33.

477 53 3
                                        

*Hoseok POV*

- Minden oké? - Veregette meg a vállamat Agma, ahogy elhaladt mellettem a büfében. 

A kávéautomata mellett támaszkodva bambultam az apró habfoszlányokat, ami a frissen lefőtt kávé tetején kezdett kialakulni. Felvontam a szemöldököm és halványan elmosolyodtam. Utána fordultam egy pillanatra és gyorsan végig futtattam a tekintetem a könnyed ruháján. Egy sima, halványsárga ruha volt rajta, semmi fodor, semmi ránc, semmi szűkítés, csak esett lefelé az anyag, megadva magát a gravitációnak és a lépések adta himbálózásnak. Ehhez egy elegáns, fekete oldaltáskát akasztott a vállára és egy fekete sportcipővel tette lazábbá a szerelést.

- Nem aludtam jól - Feleltem végül.

Kivettem az elkészült kávémat a gépből és tettem egy lépést oldalra, hogy az előkészített cukor és tejszínhalmazból elkészíthessem a megfelelő frissítőmet. Mély levegőt vettem és kicsit megráztam a cukros zacskót, hogy ne szóródjon mindenhova, ha kibontom.

- Rosszat álmodtál? - Nevetett fel halkan Agma és még egyszer végigsimított a hátamon, ahogy visszafelé is elsétált mögöttem, hogy most ő vegye igénybe a kávégépet.

- Nem mondanám - Feleltem és oldalra sandítottam egy kicsit.

Megköszörültem a torkom és éreztem, ahogy az arcomat elönti a pír az álomfoszlányok emlékeire. Mondjuk ez még a jobbik eset, hogy ezúttal felfelé kezdett el áramolni a vérem, a másik út jelenleg járhatatlannak bizonyult volna. Szó szerint.

- Aha - Nevetett fel halkan Agma és felém fordult, amíg várta a lefolyó kávéját. - Szóval pikáns volt mi?

- Kérlek! - Szóltam rá kicsit élesebben, hiszen csak a munkahelyünkön voltunk. 

- Egyedül vagyunk - Vont vállat és szétnézett a földszinti, aprócska büféhelyiségben. 

- Bármikor jöhet valaki - Tájékoztattam és megkevertem a kávémat.

- Legyél kicsit nyitottabb, gyerünk! - Sóhajtott. - Tudtad, hogy ha néha olyanokat is elmondasz valakinek, amit egyébként szégyellsz, akkor az esetek 80 százalékában megértésre, kilencven százalékában új barátra és negyven százalékban jó szexre számíthatsz utána?

Kikerekedtek a szemeim és egy pillanatra megállt a kezemben a bögre, amit épp a számhoz emeltem volna. Nyeltem egyet és igyekeztem nem megijedni, hiszen már kezdtem megérteni, hogy Agma tényleg tiszteletben tartja a személyes teremet, csupán a száját nem kontrollálja sokszor, így nincs mitől félnem, esetleg egy kis zavartságtól vagy kellemetlenségtől kell tartanom.

- Ebben az esetben melyik vagy? - Kérdeztem vissza egy halvány mosollyal és végre belekortyoltam a kávémba. 

A lány arca felragyogott és szemmel látható volt a lelkesedése a reggeli, játékos beszélgetés iránt. Kivette a kávéját a gépből és elgondolkodó arcot vágott. Én a jobb kezemmel megtartottam a bögrém, a balt pedig zsebre dugtam, mert egyrészt szerettem volna elrejteni a feszült izmaimat és a görcsös ujjaimat a témára, másrészt pedig tudtam, hogy a lány igenis kedveli, amikor lazábban állok a dolgokhoz. Akaratlanul is kihozta belőlem, hogy a kedvére tegyek és imponálni akarjak neki és nem tudtam, hogy ez jó vagy kivédhetetlenül rossz dolog volt e számomra.

- Lássuk csak - Motyogott és maga elé emelte három ujját. - Megértelek már - Mondta és lehajtotta egy ujját. - Barátok is vagyunk - Közölte és felnézett rám, miközben még egy ujja távozott. 

Elmosolyodott és megnyalta a száját, ahogy célzásként ránézett a harmadik ujjára, ami állva maradt előtte. Ártatlanul belekortyolt a kávéba, míg nekem kétszer megfordult egy teljes autóverseny a fejemben hirtelen. Nyilván a jó szex százalékos mutatója maradt ki a kettőnk kapcsolatából.

- Jézus - Sóhajtottam és inkább ittam még egy kortyot a kávéból.

- Csak ugratlak! - Nevetett fel és mellém lépett.

Felnézett rám, én pedig mosolyogva tartottam a szemkontaktust. Csodálkozva figyeltem a smink nélküli arcát, amit így is szépnek találtam. Talán a szeme volt kihúzva, hogy kiemelje kicsit, de ebben sem voltam biztos. Lassú, mély levegőt vettem és néztem, ahogy lassan elmosolyodik. Kezét felemelte és a zsebemben lévő kezem csuklójára fogott vele. 

- Ezért nem mondok neked semmit - Bólintottam egyet a nyomatékosítás jegyében és elléptem a lánytól.

Agma jóízűen felnevetett, ami széles mosolyra késztetett. Nem is olyan rossz ez a kis játék, habár tagadhatatlanul le vagyok maradva és hátrányokkal indulok vele szemben. 

- Gyere dolgozni! - Biccentettem a lift felé mosolyogva.

- Kedvellek ma reggel! - Jelentette ki nevetve.

- Ma reggel? - Kérdeztem vissza és tovább kortyolgattam a kávémat, igyekezve minél lazábbnak maradni és megijedni vagy fennakadni minden apró mondatán.

- Kifejezetten - Bólintott.

- Ma - Megköszörültem a torkom és megnyomtam a lift hívógombját, hogy minél előbb szabadulhassunk ebből a beszélgetésből - egészen jól érzem magam veled.

- Ma? - Kérdezett vissza.

Megvontam a vállam és egy karlendítéssel jeleztem, hogy menjen nyugodtan előre, amikor kinyílt a lift ajtaja. 

- Általában megijedek a határozottságodtól ilyen téren.

- Jó tudni - Nevetett fel halkan. - Szólj, ha nagyon hirtelen zúdítom rád az egészségtelen szexualitást.

- Agma! - Forgattam meg a szemem, mire a liftet egy pillanat alatt betöltötte a lány hangos nevetése.

Vétkezz! /BTS- HOSEOK FF/Where stories live. Discover now