a szerelmén. – mondtam mosolyogva
- Az nem baj, ha ennyire imádja a lányait. – fűzte hozzá Kotetsu
Gaara kijött a kicsikkel
- Á hello! – mondta Izumo – Hogy hívnak csöppségem? – és kinyújtotta a karjait Karura felé
- Sabaku no Karurának. – mondta Gaara és odaadta Izumonak Karurát
- Akkor ő itt Nina, kizárásos alapon. – mondta Genma és megfogta Ninát.
- Csodaszépek! – mondta Kotetsu, miközben megbabonázva bámulta a lányokat
- Akár az édesanyjuk! – mondta ki Gaara hangosan a gondolatait
- Szerintem pedig rád hasonlítanak jobban. – fűztem hozzá
- Ha megfigyelitek. A hajuk színe inkább Gaaráé, viszont az arcucskájuk nagyon vegyes. – mondta Genma
- Le sem tagadhatnátok őket! – mondta Kotetsu és átvette Karurát Izumotól.
- Jó babák? – kérdezte Izumo
- Igen, jó alvók nappal aktívak. Hason felemelik a fejüket, a kezükbe adott játékokat megmarkolják. Ülésben már csak kissé csuklik hátra a fejük. – soroltam
- Nekem gyűlésre kell mennem. Meddig maradtok? – kérdezte Gaara
- Pár napig csak, én veled megyek. Levelet hoztam, meg jelentenem kell. – mondta Genma
Gaara bólintott.
- Siess haza. – mondtam Gaarának
- Igyekszem. – majd megcsókolt, aztán Genmával elmentek.
- Mi jót csináljunk? – kérdezte Kotetsu izgatottan
- Van kedvetek eljönni velünk vásárolni? – kérdeztem
- Naná! – vágta rá Izumo – Mit veszünk?
- Csak pár apróságot, pelenkát, ruhát, pár játékot.
- Akkor induljunk. – mondta izgatottan Izumo
- A babakocsi a babaszobában van. – mondtam
Kotetsu bement érte. Közben felöltöztettem a lányokat, amit Izumo kíváncsian szemlélt.
- Hogy – hogy nem egyforma ruhába öltözteted őket?
- Sosem szoktam, külön személyiségük van. Mikor nagyobbak lesznek eldöntik akarnak – e egyforma ruhába járni. Nem akarom rájuk kényszeríteni. – mondtam mosolyogva
- Jó meglátás. – mondta Izumo – Meg így nem keveritek össze őket.
- Végülis igaz, mert még kevés különbség van köztük. – mondtam mosolyogva
A faluban megvettünk mindent, amire szükségünk van.

Vásárlás után otthon megebédeltünk, majd lefektettem a kicsiket. Megnéztük a fotóalbumjukat a lányoknak, aztán elmesélték a harcot Kakuzuval és Hidannal.
- Hidan egy őrült. – mesélte adrenalintól fűtötten Izumo – Elég neki az ellenség vére és a halálos ítéletét aláírta.
- Asumának semmi esélye nem volt. – fűzte hozzá Kotetsu lehangoltan
- Kurenai hogy van? – érdeklődtem
- Egész jól, lefoglalja a gyereknevelés. Shikamaru nagyon sok mindenben segít neki. – válaszolta Kotetsu
- Rendes gyerek, hatalmas szíve van és nagyon gyorsan forog az agya. – egészítette ki Izumo
- Hallottam csellel ölték meg Kakuzut és iktatták ki Hidant.
- Igen, az is Shikamaru érdeme. – válaszolt Kotetsu a fel nem tett kérdésemre
- De beszéljünk rólatok. Hogy vagytok? – kérdezte Izumo
- Köszönjük nagyon jól. Gondolom tudjátok mire jöttünk rá. – mondtam
- Igen. Fel is ajánlotta Genma, hogy itt marad, de Tsunade nem nagyon támogatta az ötletét, mivel úgy gondolja, hogy feltűnést keltene. – mondta Kotetsu
- Én is így gondolom. – mondtam elgondolkodva
- De nem gondolod, hogy nagyobb biztonságban lennétek valahol máshol? – kérdezte Izumo
- De hol? Konohában? – kérdeztem
Ekkor érkezett meg Genma és Gaara.
- Sziasztok! – mondta Genma és leült a fotelba
- Sziasztok! – mondtam és megcsókoltuk egymás Gaarával – Mi történt a gyűlésen?
Gaara és Genma egymásra néztek. Genma bólintott.
- Mi az? Mi történt? – kérdeztem idegesen
- Sanbit befogta az Akatsuki. Deidara és Tobi tette. – mondta Gaara
- Micsoda? De hisz nemrég fogták el Matatabit! – kezdtem nagyon feszült lenni
- Igen, de nagyon mozgásba lendültek. Következik a Yonbi. – gondolkodott hangosan Genma
- Son Goku... Akkor valószínűleg Kokuot is befogják, mert egy faluban vannak.
