Látom Őt!

9. Rosa

Az éjszaka alig aludtam valamit. Brayden hivása után csak arra tudtam gondolni, hogy vajon ő jól van vagy hogy értette azt hogy ,,most már jól,,? Miért csak akkor? Addig nem ment volna neki? Ezt a gondolat menetet letudtam annyival, hogy csak részeg volt és ennyi. Még is zavart a tudat, hogy van valami amiről nem tudok. Főleg, hogy látott tegnap akkor valószinű a házunknál járt, de mit kereset itt? Miért pont itt? Már reggel 6 órakor kipattantak a szemeim. Felkeltem majd egy kényelmes szürke melegitő nadrágot és egy pólót magamra kapva a konyhába indultam kávéért. Bekapcsoltam a kávéfőzőt és mig vártam addig a konyha ablakon néztem ki. Az utcára, az emberekre, a rohanásra még vasárnap is. 

-Khm.-egy mélyebb hangra fordultam meg.A bátyám fáradt tekintettel nézet rám és kérdőn felvonta szemöldökét.Szőkés barna haja összekócolva terül el. Melegitő nadrágba és egy pólóba van ő is.  

-Úristen, Logan,  a frászt hoztad rám.-teszem a kezem a mellkasomra.

 -Bocsi, de te hogy hogy nem alszol még? Nem megszokott tőled, hogy reggelt 6-kor a konyhába vagy.-vesz ki egy bögrét a szekrényből majd az enyém mellé teszi.

-Nem tudtam aludni.-vonok vállat majd kávét töltök a két pohárba.

-Hogy hogy?-érdeklődik tovább.

-Nem tudom.-.nézek a pultra.

-Tudod hogy a bátyádnak mindent elmondhatsz bármennyire kinos.-teszi a kezét a vállamra.

-Először is csak 2 perccel vagy idősebb, másodszor pedig hülye vagy, nincs semmi bajom csak nem tudtam aludni ennyi.-hitetlenkedve nézek rá.

-A 2 perc is több.-durcásan összefonja karjait.

-Komolyan még mindig ott vagy leragadva?-forgatom meg a szemeim.

-Hagyjuk. Mi a terved mára?-vált témát és újra felém fordul.

-Elmegyek az egyik barátommal a húgához.-iszok bele a kávémba.

-Milyen baráttal?-kiváncsian fürkészi az arcomat.

-Csak egy haver semmi több.

-Aha majd meglátjuk.-kuncogva dől a pultnak és iszik a kávéjába.

-Soha semmi nem lesz köztünk, álmodozz csak.-mérgesen ránézek majd elhagyom a konyhát. Hallom még a bátyám nevetését, de nem foglalkozva vele a szobába megyek és bekapcsolam a tv-t és filmet kezdtem keresni.

************************

Mindjárt 1 óra és én még nem vagyok kész. Ötletem sincs mit vehetnék fel.Brayden azt mondta 1-re itt van és indulunk igy sietnem kell. Kiválasztottam egy fekete nadrágot és hozzá egy szürke pólót majd a hajam kifésülve indultam le a parkolóba.  Mikor leértem még sehol sem láttam Braydent. A telefonomat felkapva megnéztem az időt 13:01 oké még csak 1 perc telt el az nem vészes. Vártam és vártam.Miután beleuntam az álldogálásba leültem a pattkára és újra csak vártam. Már vagy tiz perce ültem ott, de még mindig semmi. Nem jön, tényleg csak átvert és igy itt hagyott, pedig én segiteni akartam. Ekkor hangos fékcsikorgásra lettem figyelmes.A méregzöld kocsi pont mellettem parkolt le. Brayden sehova se sietve szállt ki majd dőlt az autónak és felnézet a panel ház tetejére. Felment bennem a pumpa és ezt a lazaságát nem tudtam hova tenni mindenképp cselekednem kellett.

-Te még is mi a francot képzelsz?-pattantam fel majd elé álltam és az arca elé emeltem fenyegetően a mutató ujjam.

-Siethettél volna.-néz a szemeimbe. Felhúzom a szemöldököm.

-Hogy én?-hihetetlenül nézek a szemeibe-.Te késtél!-förmedek rá.Karján lévő órájára néz.

-Csak pár percet bocsi.-vonja meg a vállát. Ez fájt. Nem tudom mi változott, de ezt nem tűröm.