7.

371 52 14
                                    

Eddie
Sikerült elkésnem kémiáról egy srác miatt akibe belefutottam. Nem mondom azt, hogy nem volt fura, de előbb eszembe jutott az abszurd jelző. A tanár leültetett, és elém tette a lapot. Tanultam rá rengeteget, de végig azon a srácon járt az eszem. A betűk elmosódtak, a szavak pedig összefolytak. Csak bámultam a lapot úgy, mintha minimum latinul lenne. A fogalmakról ötletem sem volt, a képletekből néhányat tudtam, és a számolásra sem időm, sem pedig ötletem nem volt... A tanárnő összeszedte a lapokat én pedig rohantam ahogy tudtam kimenekültem a teremből. Úgy rontottam a WC-be, ahogy csak a gyenge testem bírta. Magamra zártam a fülke ajtaját és a lehető leghalkabb sírásba kezdtem. Hogy lehetek egy ekkora szerencsétlenség?? Már ki tudja mennyi ideje ültem ott, amikor valaki kopogott. Megpróbáltam a lehető legnormálisabb közömbös arcot magamra erőltetni magamra, és kinyitottam a fülke ajtaját. Viszont az, aki ott volt velem szemben teljesen lesokkolt. Ő volt az. Az Ocean Eyes-t szólaltató, szemüveges, szeplős, göndör hajú fiú. Már egy ideje bámulunk egymás szemébe, mikor megszakítom a szemkontaktust és lenéztem a földre. Nem tudom miért, de egyszerűen utálok az emberek szemébe nézni. Fogalmam sincs mi lehet ennek az oka, de ha valaki a tekintetem fürkészi egyszerűen egy hang sem jön ki a torkomon.
-Minden rendben?-vizslat aggódva, amitől kissé kínosan érzem magamat...

-Törődj a saját dolgoddal!-mondtam és otthagytam a mosdóban.
Bunkó voltam? Igen. Tudom a miértjét? Őszinte leszek. Nem. Nem érdemelte meg, de ha össze vagyok törve ilyen vagyok mindenkihez. Ezen rágódva indultam el bioszra. Amint beértem a terembe, levágtam magam az első padba Bevy mellé. A lány csak mosolyogva intett és már vissza is fordult a mobiljához és tovább nézett valami felesleges szart. Nem igazán csináltam semmit mikor meghallottam a becsengő hangját és a tanárnő cipőjének hangos kopogását. Nemsokára meg is láttuk honnan jött e utóbbi hang.
-Szép jó napot!-köszönt, de tudta úgysem kap választ rá.-Mindenki feláll és mondom a párokat a beadandókhoz!-kapott egy-két "neee!", "Miafasz?", "Mit csinálunk?", és "He?" véleményt, de mint aki meg se hallotta...-Bevery-Adam, Mark-Zoey, Müller-Helga...-innentől nem figyeltem. Addig amíg meg nem hallottam a saját nevem.-Kaspbrak-Tozier!-ránéztem az említett személyre és... Ne! Ne! Ne!!! Ezt komolyan mondom nem hiszem el!!! A srác akibe reggel belefutottam. Majd a mosdóban is... Kedves sors miért utálsz??
-Tanárnő kérhetek új párt?-szólt a szemüveges. Nem mondom, hogy valami szuperül esett, de én is erre gondoltam.

-Nem!

-De...-szólt ugyan közbe, de a tanárnő nem engedte befejezni.

-Azt mondtam NEM!-üvöltött rá, mire a fiú hátrahőkölt. A tanárnő lezárta a beszélgetést és kezdte az órát

The secret writer |Reddie fanfiction| ~ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ~Where stories live. Discover now