Látom Őt!

II/25. Rosa

Annyira izgulok, hogy reggel óta le sem bírok ülni. Ma van a napja annak, hogy megrendezzük a baba várót és, hogy kiderül mi is a babánk neme. A nappaliban járkáltam körbe körbe. Már minden ki volt díszítve. Karácsonyi dekoráció a baba váró cuccok kombinációjával dobta fel a házat. Nappaliban az ablak felett egy nagy felírat díszelgett: Welcome baby! Rózsaszín és kék héliumos lufik bújtak meg a szoba sarkaiban. Lányok a konyhában tevékenykedtek, míg a fiúk elmentek elhozni az italokat. A szüleim már úton voltak ahogy a barátaink is. Épp egy újabb lufit tettem a helyére mikor csengettek. Komótosan sétáltam az ajtóhoz majd engedtem be a két vendégemet. 

-Rosa!-kiált fel Emily és szorosan megölel.

-Hogy vagy hercegnőm?-simítottam meg az arcát.

-Éhesen.-harapta be az ajkát és kezét a pocakjára helyezte.

-Akkor elárulok neked egy titkot. -hajoltam a füléhez.-A konyhában készülnek a finomságok, menj lesd meg őket!-kacsintottam rá. A kislány nagy mosollyal az arcán azonnal futásnak eredt. 

-Nocsak, nocsak már is ilyen szépen kiöltöztél?-lép be Nate és leveszi a kabátját.

-Nate még nem vagyok felöltözve. Ez egy koszos itthoni póló.-nevettem el magam oldalra billentve a fejem.

-Te már most is gyönyörű vagy!-kacsintott majd a nappali felé lépkedett. Utána siettem majd kémleltem a nézelődő fiút.- Ez nagyon jó lett!-ámuldozik felém pillantva.

-Igen, szerintem is. A lányok kitettek magukért.-mosolyodtam el a félbehagyott lufihoz lépve. 

-Mindenképpen.-sétált mellém majd egy újabb lufit kezdett felfújni, mikor a csengő újra megszólalt. 

-Egy pillanat.-emeltem fel a mutató ujjam.

-Csak nyugodtan.-mosolygott folytatva tevékenységét. Kisiettem a nappaliból majd újra kitártam az ajtót. A fiú nagy vigyorral az arcán egy szépen csomagolt dobozt tartva a kezében lépett a lakásba.  

-Mi újság van Királylány?-fordul felém Derek.

-Most ez lesz az új berögződésed?-teszem csípőre a kezem.

-Tán nem tetszik?-lép közelebb hozzám majd óvatosan megölel.

-Nem vagy túl kreatív. Mikor volt már az, hogy ilyen becenevekkel piszkáltál. Még a gimiben.-fogom meg a fejem az idő múlásán gondolkozva. 

-Öregszünk Hiszti Kriszti!-pöccenti meg az orrom majd elindul a nappali felé.

-Ez most komoly?-fejemet rázva sietek a fiú után. 

A két fiú segítségével kezdtem el a lufikat felfújni majd a helyükre tenni. Emily sütivel és lufikkal a kezében szaladgált a házban. A lányok továbbra is a konyhában tevékenykedtek. Körülbelül egy óra elteltével a bejárati ajtó nagy hanggal kinyitódott és meghallottam a fiúk nevetését. 

-Még mielőtt elfelejtem.-szólal meg mellettem Nate.- Nemrégiben kaptam egy levelet Emily anyától.

-Milyen levelet?-kapom felé kíváncsi tekintetem.

-Visszament Olaszországba és a válásunk után összeházasodott azzal a külföldi nagy pocakos csávóval.-hitetlenül kezdtünk el nevetni. Hogy tudott valaki ennyire mélyre süllyedni? Egyszerűen nem fért a fejembe. Ekkor mögülünk hangos csapódás majd a szilánkok hangja ütötte meg a fülem amint szétszóródnak a padlón.Mintha tűz égetne szó szerint megperdültem. Brayden egy rekesz sörrel a kezében álldogált az ajtóban, amelyek már a földön hevertek és az üvegek széttörtek. Arca egyszerre volt ideges és döbbent. Mögötte perceken belül megjelentek a többiek is.