Látom Őt!

II/24.Rosa

A lábamat már egy cseppet sem éreztem. A hasam korgott az éhségtől. A kezeim fájtak annyi táskát tartottam a kezemben. Már délután négy óra volt és a téli idő miatt lassan sötétedni kezdett. Épp egy gyorsétterem felé tartottuk hisz már mindhárman farkas éhesek voltunk. Megvettem az összes ajándékot mindenkinek, sőt még titokban a lányoknak is beszaladtam egy boltba. Pontosan 15 személynek vettem ajándékot így gondolhatjátok mennyire tömve voltak a táskák. A lányokkal még pár dolgot a holnap tartandó babaváró bulira is beszereztünk,így véglegesen is teljesen felpakolva kértük ki az ételünket majd kezdtük el falatozni. Olyan jólesett végre enni, hisz egész nap semmi étel nem jutott a gyomromba. A plaza már teljesen karácsonyi pompába volt öltöztetve. Kellemes zene terítette be a helyet.

-Tudjátok én nagyon fel vagyok pörögve! Nem megyünk el este bulizni?-szólal meg Scarlett.

-Nem. -vágom rá azonnal, hisz nekem se kedvem, se életerőm elmenni.-Tudjátok, hogy pihennem kell!

-Táncolás közben is tudsz pihenni!-reagált le azonnal Scarlett. ,,Ugye ezt nem gondoltad komolyan?" fejjel fordultam a lány felé.

-Nekem van kedvem menni.-szólt közbe Jess amivel már végérvényesen is kiderült mi lesz.

-Vesztettél.-nevetett fel Scarlett.-Irány haza lepakolni és bulizni!-állt fel az asztaltól.

-Én alkoholt sem ihatok!-folytattam a tiltakozást, de persze nem hatott.

-Majd kapsz narancslét.-legyintet a lány boldogan sétálva a kijárat felé. 

Egész hazaút alatt sóhajtva könyörögtem a lányoknak, hogy ne menjünk bulizni, de hajthatatlanok és 2:1 arányban nyertek is így kénytelen voltam menni. Beléptünk a lakásba, de az kongott az ürességtől. Bevittem a szobába a cuccom és Brayden-t kerestem, de egyik fiú sem tartózkodott a házban.

-A fiúk meg hol vannak?-léptem be a nappaliba a lányokhoz.

-Biztos elmentek valahova inni vagy valami.-vonták meg a vállukat. -Menj öltözni!!!-kezdtek sürgetni. 

Ez nekem nagyon gyanús. A fiúk csak úgy elmentek, ráadásul mindegyikőjük egyszerre. Lusta alakok, ilyet sosem csinálnak.Úgy döntöttem míg kiválasztom a ruhám addig felhívom Brayden-t aki a második csörgésre fel is vette.

-Szia szívem! Merre vagytok?-érdeklődtem a ruháim közt matatva.

-Szia baby! Vagyunk? Én bejöttem az irodába, mert valami fontos dolog akadt, majd csak vacsira érek haza. A fiúk meg nem tudom hol vannak. Én mondtam nekik, hogy elmentem.-na jó ez egyre furcsább. Brayden-től megszoktam, hogy a cég miatt intézkedik, na de, hogy a többi fiú csak lelép az nagyon ritka.

-Rendben.Én a lányokkal elmegyek kicsit bulizni. Estére mi is itthon vagyunk.-kaptam ki a szekrényemből egy fekete egyszerű ruhát.

-Érezzétek jól magatokat! Most megyek, este találkozunk, szeretlek!-búcsúzott el majd elköszönve letettük a telefont.Felvettem a ruhát majd kifésültem a hajam és átmentem a lányokhoz.

-Nehogy már így gyere bulizni!-húzta el a száját Scarlett.-Úgy nézel ki mint aki egy temetésre megy!Ráadásul még nem nagy a pocakod úgyhogy a magassarkú kötelező!-fordított meg majd szó szerint kitolt az ajtón.Sóhajtva mentem vissza a szobámba majd vettem elő egy kék ruhát amelynek az alsó része fehér volt, rajta nagy, kék rózsákkal, hozzá pedig egy fehér magassarkút. A hajam alját kissé begöndörítettem majd egy halvány árnyalatú rúzst felkenve kiléptem a szobámból.

-Na ez már valami!-szólalt meg most Jess.

-Akkor induljunk, csak, hogy minél hamarabb hazaérhessek!-sóhajtottam lekapva egy kabátot majd kiléptem az ajtón. Lesétálva a ház elé egy taxi várt már minket. A lányok rutinosan sétáltak az autóhoz viszont én nem tudtam hova tenni ezt.

-Taxival megyünk?-ragadtam meg Scarlett karját.

