The secret writer |Reddie fanfiction| ~ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ~

53.

Richie
Titkolózik. Mondanám, hogy nem basztam fel magam rajta, de akkor kurva nagyot hazudnék. Miért? Mégis mi a picsáért nem őszinte velem? Nem tudom mit kezdjek nélküle... Ha nem vagyok mellette nem... nem vagyok önmagam...  Ez kurvára gyomorforgatóan romantikus meg minden faszság, de! Mert van de! De tényleg így van... Jobbá tesz... Edward Kaspbrak tesz valaki olyanná, aki azelőtt rohadtul nem lehettem volna... Geci, talán túl sem élem, ha nem támaszkodok rá... És most neki kellene segítség! De én, gyáva nyúl inkább elhúztam a picsába... Nevetséges vagyok! És borzalmas barát! Barát, mint támasz! Barát, mint társ! Vagy szerelem... Nem figyeltem semmire... Fogalmam sem volt mit tegyek... Össze voltam zavarodva... A szerelem bolonddá tesz.... Sokszor hallottam már. Hirtelen csörögni kezdett a telefonom. Kiírta Eds számát. Basszameg. Rosszat sejtek... Ugye minden rendben? Azonnal felvettem.
-Minden rendben?-kérdeztem félve... basszus nem jöhet még valami rossz!

-Richie...-szólt sírva... basszus... ne!

-Mi a baj?- mondd már geci!!!

-Nem vagyok jól.... egyszerűen nem! Nem, tudom, hogy én ki vagyok, nem tudom, hogy te ki vagy! Utálom magam! Ránézek a kezemre és feltörik egy emlék. Ahol a kezemen karcolások vannak!!! Végig Richie... Végig....-csak sírt! Mit tegyek!

-Nyugi! Itt vagyok! Azonnal, megyek!-hirtelen a telefonom átkapcsolt egy másik hívásba... Kurva okos telefonok!-Halló?

-Gyere! Most!-megismertem Sonia, Eddie anyjának hangját...

-Pardon?-akadtam ki...

-Gyere a kórházba! Nem érdekel hol vagy, gyere!- ne utalj arra, hogy a sarokról jött, ne utalj rá!- Eddie nagyon rosszul van! Tudom, mit mondtam rólad és tartom a véleményem! De a fiamnak szüksége van rád!

-Mit mondott rólam?

-Tényleg ez a legsürgetőbb bajod, kisfiam?-utáltam ezt a nőt! Még az sem segített, hogy az ő kibaszott méhében fogant meg Ő...-Igazából azt mondtam, hogy szörnyű hatással vagy a fiamra!-anyád! Undorodom tőled!-De kellesz Eddie-nek! De vagy az egyetlen aki segíteni tud neki! Aggódom a fiamért! Gyere, amilyen gyorsan csak tudsz!- ezzel letette... inkább rámcsapta a picsába!
Fogalmam sem volt mit tegyek... Az egyik részem menne a másik részem pedig nem! A kurva életbe is!! Észre sem vettem, hogy az út közepén állok... Egészen addig, amíg valami rohadék el nem kezdett el kurvára hangosan dudálni.
-Haver húzz a picsába!-ordított rám az idegbeteg állat... Tömény alkoholszag áradt belőle... messze volt tőlem, de innen is éreztem.

-Állj már le seggarc!-gratulálok Tozier... ennek nem lesz jó vége...

-Mi van anyádék nem tanítottak meg viselkedni?-szállt ki a kocsiból, s egyenesen a szemembe nézett.... basszameg!

-Engem lehet nem, de téged sem! Bár anyád elég jó volt tegnap...-ezt kurvára nem kellett volna... miért nem tudom befogni a gigantikus pofámat??

-Na idefigyelj faszfej!-....

-Kussolj már!-ordítottam rá, mire egy hatalmas ütést vitt be az arcomba...
Elvesztettem az egyensúlyom és eltaknyoltam... A férfi rámugrott és ütni kezdett ahol ért... Lerúgtam magamról és futni kezdtem. Magam sem tudtam hova... inkább csak menekültem...

Na hii! Itt az új rész amit naagy szenvedések árán írtam meg... sztem ritkábban lesznek részek mert megint minden szar összejött. Sajnálom.... mindegy! Ha tetszett vote+komment és elértük a 4k-t!!!