Vétkezz! /BTS- HOSEOK FF/

8.

Hoseok lakásába belépve igyekeztem nem proli módon ájulgatni és mindenre rácsodálkozni. Akárhogy a harmadik emeleten lakott, a lakása akkora volt, hogy hatan is kényelmesen ellakhattak volna benne. Mindenhol a fekete-fehér színkombináció uralkodott, a bútorokon, a falakon, a díszítésen. Hatalmas nappalija volt, hosszú kanapékkal és nagy tévével, roskadásig pakolt polcokkal, családi fotókkal. Két hálószobát fedeztem fel a kirándulásom alkalmával, mind a kettő egy kényelmesnek tűnő franciaággyal volt felszerelkezve, egy tükrös szekrénnyel és egy fekete babzsákkal. A konyha olyan volt, mintha kivágtam volna egy képet az 'otthon' magazinból és magam előtt tartottam volna. Fehér pulttal, friss gyümölcsökkel teli kosárral, modern gépekkel. Már nem azért, de ha mondja, a szolgája is lettem volna, nem csak az alkalmazottja, hogy legalább ilyen környezetben sétálgathassak és takaríthassak.

- Tessék - Nyújtott át egy pohár kólát nekem Hoseok, amikor beért mellém a szobájába.

- Köszönöm! - Vettem át mosolyogva. - Csecse kégli, főnök uram!

Hoseok halkan felnevetett és lehajtotta a fejét egy pillanatra, ahogy aprókat bólogatott a bókom fogadására.  

- Azt mondtad, ma nem vagyok a főnököd - Motyogta és odalépett a szekrényéhez.

- Oké, Hoseok - Vigyorogtam rá. - Okos vagy, de óvatosabban kellene bánnod a kimondott szavaiddal, remélem, hogy tudod.

Odaléptem mellé és félre toltam a tükrös ajtót, közben elégedetten figyeltem, ahogy a férfi szemei kerekedtek és idegesen nyelt egy hatalmasat. Túl könnyű volt ez nekem, mégis a legnehezebb hódításom. Annyira egyszerű volt zavarba hozni és izgalomban tartani, mégis olyan nehéz elérni nála bármit is. Felvontam a szemöldököm és hátrébb léptem egy kicsit.

- Ez most komoly? - Mutattam a szekrényre, ahol nagyjából húsz ing volt felakasztva egymás mellé és ezek mellett zakók lógtak, valamint felcsíptetve legalább tíz nadrág. 

A kis fakkot kihúztam alul és nyakkendőket láttam besorakoztatva. Elhúztam a számat és ránéztem a férfire egy olyan tekintettel, ami azt üzente tisztán, hogy nem normális. Hoseok halkan felnevetett és betolta a tükrös ajtót az orrom előtt, majd a másik oldalt kinyitotta. Hátrébb lépett és némán jelzett nekem, hogy az én sorom következik. Izgatottan léptem a feltárt ruhakupac elé és meglepetten konstatáltam a kollekciót. Farmerok, egyszerű pólók, szabadidők és kényelmesnek tűnő pulóverek voltak behajtogatva. A pici, akasztós helyen bőrdzseki, farmer kabát és néhány széldzseki lógott. Felvontam a szemöldököm és lassan hátra néztem a férfire, aki még mindig ingben és elegáns vászon nadrágban feszített, ugyanis szombat ide vagy oda, be kellett ugrania tárgyalásra. Kezeit zsebre dugta és szégyenlősen mosolygott rám.

- Ez komoly, Hoseok? - Mutattam most erre a részére a szekrénynek. - Ilyen cuccaid vannak és te így nézel ki? - Mutattam végig rajta.

Hoseok ijedten kapta magára a tekintetét, aztán a tükörre, hogy megnézze magát.

- Mi a gond ezzel? - Kérdezte habozva. - Nem járhatok dolgozni szakadt farmerban és rám feszülő pólóban.

- Te vagy a főnök, azt csinálsz, amit akarsz - Sóhajtottam a mondatot és visszafordultam a ruhák felé. - Na lássuk csak!