-Nem gondoltad komolyan, hogy a hidegben buszozunk! Amúgy is ideje lenne beszereznünk egy autót.-igazat adva neki bólintottam majd beültem a taxiba. A lányok még indulás előtt mondtak a sofőrnek egy címet bár akkor én már beültem az autóba. Az út csöndesen telt, nagyon fáradt voltam ahhoz, hogy beszélgessek,de szemmel láthatóan Scarlett hiába volt felpörögve most valamin még is elmerengett. 

Körülbelül negyed óra múlva álltunk meg egy nagy épület előtt. Egy étterem volt ami két részes. Elsőnek egy étterembe lépünk be majd átsétálva egy folyosón pedig egy hangulatos disco-ba csöppenünk. Az évek alatt egyszer voltam itt egy bál miatt. Meg kell hagyni hangulatos hely. Szoktak rendezni after partikat is, olyankor az étterem zárva van. Sejtésem szerint most is az van, ezért is jöttünk ide.Kifizettük a taxit majd elindultunk a bejárat felé. Különös módon az étteremben is ült egy két ember. Biztos foglalt asztaloknál. Scarlett odalépett a foglalást felvevő férfihoz majd mondott neki valamit aki intett, hogy kövessük.

-Hova megyünk?-suttogtam a barátnőm fülébe.

-Enni. Te éhesen akarsz bulizni? Mivel ha egyszer bemegyünk oda-mutatott a disco épületéhez.-akkor az étterembe már nem jövünk vissza.-nos, igaza volt így ismét csak bólintottam. A férfi egy kör asztalhoz vezetett minket . Az asztal szépen terített.Két gyertya ég az asztal közepén körülötte rózsaszirmok. Két tányér a két végén, a tányérok előtt pezsgős poharak. A lányok felé fordultam kérdő tekintettel.

-Biztos ez a mi asztalunk?-vontam össze a szemöldököm.

-Biztos.-suttogta Jess. A hangszóróból felcsendült Robbie Williams-től a Love my life majd az asztalhoz sétált Ő. Fekete szmokingot viselt, kezében egy vörös rózsacsokorral. Haja tökéletesen beállítva társult csillogó kék szemeihez. Mögötte a fiúk sétáltak be majd egy egy intéssel vagy kacsintással a lányokhoz léptek és tőlünk nem messze lévő asztalhoz ültek le.

-Gyönyörű vagy!-suttogta Brayden a kezembe adva a csokrot. 

-Köszönöm! Megtudhatom mi ez az egész?-kérdeztem miközben a fiú kihúzta a széket, hogy leülhessek.

-Megfogod tudni.-kacsintott rám, közben a pincér kihozta az ételt. Kellemes beszélgetésbe kezdtünk. Elmondta, hogy csak meg akart lepni egy vacsorával és beszervezte a többieket, mert tudja,hogy sok teher nehezedik most rám. Jól esett a törődése. Sosem szerettem ennyire senkit és nem is fogok szeretni. 

-És...-folytatta a fiú miközben felállt az asztaltól majd öltönyének a belső zsebébe nyúlt onnan előhalászva egy piros kis dobozt. A szemeim nagyra tágultak. A kezemet a szám elé kaptam amint a fiú féltérdre ereszkedett előttem.- Azt hiszem elérkezett az a pillanat amit már nincs értelme tovább húzni. Jézus nem tudom mit mondjak! Ezt tervezgettem egész nap, de csak az első mondatig jutottam.-elnevettem magam a már majdnem kicsorduló könnyeim közt.-Nos, azt hiszem kezdem az elején a pánikomat egy időre félretéve. Amikor felfutottál azon a lépcsőn csapzottan,lihegve és csurom vizesen,bevallom azt hittem valami dilis,majd mosolyogva közelebb jöttél hozzám és belenéztem abba a barna szempárba ami azonnal elvarázsolt. Pörögtél és olyasfajta intenzitás volt benned amit bárhogyan próbáltam figyelmen kívül hagyni egyszerűen nem ment. Annyi mindenen mentünk át. Te megtörted a bennem lévő jeget és fényt hoztál a szívembe. Ott voltál még akkor is mikor én nem és szeretném, ha továbbra is mellettem lennél véglegesen is. Mindenképpen veled szeretném leélni az életemet! Rosa Deborah Robertson hozzám jössz feleségül?-könnyeim folytak egymás után,ajkaim nagy mosolyra húzottak. Hevesen bólogatni kezdtem.

-Igen.-borultam a nyakába a fiú pedig felhúzta a gyűrűt az ujjamra majd azonnal az ajkaimra tapadt.Körülöttünk tapsolni kezdtek és ekkor jöttem rá arra, hogy sosem voltam ennél boldogabb.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok!
Azt hiszem tervezhetjük az esküvőt! 
Ha van kérdésetek szívesen válaszolok!
Várom a további véleményeket! Puszi😍😘