Látom Őt!

6.Brayden

-Jól vagy?-nyújtom a kezemet segitség adás képen.

-Persze.-áll fel és szürke hajával az arcát próbája eltakarni, de még igy is látom a pirt amely az arcára szökött. Mosoly szökik a számra, ahogy látom, hogy elpirult. Ros a szekrényéhez lép majd pakolászni kezd. Én a szekrénysornak dőlve nézem őt amikor egy idegesitő hang szólal meg oldalról. Felé fordulok.A bátyám nyájas képpel néz végig rajtunk.

-Tüzes kis csajt szedtél fel.-néz végig a mellettem álló lányon.Megforgatom a szemem, hisz tudom mi jön most, a lány rögtön el olvad a bátyám csábos tekintetén. Mindig ez van. 

Ros egy lépést  előrébb lép pont a bátyám elé majd a mutató ujját a fiú mellkasára helyezi.

-Szia szépfiú!-Jordan csábos mosolyra húzza ajkait.Hirtelen Ros arrébb löki majd dacosan elé áll.-Először is kellene egy kis illem, másodszor pedig ha nem tűnsz el ez a tüzes kis csaj felperzseli a behemót testedet és a hamvaidat szétszórja az udvaron.-emeli fel fenyegetően az ujját.

-Harapós cica.-kacéran mosolyog rá a bátyám. Ökölbe szoritom a kezeim, hogy visszatartsam a kitörni készülő dühömet.

-Ha én cica vagyok akkor te vagy a kutya. Egy csontot ne dobjak el neked, hogy vissza hozhasd?-fonja össze karjait Ros. A csengő zavarja meg a feszült hangulatot. 

-Még találkozunk!-Jordan megpöccinti az állát a lánynak majd a haverjaival együtt lemennek a lépcsőn. Ros dühösen megfordul majd a szekrényéhez lép.

-Beverném a képét!-morogja.

-Mindenki, de ez azért szép alakitás volt.-dőlök a szekrénynek majd a pakolászó lányt nézem.

Most angol jön igy az óránk együtt lesz. Belépve a terembe Ros egy szőkés barna hajú lányhoz fut majd erősen megöleli őt. Melléjük lép egy fiú. Szemüveges, kis vékony alkat. Karjain meglátszik még pár szines festék pötty, igy már is tudom, hogy rajzra jár Rossal. Melléjük lépek, mindketten furcsán méregetnek majd a lány elém ugrik.

-Scarlett Brown vagyok.-nagy mosollyal nyújtja a kezét amit óvakodva,de megrázok.

-Brayden Connor.-fordulok a fiú felé.

-Liam Stone.-igazitja meg szemüvegét.

A lányok már leültek igy én is keresek hátul egy helyet. Egy fekete hajú fiú mellé ülök. Izmos, tetoválás látszódik a karján ahogy nekem is, egy két piercing is van rajta.Felém forditja a fejét majd biccent.

-Új gyerek?-lazán előre dől a padban. 

-Ja.-biccentek.-Brayden te?

-Jackson.-többet nem beszéltünk, mert a tanár bejött és amilyen szigorú agyon verne minket.

Ros felé forditottam a fejem. Olyan furcsa egy lány.Nem is tudnám hogyan jellemezni őt. Nem foglalkozik semmivel és senkivel ugyan akkor nagyon is törékeny.Csak néztem a szürkés haját. A padon könyökölt és hallgatta a tanár hangját és a barátnője csacsogását a fülébe.Az óra elment a csengő a levegőbe hasitott. Felszabadulás volt felállni majd  kisétálni a teremből.

A nap többi része is ilyen ütembe telt. Ros bemutatót még két fiú haverjának.Will szimpatikusnak tűnik viszont Joshua úgy nézett rám mint akit menten megöl, de nem mintha érdekelt volna, hidegen hagyott egész nap. Jacksonnal több órán is együtt vagyunk igy beszélgetni is volt időnk és mint kiderült él hal a kocsikért igy hétvégére programom is van legalább addig se vagyok otthon. Utolsó óra után a kocsimnak dőlve állok a suli előtt és az energia italomba iszok majd bele szivok a cigimbe. Roset várom hogy ki jöjjön, de nem jön. Dühös vagyok, mert nem szeretek várni és most tényleg egy lányra várok ez beszarás. Beindulok a suliba. Az aulába rohanó szürke tincseket kiszúrom majd megállitom a lihegő lányt.