[10 years later]
Richie
Folyton menekülök. Szépen, lassan bekerít a sötétség. Nem tudom irányítani. Földbe gyökerezik a lábam. Kiáltanék, de képtelen vagyok rá. Úgy sem hallaná meg senki. Ott van egy alak. Alacsony, talán egy gyerek. Közelebb lépek hozzá, amikor is beszélni kezdett hozzám. "Sosem vesztettél el igazán, ezt ugye tudod?" Épp megérintettem volna az illető vállát, amikor... felébredtem... Bassza meg a kurva élet ezt nem hiszem el! Ránéztem a megállás nélkül rezgő mobilomra, ami hét óra harmincnyolc percet mutatott. Egyszer az életben be fogok érni normálisan a munkámba? Fú, szerintem engem meg fognak tapsolni. Már csak ki kellene kelnem ebből a szaros ágyból. Gyerünk, Toizer megy ez, egyik lábat a másik elé! Valami isteni csoda folytán sikerült lejutnom a konyhába, de még a kávéfőzőt is képes voltam beindítani. Míg az életben tartó folyadékot, unalmamban a híreket hallgattam, majd hirtelen felkaptam a fejem egy rohadt ismerős névre. "A best seller író Edward Kaspbrak visszalátogat szülővárosába sikerkönyve, A kis füzetbe írt titkok dedikálására..." Az emléke olyan élénken él bennem, mintha csak tegnap láttam volna utoljára... Óceánkék szemei, melyben rengetegszer csillogott a félelem. Hazudnék ha azt mondanám, nem olvastam a könyveit. A kedvencem tőle épp az, amelyiket most fogja dedikálni. Miért? Mert az rólunk szól... A mi történetünket írta Mindig tudtam, hogy egyszer híres író lesz belőle. Annyira tehetséges! Biztos vagyok benne, hogy még nálam van a kis füzete... El kellene mennem a dedikálásra, még akkor is, ha fájna... Mert piszkosul fájna... De látni szeretném... Ameddig filozofáltam rájöttem, hogy én kibaszottul elkéstem, szóval szinte sprinteltem a zeneboltig. Imádom a munkám. Mindenhol hangszerek, bakelit lemezek, cd-k. Közel van a lakásomhoz, és az egyetemhez. Igen, felvettek egyetemre! Az évek alatt rájöttem, hogy nem is olyan rossz ez a hely... Loholva értem be a boltba, ahol a munkatársam Natasha már bent volt...
-Késtél!-jegyezte meg.-Mint, mindig!-Tudod, a macskám meggyulladt és el kellett oltani!-röhögtem, de ő ezt annyira nem találta viccesnek...-Bocsi, a késésért
-Semmi!-bólintott mosolyogva, majd közelebb jött.-Hallottad a híreket?
-Hogy a viharba ne hallottam volna?-tudtam mire gondol. Ő az egyetlen, aki tud Eddie-ről. Meg Riley. Más nem. Még az egyetemen sem... és ez pont így jó!
-És mit fogsz tenni?-könyökölt a pultra. Mit fogok tenni? Őszintén, a fasz tudja!
HEYHO MY BBYS! Tegnap, vagyis inkább ma alvás helyett kidolgoztam a tökéletes befejezést! Már csak pár rész, és véget ér ez a könyv, amit sajnálok mert tényleg imádom írni és ahogyan látom ti is szeretitek olvasni... na miindeegy! Ha tetszett vote+komment, legyetek jók, Ily❤️❤️❄️✨✨
BINABASA MO ANG
The secret writer |Reddie fanfiction| ~ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ~
FanfictionEddie mindent leír egy füzetbe, aki mindent leír egy füzetbe amit megtapasztal a bőrén. Csendes és visszahúzódó, holott ő tudna a legnagyobbat ordítani. És ott van Richie. Hangos, előbb beszél, mint gondolkodik. Egyszercsak nála landol az a bizonyo...