- Minden bizonnyal. – fűzte hozzá Genma
- Nem értem, hogy miért nem vesz minket komolyan a többi Kage! –bosszankodott Gaara
- Nyugalom. – mondtam és megszorítottam a kezét megnyugtatólag. – Nehéz fából faragták mindegyiket. Nem értem, hogy volt ez lehetséges, hisz Isopu szabadon is van. – mondtam ki hangosan a gondolataimat
- Naruto az utolsó, de a jelenlegi tudásával semmire sem megy. – mondta Genma
- Még mindig nem uralja? – kérdeztem elgondolkodva
- Nem éppen. – válaszolt Kotetsu
- Igaz a futon rasenshurikent megtanulta. –próbált reményt verni belénk Izumo
- Azzal semmire sem megy! – mondta felháborodottan Genma – Szél elemű rasengannal. Rikutoki víz villám sárkányát kinevették. Emlékezzetek Kakashi szavaira, mintha meg se kottyant volna nekik.
- Az igaz. – mondtam elgondolkodva
- Kiki... - kezdett bele Genma
- Igen?
- Nincs más választásunk. Itt kell maradnom Sunagakuréban. Kakashi említette, hogy a Juubit egész jól irányításod alatt tartottad csak nem idézted meg.
- Igen, mert az csak chakra.
- Várj, tudom már! – mondta Gaara határozottan
- Mi az? – kérdeztem
- Ők egy szoborba pecsételik a bijuukat. Öntudatomnál voltam félig meddig mikor Shukakut távolították el belőlem. Mind a kilenc bijuut be akarják fogni és abban tárolják. Mi lenne, ha te is valami hasonlót hoznál létre?
- Jó ötlet! Jiraiya említette, hogy az egyiküknek Peinnek rinneganja van, mint neked és az ő általa létrehozott szoborba pecsételik a bijuukat. – mondta Genma gondolkodva
- De én alig használtam a rinnegant...
- De megbírod tanulni. – bátorított Gaara
- Te képes vagy rá! – egészítette ki Genma
- Viszont Genma álljunk meg egy percre! Ha te edzeni akarsz Rikutokival. Ki vigyázz a picikre? – kérdezte Kotetsu
- Az fogós kérdés. – mondtam
- Mi lenne, ha mi is maradnánk? – kérdezte Izumo izgatottan
- És ti vigyáznátok rájuk? – kérdeztem
- Naná. – vágta rá Kotetsu
- Arról szó sem lehet! – vágtam rá gyorsan
- De most gondolj bele... Itt van Ayame – chan is. Ő majd segít nekünk, vagy Temari. – érvelt Izumo
- Hűha... A gyerekeimet nem fogom egyedül hagyni. – mondtam határozottan
- Elviszem őket a gyűlésre. – ajánlotta fel Gaara
- Erre már jobban hajlok. – mondtam ki hangosan a gondolataimat
- Közben meg tudunk rájuk vigyázni, ha kell. – egészítette ki Kotetsu
- Gaara tényleg elviszed őket? – kérdeztem
- Természetesen. Nem hagyhatjuk magukra őket. Neked viszont meg kell tanulnod a Juubit irányítani és felvenni a végső formát.
- Igazad van. Hadd gondolkodjak.
Lefutattam az agyamban a lehetőségeket, mindent átgondoltam.
- Döntésre jutottam. – mondtam – Genma tényleg tudsz maradni?
- Elintézzük. – mondta Gaara határozottan
- Rendben van, akkor belemegyek. Azzal a feltétellel, hogy Gaara viszi a piciket, ha edzésem van.
- Pedig azt hittem vigyázhatunk rájuk... - mondta szomorúan Izumo
- Fogtok is, de Gaara felügyel benneteket. Nem szívesen, de ezt kell tennünk. Fel kell készülnünk.
- Holnaptól akkor kezdünk. Remélem felkészültél rá! – mondta Genma és tördelni kezdte a kezeit
- Hát erre nehéz lesz, de minden tőlem telhetőt megteszek. Rég volt, mi sensei? – kérdeztem mosolyogva
- Igen nagyon rég. – válaszolt mosolyogva
Ezután általános dolgokról beszélgettünk. Genma és Shizune között nem jöttek össze dolgok. Izumo és Kotetsu még mindig az igazit hajkurássza. Igaz Izumonak tetszik Ayame és Ayamének is ő, így lehet lesz belőle valami. Elnevetgéltük az időt, a múlt eseményein morfondírozva. Megvacsoráztunk, majd ők a szállásukra mentek. Mi Gaarával megfürdettük az ikreket. Közös zuhanyzás közben egymásnak estünk, az ágyban a mellkasára vont és elaludtunk. Tudtuk holnap kezdődik a felkészülés, neki a gyerekfelügyelet nekem meg az edzés.