*Hoseok POV*
- Minden oké? - Veregette meg a vállamat Agma, ahogy elhaladt mellettem a büfében.
A kávéautomata mellett támaszkodva bambultam az apró habfoszlányokat, ami a frissen lefőtt kávé tetején kezdett kialakulni. Felvontam a szemöldököm és halványan elmosolyodtam. Utána fordultam egy pillanatra és gyorsan végig futtattam a tekintetem a könnyed ruháján. Egy sima, halványsárga ruha volt rajta, semmi fodor, semmi ránc, semmi szűkítés, csak esett lefelé az anyag, megadva magát a gravitációnak és a lépések adta himbálózásnak. Ehhez egy elegáns, fekete oldaltáskát akasztott a vállára és egy fekete sportcipővel tette lazábbá a szerelést.
- Nem aludtam jól - Feleltem végül.
Kivettem az elkészült kávémat a gépből és tettem egy lépést oldalra, hogy az előkészített cukor és tejszínhalmazból elkészíthessem a megfelelő frissítőmet. Mély levegőt vettem és kicsit megráztam a cukros zacskót, hogy ne szóródjon mindenhova, ha kibontom.
- Rosszat álmodtál? - Nevetett fel halkan Agma és még egyszer végigsimított a hátamon, ahogy visszafelé is elsétált mögöttem, hogy most ő vegye igénybe a kávégépet.
- Nem mondanám - Feleltem és oldalra sandítottam egy kicsit.
Megköszörültem a torkom és éreztem, ahogy az arcomat elönti a pír az álomfoszlányok emlékeire. Mondjuk ez még a jobbik eset, hogy ezúttal felfelé kezdett el áramolni a vérem, a másik út jelenleg járhatatlannak bizonyult volna. Szó szerint.
- Aha - Nevetett fel halkan Agma és felém fordult, amíg várta a lefolyó kávéját. - Szóval pikáns volt mi?
- Kérlek! - Szóltam rá kicsit élesebben, hiszen csak a munkahelyünkön voltunk.
- Egyedül vagyunk - Vont vállat és szétnézett a földszinti, aprócska büféhelyiségben.
- Bármikor jöhet valaki - Tájékoztattam és megkevertem a kávémat.
- Legyél kicsit nyitottabb, gyerünk! - Sóhajtott. - Tudtad, hogy ha néha olyanokat is elmondasz valakinek, amit egyébként szégyellsz, akkor az esetek 80 százalékában megértésre, kilencven százalékában új barátra és negyven százalékban jó szexre számíthatsz utána?
Kikerekedtek a szemeim és egy pillanatra megállt a kezemben a bögre, amit épp a számhoz emeltem volna. Nyeltem egyet és igyekeztem nem megijedni, hiszen már kezdtem megérteni, hogy Agma tényleg tiszteletben tartja a személyes teremet, csupán a száját nem kontrollálja sokszor, így nincs mitől félnem, esetleg egy kis zavartságtól vagy kellemetlenségtől kell tartanom.
- Ebben az esetben melyik vagy? - Kérdeztem vissza egy halvány mosollyal és végre belekortyoltam a kávémba.
A lány arca felragyogott és szemmel látható volt a lelkesedése a reggeli, játékos beszélgetés iránt. Kivette a kávéját a gépből és elgondolkodó arcot vágott. Én a jobb kezemmel megtartottam a bögrém, a balt pedig zsebre dugtam, mert egyrészt szerettem volna elrejteni a feszült izmaimat és a görcsös ujjaimat a témára, másrészt pedig tudtam, hogy a lány igenis kedveli, amikor lazábban állok a dolgokhoz. Akaratlanul is kihozta belőlem, hogy a kedvére tegyek és imponálni akarjak neki és nem tudtam, hogy ez jó vagy kivédhetetlenül rossz dolog volt e számomra.
- Lássuk csak - Motyogott és maga elé emelte három ujját. - Megértelek már - Mondta és lehajtotta egy ujját. - Barátok is vagyunk - Közölte és felnézett rám, miközben még egy ujja távozott.
Elmosolyodott és megnyalta a száját, ahogy célzásként ránézett a harmadik ujjára, ami állva maradt előtte. Ártatlanul belekortyolt a kávéba, míg nekem kétszer megfordult egy teljes autóverseny a fejemben hirtelen. Nyilván a jó szex százalékos mutatója maradt ki a kettőnk kapcsolatából.
- Jézus - Sóhajtottam és inkább ittam még egy kortyot a kávéból.
- Csak ugratlak! - Nevetett fel és mellém lépett.
Felnézett rám, én pedig mosolyogva tartottam a szemkontaktust. Csodálkozva figyeltem a smink nélküli arcát, amit így is szépnek találtam. Talán a szeme volt kihúzva, hogy kiemelje kicsit, de ebben sem voltam biztos. Lassú, mély levegőt vettem és néztem, ahogy lassan elmosolyodik. Kezét felemelte és a zsebemben lévő kezem csuklójára fogott vele.
- Ezért nem mondok neked semmit - Bólintottam egyet a nyomatékosítás jegyében és elléptem a lánytól.
Agma jóízűen felnevetett, ami széles mosolyra késztetett. Nem is olyan rossz ez a kis játék, habár tagadhatatlanul le vagyok maradva és hátrányokkal indulok vele szemben.
- Gyere dolgozni! - Biccentettem a lift felé mosolyogva.
- Kedvellek ma reggel! - Jelentette ki nevetve.
- Ma reggel? - Kérdeztem vissza és tovább kortyolgattam a kávémat, igyekezve minél lazábbnak maradni és megijedni vagy fennakadni minden apró mondatán.
- Kifejezetten - Bólintott.
- Ma - Megköszörültem a torkom és megnyomtam a lift hívógombját, hogy minél előbb szabadulhassunk ebből a beszélgetésből - egészen jól érzem magam veled.
- Ma? - Kérdezett vissza.
Megvontam a vállam és egy karlendítéssel jeleztem, hogy menjen nyugodtan előre, amikor kinyílt a lift ajtaja.
- Általában megijedek a határozottságodtól ilyen téren.
- Jó tudni - Nevetett fel halkan. - Szólj, ha nagyon hirtelen zúdítom rád az egészségtelen szexualitást.
- Agma! - Forgattam meg a szemem, mire a liftet egy pillanat alatt betöltötte a lány hangos nevetése.

YOU ARE READING
Vétkezz! /BTS- HOSEOK FF/
Fanfiction"- Nem élheted le az egész, nyomorult életedet egy kalitkába zárva, Hoseok. Felnőtt vagy, ne hagyd, hogy azok a szar morálok irányítsák a lépéseidet! Élj! Vétkezz! Ahogy rám nézett azokkal a tüzes szemekkel, azzal a csábító, mégis velejéig romlott m...