*Hoseok POV*

Élvezetes volt nézni, ahogy Agma sorra kipakolja a nadrágjaimat és a felsőimet, szemügyre veszi őket, aztán a potenciális darabokat az egyik oldalára tette, a kizárt kategóriát pedig a másik oldalára. AMint a második kategória visszakerült a szekrényembe, odafordult a kipakolt, másik halomhoz és koncentrálva, komoly arckifejezéssel kezdte el összepárosítani, hogy mit-mivel vegyek fel és nézzük meg, hogy milyen.

- Magamra hagynál, kérlek? - Kértem félve és kicsit izgatottan a lányt, amikor az első szettet a kezembe nyomta.

- Nem - Jelentette ki. - Az alsónadrág olyan, mint egy úszó gatya, a felső pedig mutiba készült. Ne legyél szende szűz!

 - Oké - Sóhajtottam. 

Éreztem, hogy nem lesz könnyű menet, a belsőm forgott, az ujjaim pedig szabályosan remegtek, ahogy a gombjaimhoz nyúltam. Sosem voltam még ilyen ideges, ráadásul sosem vetkőztem senki előtt. Egyedül az exbarátnőim láttak meztelenül, de azt is csak jó pár hét és hónap után, amikor megbizonyosodtam róla, hogy szeretnek és tényleg amiatt akarják, hogy szeretkezzünk. Most pedig itt álltam, félig kigombolt inggel egy olyan nő előtt, aki nem volt az életem része, ráadásul az alkalmazottam volt és még bámult is, sürgetve a szemeivel. Meglepően jó érzés volt a tudat, hogy várja, hogy levessem a ruhámat és izgalommal töltött el ez a változás, de koránt sem kedveltem ezt a hirtelen befolyást az agyam felett.

- Azt a kurva élet, Hoseok! - Rikkant fel Agma, hangjára pedig akkorát rezzentem, hogy megreccsent az ing anyaga a kezemben, ahogy meghúztam véletlenül az anyagot. - Hogy a picsába van neked ilyen tested? A jobb kérdés az az, hogy miért jársz te ilyen ruhákban és miért nem kurvázol minden nap ilyen testtel? 

Sietve felvettem az ágyról a kikészített pólót és igyekeztem minél hamarabb magamra húzni. Elmosolyodtam, mert tisztában voltam azzal, hogy hogyan néztem ki, de sosem állt szándékomban ezt kihasználni. Agma morogva hátra dobta magát a babzsák fotelben és megingatta a fejét, miközben próbálta feldolgozni a látottakat.

- Komolyan, Hoseok! - Motyogta.

- Nem asztalom az esztelen szórakozás és a meggondolatlan, intim aktusok - Feleltem halkan, zavartan a korábbi kitörésétől.

- Okosan is lehet bulizni és kétszer is meggondolhatod, hogy nyakláncnak használod e a combjait - Felelte vigyorogva a lány.

- Ugyan, kérlek! - Csattantam fel és kigomboltam a nadrágomat, amit még annyira sem akartam levenni, mint a felsőmet. - Kifejezetten más az élethez való hozzáállásom, mint neked.

- Az biztos! - Nevetett fel. - Hoseok... - Sóhajtott egyet a lány, mire felé fordultam a nadrágom hajtogatása után. - Komolyan nem értelek.

- Gond van? - Ingattam meg a fejem értetlenül és kicsit kivert a víz, miközben éreztem, hogy kipirul az arcom.

- Jó a segged, baszod, az van! - Emelte fel a hangját. - Az a gond!

Zavartan felnevettem és magamra rángattam a kellemetlenül feszülő, fekete farmeremet, amit kiválasztott nekem a lány. 

- Ez nagyon szűk - Sóhajtottam kelletlenül, amikor begomboltam magamon a farmert.

- Baszni rá! - Tolta fel magát a babzsákból. - Legalább látszik a kerek segged. Na gyere, kezdünk valamit a hajaddal!